| Csányi Sándor FIFA-alelnökké választása nemcsak azért nagy szó, mert korábban csak három magyar futballvezető jutott hasonlóan magas nemzetközi pozícióba, hanem azért is, mert más sportágakban is felettébb ritka, hogy honfitársaink tagjai legyenek a legszűkebb döntéshozói körnek. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük azokat, akiknek ez sikerült, és jelenleg is pozícióban vannak. Schmitt Pál: a korábbi köztársasági és MOB-elnök, olimpiai bajnok vívó a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja |
Ahogy arról kedden beszámoltunk, rendkívüli sportdiplomáciai sikert ért el a magyar labdarúgás annak köszönhetően, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 42. kongresszusán, Pozsonyban ellenjelölt nélkül, egyhangúlag a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) alelnökévé választották Csányi Sándort, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökét. A rangos pozíció a korrupcióval vádolt, tavaly júliusban letartóztatott spanyol Ángel María Villar lemondásával üresedett meg, és az MLSZ első embere – aki tavaly április óta már tagja a 37 tagú FIFA-tanácsnak – az ugyancsak alelnökké választott Fischer Mór (1875–1945) és Barcs Sándor (1912–2010), valamint a FIFA végrehajtó bizottságának tagjaként is tevékenykedő korábbi MLSZ-elnök, Szepesi György (1922) után negyedik magyarként került be a nemzetközi labdarúgás legszűkebb vezetői körébe.
Csányi keddi nyilatkozatában kiemelte: FIFA-alelnökként prioritásnak tekinti a fiatalok több játéklehetőséghez juttatásának, a női és az amatőr futball erősítésének, továbbá a nemzetközi mezőny kiegyenlítődésének elősegítését. Ezúttal Berzi Sándornak, az MLSZ alelnökének a véleményére voltunk kíváncsiak a magyar siker kapcsán.
„Noha tavaly óta Csányi elnök úr már tagja volt a FIFA tanácsának, a világ labdarúgását vezető testületnek, nyilvánvaló, hogy óriási előrelépést jelent, hogy immár a FIFA nyolc alelnökének egyike lett – mondta a Nemzeti Sportnak Berzi Sándor. – Önmagáért beszél, hogy a választásnál nem akadt ellenlábasa, pedig korábban sokaknak volt ilyen ambíciója, ám Csányi úr jelölésének hírére visszaléptek a megméretéstől. A nagy elismerés döntően az övé, hiszen a magyar válogatott sem világ-, sem Európa-bajnok nem lett a közelmúltban. A német, olasz, spanyol sportvezetők rendszeresen tagjai a szűk vezetői testületnek, őket általában beszavazzák, mivel tekintélyt adnak nekik országuk együtteseinek pályán elért sikerei is. Ezúttal nem erről van szó.”
„Sokatmondó, hogy olyan ország adhat a nyártól alelnököt a FIFA-nak – hiszen a nyári, moszkvai kongresszusán iktatja hivatalosan is tisztségébe a FIFA a magyar sportvezetőt –, amely nem tartozik a világfutball élvonalába. Más téren viszont láthatóan óriási fejlődésnek lehetünk tanúi a magyar futballban Csányi úr elnöksége alatt, és a külföldi tagok értékelték azt a munkát, amely révén elnök úr és a szövetség minden előrelépési feltétel megteremtéséről gondoskodott. Egyértelmű, hogy az MLSZ elnöke gólt nem tud szerezni a játékosok helyett, de a kimutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a maga területén mindent megtett azért, hogy minden feltétel meglegyen ahhoz, hogy gól születhessen.”
Az MLSZ alelnökét arról is kérdeztük, milyen konkrét előnyei származhatnak a magyar futballnak ebből a sportdiplomáciai sikerből.
„Egyrészt: aki tagja a világfutball legszűkebb döntéshozói testületének, az közvetlen hatással van arra, hogy merre haladjon a világ labdarúgása – fogalmazott Berzi Sándor. – Másrészt az MLSZ így minden hírről, döntésről a lehető legrövidebb úton, első kézből értesülhet, és jobban felkészülhet annak hatásaira is. Az is rendkívül fontos, hogy tovább erősödik a kapcsolati rendszerünk. A FIFA-alelnöki pozíció a világ minden táján tiszteletet parancsol, ezt ki lehet használni akár tapasztalatcserére, akár futballfejlesztési projekteknél, előnyt jelenthet a tárgyalásoknál. Vagyis felsorolni sem könnyű a hozadékait.”
Az UEFA hat mérkőzésre eltiltotta a Benfica játékosát
