„Anyu már akkor örömkönnyeket hullajtott, amikor elmeséltem neki, hogy lehetőségem nyílik Bresciába szerződni – mondta a ghánai szülők gyermekeként Palermóban született, de hároméves korában bresciai nevelőszülőkhöz kerülő Mario Balotelli. – Kérdeztem, mi a véleménye, de nem tudott megszólalni a sírástól. Apám bresciai, az itteni csapatnak drukkolt, és az volt az álma, hogy engem ebben a mezben lásson. Alighanem most ő is nagyon boldog lenne.”
Balotelli nevelőapja 2015-ben elhunyt, így már nem lehet szemtanúja nevelt fia hazaszerződésének, és nem drukkolhat neki, hogy visszakerüljön a válogatottba.
„Feltétlenül ott akarok lenni a 2020-as Európa-bajnokságon szereplő olasz csapatban – jelölte meg egyik nagy célját Balotelli, aki legutóbb egy éve, a lengyelek elleni Nemzetek Ligája-találkozón (1–1) lépett pályára a squadra azzurrában. – Brescia az én városom, sokkal több támogatást kaphatok itt, mint máshol, és reményeim szerint én is több örömet tudok szerezni az itteni szurkolóknak, mint máshol, másoknak.”
A 29 éves támadó kérdésre válaszolva elmondta, reményei szerint a sok-sok évvel ezelőtti rasszista inzultusok nem ismétlődnek meg, ami pedig a szakmai kockázatot illeti, egyáltalán nem tart attól, hogy hazaszerződése balul sül el.
„Nincs bennem félelem. Olyan jó eredményhez szeretném hozzásegíteni a csapatot, amilyen jóhoz csak lehetséges, a legjobbat akarom kihozni a csapattársaimból, és szeretném, ha ők is kihoznák belőlem a legjobbat. Szerintem önök (a sajtó munkatársai) jobban tartanak a kudarctól, mint én. Nem nagyon nézek tévét, nem olvasom a rólam szóló újságcikkeket, a velem kapcsolatos negatív hírek persze másoktól így is eljutnak hozzám, de már megszoktam őket. Nem szerethet mindenki.”
Balotelli az első négy fordulóban nem léphet pályára az előző klubjában, az Olympique Marseille-ben kapott eltiltása miatt.
