A ma 70 éves Csányi Sándor lehet a rekorder MLSZ-elnök

A bankszektorban ismertté váló, az immár multinacionális nagyvállalatnak számító OTP Csoport elnök-vezérigazgatójaként dolgozó, európai elit-kézilabdaklubot (OTP Bank-Pick Szeged) is tulajdonló, régóta a leggazdagabb magyarok közé tartozó Csányi Sándor 2010-ben kezdte futballvezetői pályafutását, amikor engedett a romokban heverő magyar futball őt régóta ostromló képviselői, köztük Orbán Viktor miniszterelnök kérésének, és 2010. július 6-án – egyedüli jelöltként – a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökévé választották. Ötéves mandátumát 2015-ben és 2020-ban is meghosszabbította az MLSZ közgyűlése.

Csányi Sándor MLSZ-elnöksége idején a regisztrált labdarúgók száma megháromszorozódott, 90 ezerről 270 ezerre nőtt, mintegy 1300 pálya épült, és 2800 pálya újjáépült országszerte.

Futballvezetőként a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy Magyarország minél több felnőtt- és utánpótlástorna, esemény, fontos mérkőzés házigazdája legyen, amit a magyar kormány nagyszabású infrastrukturális fejlesztései lehetővé is tettek: megépült az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna, és gyakorlatilag az összes első és másodosztályú profi csapat otthona is. Csányi elnöksége idején Budapesten tartották 2012-ben a 62. FIFA-kongresszust, 2014-ben hazánkban rendezték az U19-es Európa-bajnokságot, 2016-ban a 40. UEFA-kongresszust, 2019-ben a női Bajnokok Ligája-döntőt (Olympique Lyon–Barcelona 4–1), 2020-ban az UEFA Szuperkupa-mérkőzést a Bajnokok Ligája és az Európa-liga győztese között (Bayern München–Sevilla 2–1), három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt a koronavírus-járvány miatt 2020-ról 2021-re halasztott Európa-bajnokságon (mindet telt ház előtt, valamennyi helyszín közül egyedüliként, ráadásul két meccsen a magyar válogatott részvételével), 2021-ben az U21-es Európa-bajnokságot (Szlovéniával közösen). És éppen most ért véget Debrecenben a női futsal Európa-bajnokság négyes döntője, és idén még lesz U17-es Európa-bajnokság budapesti és debreceni mérkőzéshelyszínekkel, valamint május 31-én a Puskás Aréna ad otthont az Európa-liga döntőjének. Jószerével már csak a Bajnokok Ligája-döntő hiányzik a listáról, amellyel kapcsolatban Csányi Sándor többször elmondta, idővel nagyon szeretné azt is Budapestre hozni.

Csányinak a magyar futball vezetőjeként eltöltött csaknem tizenhárom éve alatt több látványos eredményt is elért labdarúgásunk: 2015-ben U20-as válogatottunk az öt európai csapat egyikeként kijutott az új-zélandi világbajnokságra; 2016-ban kvalifikált futsalválogatottunk a szerbiai Európa-bajnokságra; 2016-ban negyvennégy év után részt vehetett felnőttválogatottunk az Eb-n, a franciaországi tornán csoportelső lett, és a tizenhat között búcsúzott Belgium ellen; 2017-ben Horvátországban, 2019-ben Írországban lehetett ott U17-es csapatunk az Eb-n, 2019-ben az U17-esek pedig pályára léphettek a brazíliai világbajnokságon is. A 2021-es Eb-n társházigazdaként néhány perc hiányzott csupán a csodához, hogy a Németországot, Franciaországot és Portugáliát felvonultató csoportból továbbjusson a Marco Rossi szövetségi kapitány irányította válogatott. Mint ahogy a 2022-es Nemzetek Ligája-sorozat A-ligájában (ahová két egymást követő feljutás után a C-ligából lépett előre az együttes) is karnyújtásnyira volt a csoportelsőség és a négyes döntő Olaszország, Németország és Anglia mellett, a szériában Angliát kétszer, Németországot pedig idegenben győzte le a válogatott. A magyar együttes a 2022-es teljesítménye alapján Európa tíz legjobb csapata között volt, a világranglistán jelenleg a 36. helyen áll − amikor Csányi Sándor 2010-ben az MLSZ elnöke lett, mintegy húsz hellyel állt hátrébb.

Közben a magyar klubfutball is átlépte már az árnyékát: a Fehérvár kétszer volt ott az Európa-liga csoportkörében (2012, 2018), a Ferencváros pedig sorozatban négyszer jutott be valamelyik csoportkörbe (2019, 2020, 2021, 2022), egyszer – 25 év után – a Bajnokok Ligája főtáblájára (2020), a jelenlegi idényben pedig – a csoportkörös lebonyolítás bevezetése óta első magyar csapatként – a kieséses szakaszba, a nyolcaddöntőbe is eljutott a Fradi, ami hazai klubnak 18, az FTC-nek 48 (!) év után jelentette, hogy megérte a tavaszt valamelyik európai sorozatban.

Ugyancsak az elmúlt évek eredménye a valaha volt legnagyobb összegű átigazolási díj, amelyet magyar futballistáért fizettek: Szoboszlai Dominikért húszmillió eurót adott az RB Leipzig a Salzburgnak (2021). Nagy áttörést jelent, hogy ettől az évtől az MLSZ nyugdíjkiegészítést, afféle életjáradékot fizet azoknak a nehéz helyzetben lévő – férfi és női – futballistáknak, akik legalább 200 mérkőzést játszottak az NB I-ben, vagy legalább ötször szerepeltek a válogatottban. Még egy rekordot átad a múltnak 2023-ban Csányi Sándor: csaknem 13 éve áll az MLSZ élén, így júliusban túlszárnyalja az 1950 decembere és 1963 decembere között elnök Barcs Sándort, immár ő lesz a leghosszabb ideje hivatalban lévő főnök a Magyar Labdarúgó-szövetség 122 éves történetében.