KOHÁN GERGELY, KOVÁCS ERIKA 2022.01.25 09:20 Frissítve: 2022.01.25 09:21

Jól hangzik: Magyarország ma már a short track nagyhatalma

Hét short trackes képviseli a magyar színeket Kínában, a sportág első olimpiai versenynapja február 5-én lesz Pekingben.

Négy éve varázslatos hajrával olimpiai bajnok lett a magyar férfi váltó – a fiúknak Pekingben a címvédés a céljuk, de egyéniben is valamennyi táv éremesélyt kínál (Fotó: Imago Images)

 

Matekozással kezdődött: a rövid pályás gyorskorcsolya magyar történelmében, a ma már csak őskornak nevezett időszakban bizony többször előfordult, hogy a sportág honi képviselői a világversenyeken ugyanabban a cipőben léptek jégre – megtörtént, hogy egy férfi és egy női korisunk cserélgette (a lánynak persze szüksége volt vastag zoknira és a fűzők szorosra húzására is ahhoz, hogy egyáltalán rajtvonalhoz állhasson...), és akadt arra is példa, hogy a közös cipő két gazdáját ugyanabba a futamba sorolták.

Ekkor jött a matek...

„Nekem és a társamnak ugyan egyforma méretű volt a lábunk, így addig jól működött minden, amíg egymást követtük a futamokban, hiszen amikor az egyikünk végzett, adta is át a másiknak a cipőt. A baj akkor kezdődött, amikor egy futamba kaptunk besorolást – elevenítette fel a történteket Telegdi Attila, aki akkor versenyzőként volt a sportág meghatározó szereplője, ma pedig a Magyar Országos Korcsolyázószövetség gyorskorcsolya szakágának sportigazgatójaként dolgozik a sikerekért. – Megnéztük, melyikünknek van nagyobb esélye a továbbjutásra, ez döntötte el, ki versenyzett. A másik onnantól a palánk külső oldaláról figyelte a futamot.”

MÉG ALKALMI MUNKÁT IS VÁLLALT A SIKEREDZŐ

Még egy sztori a múltból: a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulója körül négy magyar korcsolyázó úgy döntött, elindul egy hollandiai versenyen, ám egyikük csak úgy tudta megtenni, ha valaki helyettesíti őt a munkahelyén – akadt ilyen, az edzője beállt a helyére kéményt bélelni, amíg a fiú Hollandiában versenyzett. A történet önmagában is érdekes, de még inkább azzá válik, ha felfedjük az alkalmi munkás kilétét: Bánhidi Ákosnak hívják.

Bizony, az évek óta a short track válogatott edzőjeként és menedzsereként ténykedő mester ott bábáskodott már a sportág honi kezdeti lépéseinél (noha ő maga eleinte műkorcsolyázóként ápolt barátságot a jéggel...), ez pedig ilyen kis finomságokat is magában rejtett.

Innen indultak, s mára hová jutottak...?

 
Magasba emelt kezek – Kovács Erika jegyzete

Abban egyetértenek a sportág résztvevői, képviselői és szerelmesei, hogy ha az eleje volt az őskorszak, ma már valahol az űrben járnak a mieink: az akkori versenyzőknek és edzőknek majdhogynem felfoghatatlan, milyen magasságba emelkedett a magyar short track, s ez még akkor is igaz, ha évek óta mindannyian látjuk, tapasztaljuk, átéljük a sikereket.

A kezdeti nyitott pályák, amelyeken a jégbe beleragadtak a lehulló falevelek, így azokat is kerülgetni kellett, vagy az adott esetben félig beszakadt jégpályák után a budapesti Gyakorló Jégcsarnok felépülése hozott minden szempontból észrevehető változást – a létesítmény egyébként ma is az olimpiai keret otthona.

Már itt készült Huszár Erika és Knoch Viktor, akik a magyar short track első olimpiai pontjait szállították a 2006-os torinói játékokról, s itt készült megannyi kiválóság, akiket ezúttal nem sorolnánk fel, kettőt közülük azonban kiemelnénk, hiszen éveken keresztül képviselték a sportágat, kifejezetten eredményesen: Hei­dum Bernadett és Keszler Andrea nevét azok is ismerik, akik kevésbé fogékonyak a téli sportágakra.

Hogy Knoch Viktor mellett Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang és Burján Csaba nevét majdnem mindenki ismeri, az biztos, ahogy az is, hogy ez a négy fiú sporttörténelmet írt négy évvel ezelőtt, amikor Pjongcsangban a váltóverseny megnyerésével megszerezte a magyar short track, egyszersmind Magyarország első téli olimpiai aranyérmét.

 

MINDEN APRÓ RÉSZLETRE ODAFIGYELNEK A MIEINK

Az első olimpia pontok és az első (arany)érem megszerzése között persze sok víz lefolyt a Dunán, és sok-sok sikert jegyezhettünk fel, így például a sportág első magyar Európa-bajnoki címét a női váltónk jóvoltából (2009), vagy az első vb-aranyat (Liu Shaolin Sándor 2016-ban 500 méteren győzött) és vk-győzelmet (Knoch Viktor a legrövidebb távon szerzett aranyat a 2015-ös erzurumi világkupaversenyen). Azt meg végig sejthettük, sőt tudtuk, milyen kemény munka folyik a színfalak mögött – 2012 óta immár a kínai Csang Csing Lina vezetésével, s mára azt is tudjuk, hogy a short track csapat vezetői és segítői a tudomány adta lehetőségeket minden téren igénybe veszik, és használják is, ez meg magával hozta, hogy amíg az őskorban a mieink próbálták ellesni a sportág nagyhatalmaitól a technikai vívmányokat, a kulisszatitkokat, addig a világversenyeken mára rendre kulcsra zárják az öltözőt, hiszen immár mi is nagyhatalomnak számítunk, s jó ideje már az ellenfelek tanakodnak azon, vajon mit tudnak a mieink, vajon éppen mire készülnek.

És persze hogyan.

Tényleg odafigyelnek a legapróbb részletre is. Hogy mennyire, arról idézzünk fel egy újabb példát a nem is olyan távoli múltból.

 

Négy évvel ezelőtt a csapat Pjongcsangba szöuli kitérővel utazott: az akk­limatizálódás folyamatát a dél-koreai fővárosban élték át a mieink, s ott az egyik edzésen a „csodaedző”, Lina kitalált valamit. Miközben a jégen köröztek a versenyzők, s egyre gyorsabb és gyorsabb iramot követeltek tőlük a trénerek, Lina kipillantott a jégcsarnok technikusaira: „Indíthatjátok!”

Mindenki furcsán nézett a pályán, s várta, mit jelent a vezényszó (és legfőképpen, kinek szól...), s akkor a hangszórókból a közönség tapsolása, ovációja, szurkolása hangzott fel.

„Gyerünk, ott vagytok az olimpián! Tele a lelátó, fussatok úgy, ahogyan Pjongcsangban fogtok!” – üvöltötte az edzőnő.

És futottak a versenyzők: szívük sokkal hevesebben dobogott, erejük meghatványozódott, és persze hogy teljesítették is az edzői elvárásokat.

Kétségünk se legyen: hasonló módon készültek a pekingi olimpiára is a mieink – és a hátralévő tíz napban is így tesznek.

Mielőtt azonban a sportág létező összes pekingi érmét a mieink nyakában látnánk, szögezzük le: a rövid pályás gyorskorcsolya hatalmas fejlődésen ment keresztül. Igaz ez a felszerelésre, a technikai vívmányokra, a sebességre, a versenyzők tudására, mindemellett pedig egyre több ország csatlakozott a régiekhez, az éveken keresztül uralkodó Kína, Dél-Korea, Kanada trióhoz újabbak társultak – Magyarország mellett.

Mindez azt jelenti, hogy kemény csatákat várhatunk Pekingben minden számban: a csak néhány éve feltűnő fiatalabbak mellett „nagy öregek” is odaérhetnek a világ legjobbjai közé, elég, ha csak az olasz Arianna Fontanát vagy a kanadai Charles Hamelint említjük.

 

NAGY KLASSZISOK IS VANNAK A CSAPATUNKBAN

És még egy megállapítás: minden egyéni számban van 10-15 olyan koris, akinek győzelme vagy éppen éremszerzése nem számít majd meglepetésnek – a nekünk oly fontos férfiváltó küzdelmeiben is hat kvartett van, amely képes az aranyra. Csak emlékeztetőül: ebben a számban mindössze nyolc válogatott léphet jégre Pekingben...

De az elmúlt években sikert sikerre halmozó testvérek, Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang mellett van egy harmadik ászunk is, mégpedig Krueger John-Henry, aki négy éve Pjongcsangban még amerikai színekben szerzett ezer méteren ezüstérmet – a hozzájuk fokozatosan közelítő fiatal Nógrádi Bence is képes lehet jó eredményre, s a férficsapat ötödik tagja, Varnyú Alex is bevethető.

A hölgyeknél Jászapáti Petra érhet a legmesszebbre, de Kónya Zsófiáról se feledkezzünk meg, s emlékeztetőül, az első short trackes versenynapon a Pekingben bemutatkozó vegyes váltóban bajnokot is avatnak, ott meg, pontosabban ott is...

De ne kiabáljunk el semmit!

Tíz nap múlva fellobban a láng, egy nappal később pedig már rövid pályás gyorskorcsolyázóinkat biztathatjuk: gyerünk, srácok, gyerünk, lányok, hajrá, magyarok!

Liu Shaoang (Fotó: Tumbász Hédi)
AZ ÉLET „BELENYÚLT” AZ EREDETI FORGATÓKÖNYVBE

Huszonhárom évesen már pazar éremgyűjteménnyel büszkélkedhet, ám a kollekciót tovább bővítheti Liu Shaoang Pekingben – már ha a Covid engedi...

Az élet írja a forgatókönyvet: hiába minden óvintézkedés, hiába a fokozott figyelem, Liu Shaoang koronavírustesztje – mint beszámoltunk róla – néhány napja pozitív lett, ami alapjaiban változtatta meg a magyar rövid pályás gyorskorcsolya-válogatott felkészülésének hajráját – a fiatalabbik testvér kapcsán mindenképpen.
A 23 éves kiválóság már az évet is némi csúszással kezdte: „Az év végét kisebb betegséggel zártam, így csak január első hetében csatlakozhattam a többiekhez. Az elsődleges feladatom az volt, hogy utolérjem magamat és társaimat.”
Ezúttal nem kellett leállnia, hiszen tünetmentes, terhelhető, így állandó orvosi felügyelet mellett készül tovább – merthogy mindenki abban bízik, később csatlakozhat társaihoz Pekingben.
Ebben reménykedik Liu Shaoang, s abban is, hogy sikeres olimpiát zárhatunk Kínában: „A férfiváltó több ponttal és jobb körülmények között jutott ki az olimpiára, mint négy évvel ezelőtt. Bízom a srácokban, magunkban: az idén mind a négy kvalifikációs világkupán ott voltunk a döntőben, s mind a négy alkalommal érmet tudtunk szerezni. Hiszem, ha nem hibázunk, ez Pekingben is sikerül.”
Pjongcsangban amolyan első bálozóként Liu Shaoangnak nem jött ki a lépés az egyéni távokon, mert mindhárom számban kizárták, de a Dél-Koreában és az azóta történteket Kínában a maga javára fordíthatja.
„Igyekszem az elmúlt négy év tapasztalatát összegereblyézni, azt pedig elengedni, mi is történt az első olimpiámon. Nem szeretek nagy szavakkal dobálózni, nem is akarok, de azt megígérhetem, azon leszek, hogy minden rutinomat felhasználva a lehető legjobban teljesítsek, hogy ha odakerülök a rajtvonalra, képes legyek mindent kihozni magamból – mondta a fiatalabbik Liu, és kitért arra is, hogy az őszi kvalifikációs világkupa-sorozatban is többször jutott a kizárás sorsára: – Az én receptem elég egyszerű: a sikert és a kudarcot is hasonlóan kell feldolgozni. Mindkettőt át kell élni, aztán elemezni kell, végül elengedni, hogy egyiken se rágódjon túl sokat az ember. Nem hinném, hogy bármit is másképpen kellene csinálnom, azt főleg nem, hogy ezekből messzemenő következtetéseket kellene levonni.”
Az őszi vk-viadalokból viszont lehet némiképp következtetni az erőviszonyokra, és e tekintetben nem állunk rosszul.
„Nyilván voltak új arcok, de a legtöbbjük azért régi motorosnak számít, úgyhogy nagy meglepetés nem ért, és ilyet az olimpiára sem prognosztizálok. Azt azért fontos kiemelni, hogy Pekingben csak harminchatos, illetve harminckettes lesz a mezőny, vagyis a világkupához képest jóval kevesebben leszünk. Ez abból a szempontból biztosan előny, hogy eleve csak a negyeddöntőben kezdünk, nem kell előtte mindenféle előfutamokon végigszenvednünk magunkat – tehát ha továbbjutunk, kevesebb futam vár ránk, és ez mindenképp jó. Ezzel együtt az is igaz, hogy az indulók mindegyike az élmezőnyhöz tartozik, vagyis kevesebb futam lesz, azok viszont sokkal keményebbek – már a negyeddöntőtől kezdve...” – folytatta Liu Shaoang, aki viszont, bármennyire is szereti a vegyes váltót („Ez teljesen új táv, s mint ilyen, vannak még hiányosságai és gyermekbetegségei, ami ugyanakkor éppen azt mutatja, hogy a sportágunk igyekszik folyamatosan fejlődni, és ez örömteli. Mindenesetre nagyon örülök, hogy a vegyes váltó is bekerült az ötkarikás programba, egyrészt mert nagyon jó a lányokkal együtt, egy csapatban versenyezni egy közös célért, másrészt újabb lehetőség az éremszerzésre.”), nem biztos, hogy az új versenyszámban is ott lehet a magyar csapatban, hiszen ennek a távnak a küzdelmeit február 5-én rendezik, az pedig közel, nagyon közel van.
És addig van még feladata bőven Liu Shaoangnak a gyógyuláson túlmenően is – például az, hogy mentálisan se zökkentse ki, hogy az élet „belenyúlt” az eredeti forgatókönyvbe...

„ÖT EGYMÁST KÖVETŐ NAPON LEGYEN NEGATÍV A TESZT”
TÁLLAY András, a pekingi olimpiai csapat orvosa: – A pozitív teszt kapcsán kétfelé kell figyelnünk, hiszen egyfelől folyamatosan óvnunk kell a sportoló egészségét, másfelől szem előtt kell tartanunk a protokollt, vagyis azt, hogy melyek az olimpiai részvétel feltételei, minek kell megfelelnünk, milyen vizsgálatokat kell elvégeznünk, s milyen iratokat kell csatolnunk Shaoang indulásához. Amíg a versenyző tesztje nem lesz negatív, az utóbbi kapcsán nincs miről beszélnünk, onnantól viszont, hogy a tesztje negatív, már megnyílik az út, hiszen laborvizsgálattal, szívultrahanggal láthatjuk, hogy a fertőzés idézett-e elő a sportoló szervezetében károsodást. Ha azt látjuk, hogy nem, csak akkor gondolhatunk rá, hogy irány Peking. Ehhez az kell, hogy Liu Shaoang tesztje öt egymást követő napon legyen negatív – látnunk kell, hogy ez nemcsak az érintett sportoló miatt fontos, hanem azért is, hogy másokra, így a társaira se legyen veszélyes.

 

2022.05.10 20:33:09

Téli sportok DEÁK ZSIGMOND

ALAPVONAL. Nyilván 1984-ben a szarajevóiak sem tudták elképzelni, hogy akkor modernnek számító ötkarikás létesítményeik rövidesen elenyésznek, inkább további világversenyeket tervezgettek.

2022.04.11 23:25:49

Téli sportok KOVÁCS ERIKA

Magyarország első egyéni téli olimpiai bajnoka a montreali vb-n újra történelmet írt – ráadásul többször is.

2022.04.11 00:35:22

Téli sportok KOVÁCS ERIKA

NS-VÉLEMÉNY. Mindvégig megvolt benne az alázat.

2022.03.19 14:11:47

Téli sportok MTI, CS. B.

A 34 éves biatlonos Holmenkollenben szerepel utoljára hazája színeiben.

2022.03.04 23:26:26

Téli sportok KOVÁCS ERIKA

Olimpiai bajnokunk szerint Pekingben nekik kellett dolgoznunk azért, hogy a vezetők jól érezzék magukat.