Más dimenzió – Malonyai Péter jegyzete

A lehető legkézenfekvőbb tanácsot adta Bernd Storck első dunaszerdahelyi bajnokija előtt, azt kérte a labdarúgóktól, hogy élvezzék a játékot, mert ha nincs bennük kedv, akkor egyszerűen lehetetlen, hogy előjöjjön mindaz, amit gyakoroltak, nem is képesek jól futballozni. Nem beszélt a levegőbe, a kézenfekvőt lovagolta meg, évtizedek óta a sportágban élve pontosan tudta, hogy 99 napos tétmeccshiány után eleve telis-tele vannak játékosai kedvvel, elszántsággal, akarattal.

A nagymihályiak elleni kiütés (5–0) a bizonyíték rá, hogy minden úgy történt ahogy kérte, s nyilvánvalóan nem csupán a fejekben. Fél óra kellett az első gólhoz, ami annak (is) a jele, hogy addig keresték-kutatták a játékosok, hol találhatnak fogást az ellenfélen. Aztán beindult a henger, öt gól nulla ellenében valamennyi bajnokságban enyhén szólva is figyelemre méltó produkció. És ha már gólok, ha tehetik, nézzék meg az ötödiket, van ott minden, mint a búcsúban – földön, levegőben kerül a labda lábról lábra, nem mellesleg az ellenfél lelkes igyekezete ellenére. És azt se felejtsük el, hogy Kalmár Zsolt adta a passzt, aki remekül játszott a mérkőzésen, gólt is szerzett – szépet.

Üröm az örömben, hogy a járványügyi helyzet mindössze ötszáz jelenlévőt engedélyezett, öröm az ürömben, hogy a DAC-hívek ennek ellenére részesei voltak a sikernek, végigdrukkolták a meccset a kapukon kívül. Mondták is a labdarúgók, ha vannak károsultjai a járványhelyzetnek, ők mindenképpen azok. Tudom, valamennyi csapat valamennyi játékosa ezt szajkózza mostanában a futballélet csordogáló újraindulásakor, de Dunaszerdahely más dimenzió – a szavak valódi és szoros kapcsolatot takarnak a csapat és a drukkerek között. Hozzáteszem, mindenféle rafinált marketingfogás nélkül, elképzelhető az ilyesmi, csak – szív kell hozzá.

Mindkét oldalon.

Herr Storck tehát sikerrel mutatkozott be, az 5–0 azt sejteti, nem lesz gond az együttműködéssel, persze az is igaz, hogy ha fölényes a diadal, akkor minden szép és jó, szinte elképzelhetetlen, hogy nem csupán a derű, a ború is hétköznapi eset a csapatok háza táján. Mindenesetre elsőre több nem történhetett, jó esélyt adva arra, hogy a folytatás sem lesz más.

Ha a játékosok továbbra is jól érzik magukat a pályán, nagy baj nem történhet, hiszen a futball – játék.

Társas játék – Dunaszerdahelyen különösen.