Magyar mágia – Huber Tamás jegyzete

Kevés olyan országot tudnék felsorolni, ahol a labdarúgás szerelmese nem futballista honfitársa mérkőzésére utazik külföldre, hanem inkább egy vezetőedző és csapata meccsét választja ki újabb túra céljából. Magyarországon most ez a helyzet. Dárdai Pál mára magával ragadta a honi futballközeget. Öt éve néhány hónappal azelőtt jártam először Hertha-találkozón Berlinben, hogy kinevezték az akkor 38 éves szakembert. Nem figyeltem ugyan, de magyar szót alig hallottam az Olimpiai Stadion környékén, az utóbbi években azonban már más a helyzet. Mostanában a budapesti repülőtérről is úgy indul el az ember meccsnapon a német fővárosba, hogy a kék-fehér sáljukat nyakuk köré tekerő szurkolók veszik körül a fedélzeten. Ezúttal sem figyeltem különösebben, de elkerülhetetlen volt, hogy ne halljak magyar szót a berlini metróban az arénához menet vagy éppen a félidőben a szektorok között lépegetve.

A magyar tréner szemléletmódját, munkába vetett hitét és elhivatottságát hatalmas tisztelet övezi a német fővárosban. Lassan eljutunk oda, ha az iskolában a szimbiózist tanítják a diákoknak, Dárdai és a Hertha lesz a példa, mert most már egyik a másik nélkül nem kerek egész, ez már a szorosabbnál is szorosabb együttélés.

Természetesen a szerdai Német Kupa-búcsú után látszott a szomorúság és a csalódottság a drukkerek arcán, ám büszkeség is sugárzott a tekintetekből. Csapatuk a Bayern ellen is keményen küzdött, minden tőle telhetőt megtett, ezzel pedig már önmagában elégedettek. No, nem arról van szó, hogy ne vágynának többre a szurkolók, mert persze kit ne hozna lázba ismét egy Európa-liga-szereplés, de mindannyian pontosan tudják, a realitás más. Az utóbbi években mutatott teljesítmény talán még több is annál, mint ami előzetesen várható volt a 2015-ben a kiesés elől menekülő alakulattól.

Rune Jarstein, a berlinieket több mint öt éve szolgáló kapus azt mondta a minap, nem is kívánhatna jobb edzőt a Herthának. És ha nem is európai topklub, de az öreg kontinens egyik meghatározó bajnokságában rendre stabil teljesítményre képes a magyar vezetőedző csapata. Ez pedig nemcsak a helyieket, hanem minket, magyarokat is büszkévé tehet. Dárdainak kultusza van Berlinben. Sokra tartják és megbecsülik, mert amit hétről hétre és most már évről évre tesz, az már-már mágia.

Magyar mágia.