Mizsér Attila: Számos edzői lehetőség nyílik a pozitív visszajelzésre
Az Egy nap az utánpótlásért címmel az Utánpótlássport szerkesztősége által tizennegyedszer megrendezett konferencián Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázó – aki ma már motivációs, és kommunikációs trénerként tevékenykedik –
előadásának központjában a gyerek-szülő-edző „sportháromság” állt.
A szakember különböző pszichológiai modelleken keresztül mutatta be a hármas kapcsolatának célravezető lehetőségeit. A motiváció témakörben Abraham Maslow és Frederick Herzberg, a kommunikáció minőségét vizsgálva Marcial Francisco Losada, konfliktuskezelésben pedig Kenneth Thomas, valamint Ralph Kilmann elmélete szolgált alapul.
„Nem mindegy, hogy leteremtem az éppen ügyetlenebb, hibázó sportolót vagy világosan elmagyarázom neki, hogyan lehet végrehajtani a feladatot és mi fog történni akkor, ha sikerül – magyarázta a trénerek helyes kommunikációjáról. –
Az edzői munka természetes velejárója az utasítás, de ezt olykor kéréssé is lehet formálni. Meg kell találni azt az arányt, amelyet a szülő és a gyerek is megfelelőnek érez.
Ha az edző egy kétórás edzést vezényel húsz tanítványnak, akkor ez idő alatt nagyjából negyven-ötven lehetősége nyílik arra, hogy pozitív visszajelzést adjon. Meg kell tenni, mert akkor fölcsillan a megdicsért gyerek szeme, és a többiek is motiváltabbak lesznek, hiszen ők is ilyen visszajelzést akarnak kapni.”
Mizsér ismertette, hogy Thomas és Kilmann pszichológusok szerint öt konfliktuskezelési stratégia különíthető el két tengely, az önérvényesítés, valamint az együttműködés mentén. Ilyen a versengő, a problémamegoldó (az ő olvasatában: együttműködő), a kompromisszumkereső, az elkerülő és az alkalmazkodó.
„Sokféleképpen helyezkedhetünk el ebben a mátrixban – mondta. – Az öt közül nem lehet választani legjobbat, mindegyik alkalmazható. Azt az adott szituáció dönti el, hogy éppen melyiket vesszük elő.
Természetesen a magyar sport javát az szolgálja a leginkább, ha megtanulunk együttműködő, azaz problémamegoldó üzemmódban hozzáállni a konfliktusokhoz.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a másik négy stratégiával ellentétben ez itt csak az asszertív kommunikáció meglétében kivitelezhető.”
A szakember hangsúlyozta, az öt konfliktuskezelési stratégia közül egy-kettőben mindenki tehetséges és néhány mindenkinek nehezebben megy. Kellő önismeretre van szükség ahhoz, hogy felmérjük, az adott helyzetben melyik a legideálisabb választás.
„Érdemes elkezdenünk tudatosan gondolkodni ezeken a dolgokon, és arra törekednünk, hogy mindig a helyzethez leginkább illő stratégiát válasszuk.
Ha folyamatosan tanulni, fejlődni akarunk és szorgalmazzuk a fenntarthatóságot, akkor még vonzóbb közeggé alakíthatjuk a magyar sportot.
(Kiemelt képünkön: Mizsér Attila Fotó: Vasas Attila)
