Képes Sport
TÓTH ÁDÁM 2021.01.25 16:24

A jog követi a gazdaságot – a vírus hatása a topligás bajnokok pénzügyeire

A KPMG éves jelentéséből kiderül, hogy a koronavírus-járvány sújtotta futballpiac egyértelműen a túlélésre játszott. A kluboknak nem volt B-tervük a megváltozott helyzet megoldására, így jobb híján a mihamarabbi nyitásban bíznak.

Paris Saint-Germain: 95.4 millió eurós bevételcsökkenés (Fotó: Reuters)

Átalakul a modern kori labdarúgás? A koronavírus-járvány rányomta bélyegét az emberek mindennapjaira, többek között károkat okozott a világ legnépszerűbb sportágában is. A világ egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó multinacionális cége, a holland-angol gyökerű KPMG január közepén ismét közzétette a hat legnagyobb (angol, francia, német, olasz, portugál, spanyol) európai liga bajnoka (Liverpool, Paris Saint-Germain, Ba­yern München, Juventus, Porto, Real Madrid) pénzügyeivel kapcsolatos jelentését. A vizsgálat során a 2019–2020-as évad rendelkezésre álló adatait elemezte.

„A koronavírus-járvány megkérdőjelezte a labdarúgás pénzügyi stabilitását és rávilágított a rendszer törékenységére – mondta Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási csoport globális vezetője, a jelentés szerzője. – Óriási hatással volt a klubok pénzügyi helyzetére a játékosok elszálló bére, valamint a növekvő átigazolási és ügynöki díjak.

A járványhelyzet felnagyította a jelenlegi üzleti modell hibáit. A labdarúgóklubok hirtelen likviditási problémákkal találták szemben magukat, miután elapadtak a meccsnapi bevételek, továbbá újra kellett tárgyalni vagy fel kellett függeszteni, rosszabb esetben meg kellett szüntetni a médiával, illetve az üzleti partnerekkel kötött szerződéseiket.”



A 28 oldalas tanulmányból kiderül, a járvány évében vizsgált „nagy hatos” megtorpant a gazdasági fejlődésben: csupán a Real Madrid és a Bayern München zárta profittal az előző idényt. Aligha ért bárkit meglepetésként, hogy a bevétel mind a hat egyesületnél csökkent, a német bajnok „megúszta” három százalékos visszaeséssel, a Real Madrid és Liverpool egyaránt nyolccal zárt. Messze a Paris Saint-Germain járt a legrosszabbul, amelynek 95.4 millió eurós bevételcsökkenése a legnagyobb a vizsgált időintervallumban – az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy a topligák közül a franciát április végén lefújták. Érdekesség, az előző KPMG-riportban a nyolc bajnokcsapat közül csupán a Juventus nem tudott nyereséget felmutatni.



Érzékenyen érintette a klubokat a meccsnapi bevételek kiesése. A Real Madrid 35 millió eurós veszteséggel zárt, de a PSG, a Bayern München és a Juventus is 20 millió euró fölött bukott a hazai játéknapokon, pontosabban a helyszínre kilátogató szurkolók hiányán. A bajoroknál még Uli Hoeness, az egyesület korábbi elnöke rakta le a sikeres modell alapjait, amikor 1979-ben menedzserként az amerikai sportok mintájára „újragondolta” a siker receptjét. Kinevezésekor a Bayern éves költségvetése 12 millió márka volt, az adóssága ebből hétmillió, ráadásul utóbbit minél hamarabb rendeznie kellett. Hoeness rájött, hogy csupán a labdarúgásból nem képes eltartani szeretett egyesületét, ezért szórakoztatóipari elemeket épített köré. A drukkerek a jegyért cserébe nemcsak a pályán pillanthattak bele a sztárok csillogó életébe, hanem a média jóvoltából a hétköznapjaiba is, a stadionból kifelé menet az üzletekben vásárolt mezekben nélkülözhetetlennek gondolhatták magukat. Nos, a koronavírus-járvány új módszerek felfedezésére késztette többek között a német rekordbajnokot is. Szembetűnő, hogy a bajor gárda marketingesei jó munkát végeztek, hiszen az Instagram-követők száma 27 százalékkal nőtt, a BL-címvédő Youtube-profilja pedig 43 százalékkal. Születtek kreatív ötletek a stadion csöndjének megtörésére (a közvetítéseket kísérő moraj, a drukkerek hangjának alájátszása), miként a lelátó vizuális megtöltésére többen kísérletet tettek szurkolói bábok kihelyezésével, de a fanatikus rajongók okozta űrt nem lehet kitölteni.


Noha az egyesületek igyekeztek spórolni a labdarúgók és a személyzet bérén, ez a kísérlet többnyire feszültségforráshoz vezetett. Emlékezetes példa, amikor tavaly áprilisban a futballisták érdekvédelmi szervezete (PFA) elutasította a Premier League 30 százalékos bércsökkentéséről szóló javaslatát. A Juventus (–13 százalék), a Porto (–8 százalék) és a Bayern München (–6 százalék) mindenesetre faragott a kiadásából, míg a Real Madrid hiába egyezett meg –10 százalékos átmeneti bérváltoztatásról a játékosaival, 4 százalékkal mégis nőtt a klub személyzeti költsége, s összességében a hat bajnok közül a legtöbbet fordította erre (411 millió euró).

 SZENVEDNEK A „KICSIK”IS
A KPMG nem érte be a hat bajnokcsapat gazdasági helyzetének megvizsgálásával, és egy nagyobb mintavételhez szükséges 20 klubos csoportot is létrehozott. A már említett Liverpool, Paris Saint-Germain, Bayern München, Juventus, Porto, Real Madrid hatoson kívül többek között a Manchester United, a Tottenham, a Celtic, a Borussia Dortmund, az AS Roma, az AC Milan és a Sevilla kapott helyet az elemzésben. Az eredmény ugyancsak elkeserítő: a 20 klub összesen 1 milliárd euróval kevesebb bevételt könyvelt el, mint egy évvel korábban, ami 13.9 százalékos csökkenést jelent.
Csupán a Sevilla (+6.3 százalék) és a Borussia Dortmund (+0.6 százalék) tudta gyarapítani a bevételét, igaz, profit tekintetében mindkét klub veszteséggel zárta az előző idényt. Az olaszok voltak az elmúlt időszak legnagyobb vesztesei, mert az AS Roma 204 millió eurós mínusszal, az AC Milan 194.6 milliós veszteséggel zárt. A Juventus sem lehet büszke a teljesítményére, 90 millió euróval kevesebb profitot termelt a KPMG előző évi tanulmányában rögzített összegnél.

„Úgy tetszik, a klubok múló állapotként tekintettek a kétezer-húszas esztendőre, egy átmeneti időszakra, amit túl kell élniük  – felelte megkeresésünkre Simor Miklós sportjogász. – Abból is látszik, hogy az egyesületek nem hoztak drasztikus döntéseket, nem alakították át a teljes jogi berendezkedésüket, a jogászaik nem feltétlenül változtattak a szerződésállományokon.

A mai napig a teljes futballpiac azzal számol, hogy a vakcina által megmenekül, és hamarosan visszatérhet minden a régi kerékvágásba. Jogilag nem tudtak a felvetődő kérdésekre megfelelő választ adni, ennek pedig az az oka, hogy mindig a jog követi a gazdaságot.”

A koronavírus-járvány hatása érződik a játékospiacon is: csaknem tíz százalékkal esett a futballisták becsült értéke a 2020 februárja és 2021 januárja közötti periódusban. A nyári átigazolási időszakban elmaradtak a nagyobb volumenű bejelentések, pénzszűkében sokkal többen választották a kölcsönszerződés opcióját. Joggal vetődik fel a kérdés: meddig „betegeskedik” a nemzetközi labdarúgás? Mikor termelhetnek újra profitot klubok?

„Ha az elitnek megfelelő lenne a jelenlegi helyzet, akkor átírná a szerződésállományait, és felverné az értékesítési jogait   – folytatta Simor Miklós. – Ezzel szemben a színfalak mögött már nyitásra készen toporognak. Alig várják a játékosok és a szurkolók is, hogy újra egymásra találhassanak a helyszínen. A koronavírus-járvány rámutatott a gyengeségekre, ugyanakkor úgy gondolom, a mérleg nyelve hamarosan visszabillen, és akkor a topklubok ismét nyereségesen működhetnek.”



(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. január 23-i lapszámában jelent meg.)


 
 

 

2021.03.01 06:37:49

Minden más foci BOBORY BALÁZS

„Szezononként legalább három-négy itt nevelkedő srác lesz első osztályú játékos. Ez jó arány.”

2021.02.28 10:38:29

Minden más foci BOROS MIKLÓS, BACSKAI JÁNOS

Megtört a szentgyörgyiek hat mérkőzés óta tartó döntetlensorozata, kettő egyre nyertek Vasvariék.

2021.02.28 08:30:15

Minden más foci Sz. M./D. Á.

Gazdagok és szépek, sok esetben pedig a partnereiket is túlszárnyalják, ha üzletről van szó.

2021.02.27 09:02:07

Minden más foci TŐKE JÁNOS

Igaz, most a TSC sem volt eredményes, így egy ponttal térhet haza a Metalactól, a következő ellenfél a Crvena zvezda.

2021.02.27 13:04:31

Minden más foci DUDUCZ TIBOR (Dunaszerdahely)

Az alsóházban tanyázó nagymihályiak jól tartották magukat, de a vereséget nem kerülhették el.