Véget ér a női kézilabda Eb; Gera Zoltán az Újpest ellen zárja 2024-et
A Nemzeti Sport vasárnapi számából ajánljuk:
Már csak a lényeg, a finálé és a harmadik helyért kiírt mérkőzés maradt hátra az osztrák–magyar–svájci közös rendezésű női kézilabda Európa-bajnokság bécsi záró hétvégéjén. Az elődöntőben a címvédő Norvégiával szemben alulmaradó, 12 év után ismét a legjobb négy közé jutó magyar válogatott vasárnap délután a dánoktól vereséget szenvedő franciákkal találkozik a bronzéremért – a két együttes öt nappal korábban, a debreceni középdöntő utolsó körében már megmérkőzött egymással, a rivális szoros csatában 30–27-re győzött. „A debreceni összecsapáson elkövettünk olyan hibákat, amelyeket nem lett volna szabad, ezeket átbeszéltük. A védekezésen múlik majd a vasárnapi helyosztón minden. Ha hátul erősek vagyunk, akkor a támadásban elkövetett hibák sem bosszulják meg magukat annyira. Mentálisan erősnek kell lennünk, akkor megoldható a feladat” – mondta Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány.
„Egy-két gyakorlat erejéig beszállok, de nem mutogatom, hogy mit tudtam annak idején. Egyáltalán nem ez a fontos, hanem az, hogy a játékosok a képességeiknek megfelelően ki tudják hozni magukból a maximumot. Ami a gyakorlatokat illeti, inkább elmondom, mintsem megmutatom” – nyilatkozta lapunknak Gera Zoltán, a Kecskeméti TE vezetőedzője, akinek csapata vasárnap az Újpest ellen zárja a 2024-es naptári évet. A szakember nyolc mérkőzésen vezette a KTE-t, amely az első öt találkozót elveszítette, viszont három bajnoki óta veretlen, s öt pontot szerzett. Gera azt mondta, „jó úton járunk, de nem nyugodhatunk meg, nehéz helyzetben vagyunk. Tény, kieső helyen telelünk, de tudjuk, ha továbbra is keményen dolgozunk, akkor elérhetjük a céljainkat”.
Interjút adott a Nemzeti Sportnak az FTC legendás játékosa, a 75 éves Martos Győző. Pécsen játszotta első NB I-es mérkőzését, Megyesi István helyére állt be csereként balhátvédnek. Noha jobbhátvéd volt, nem bánta, hogy átkerült a túlsó oldalra, mert játszani akart. A Ferencvárosnak meghatározó játékosa lett, az 1976-os bajnoki cím mellé a Toldi-díjat is megkapta, amelyet az idény legjobbjaként érdemelt ki. A válogatottban az 1977-es, 2–1-re megnyert magyar–szovjet vébéselejtezőn hidegre tette Oleg Blohint, nemes egyszerűséggel csak Blohin-ölőnek hívták. Két vb-n szerepelt, azt mondja, „talán mindkettőből többet kihozhatott volna a válogatott”. Légióskodott Belgiumban, a visszavonulását követően a Volán szakosztályvezetője, majd elnöke lett.
A NEMZETI SPORT NAPILAPOT DIGITÁLIS FORMÁBAN ITT OLVASHATJA EL!
