Csányi Sándort ma újabb négy évre a FIFA alelnökének választhatják
A Magyar Labdarúgó-szövetség 2010 óta regnáló elnöke, Csányi Sándor 2015 óta tagja az UEFA vezető testületének, a végrehajtó bizottságnak. A Bécsi kongresszus, amely – Barcs Sándor és a hetvenes évek óta egyetlen magyarként – a testületbe emelte, még a francia Michel Platinit választotta újjá az európai szövetség elnökének, százszázalékos szavazati aránnyal. Azóta nagyot változott a világ a futball kontinentális és globális vezető testületeiben, de Csányi Sándor pozíciója a viharoktól függetlenül egyre erősebb lett. 2017-től ő a nemzeti válogatottak bizottságának elnöke, és tagja a nagy hatalmú pénzügyi bizottságnak, 2019-től a második ciklusát már az UEFA alelnökeként kezdhette. Közben a világszövetségnél, a FIFA-nál 2017-ben lett tagja az immár „Tanácsnak” nevezett vezetőségnek, 2018-tól a FIFA – az európai konföderáció által delegált – alelnöke.
Tekintettel arra, hogy egyre szigorúbb összeférhetetlenségi és korhatárra vonatkozó szabályok érvényesek az UEFA és a FIFA vezetőire, a szerdán esedékes UEFA-tisztújítás alkalmával kettő is jelentősen befolyásolja újraválaszthatóságát. Az új szabályok egyrészt tiltják, hogy az UEFA vezetőségébe ismét beválasszanak valakit, aki a szavazás napjáig betölti 70. életévét (az MLSZ elnöke március 20-án volt hetvenéves), azaz az UEFA-vb tagja és alelnök sem maradhat a magyar futball első embere. Másrészt most már különválasztják az UEFA-vb-tagok és az európai szövetség által a FIFA-tanácsba delegált tisztségviselők személyét, nem lehet átfedés, valaki vagy az egyik, vagy a másik testületnek lehet csak tagja – azaz ha nem lenne a korhatár, Csányi Sándornak akkor is választania kellene, hogy az európai vagy a világszövetség vezetőségébe kandidáljon-e
Miután azonban a FIFA Tanács-tagság nincs korhatárhoz kötve, ráadásul az UEFA által delegált FIFA-alelnök részt vehet az európai vezetőségi üléseken is tanácskozási joggal, ebben a pozícióban továbbra is megmaradhat az MLSZ-elnök jelenléte és befolyása a világfutball vezető testületeiben. A FIFA elnökét, Gianni Infantinót a múlt hónapban a ruandai Kigaliban ellenjelölt nélkül újraválasztották, ám a FIFA Tanács tagjait a kontinentális konföderációk delegálják, megválasztásuk ott történik, a FIFA-nál egyedül az elnököt választja a globális tagság közvetlenül.
Csányi Sándor tehát a mai, lisszaboni kongresszuson megválasztandó FIFA-alelnök posztjára pályázik. A pozícióra van még egy jelentkező, a Finn Labdarúgó-szövetség elnöke, Ari Lahti, ám az erőviszonyokat jól ismerők inkább a posztot jelenleg is betöltő magyar sportdiplomata megválasztását tartják valószínűnek. A szlovén Aleksander Ceferint bizonyára újabb négy évre elnökké választja az UEFA 55 nemzeti tagszövetsége, és nyolc végrehajtó bizottsági tag megbízatása is lejár – egy részüket újraválasztják, mások – például Csányi Sándor vagy Davor Suker korábbi horvát elnök – helyett új tagokat választanak.
A FIFA Tanácsba egyszerű tagot is delegál az UEFA (róla is dönt a kongresszus), meg egy olyan FIFA-alelnököt, akit hagyományosan a brit szövetségek jelölhetnek. Ezekre a posztokra többen is kandidálnak. A kongresszus előtti napon ülésezett az UEFA végrehajtó bizottsága, természetesen még Csányi Sándorral a soraiban, és döntött többek között arról, hogy Svájc rendezheti a 2025-ös női labdarúgó Európa-bajnokságot.
A Nemzeti Sport a helyszínről számol be az UEFA szerdai lisszaboni tisztújító kongresszusáról. Az eseményt IDE kattintva követheti élőben, magyar idő szerint délelőtt 10 órától.
