A FIFA-tanács először ülésezett azóta, hogy Infantino az észak-amerikai világbajnokság után bejelentette a reformjavaslatát, amelyről a sportágon és a FIFA-n belül senki más nem hallott, ő viszont aár kidolgozott koncepcióként jelentette be. A zürichi megbeszélést – más megfogalmazásban válságülést – követően Aleksander Ceferin, az európai szövetség (UEFA) elnöke kommentár nélkül elsőként távozott, míg más tisztségviselők, így például Debbie Hewitt, az angol szövetség (FA) elnöke, illetve Bernd Neuendorf, a német szövetség (DFB) első embere, nyilatkoztak.
Hewitt – aki a FIFA alelnöke is – elmondta: a tanácstagok által feltett kérdések közül semmire sem kaptak érdemi választ a FIFA elnökétől. Hozzátette: amennyiben a szervezet vezetője továbbra is adós marad ezzel, akkor alkalmatlan a pozíció betöltésére, s ezt az álláspontjukat az ülésen is kifejtették.
„Legalább azt elvárjuk, hogy megkapjuk a reformjavaslatával kapcsolatos dokumentumokat, mert ha tényleg nincs takargatnivalója, akkor osszák meg velünk ezeket” – nyilatkozta az angol szövetség vezetője. Hewitt kiemelte: annyi történt, hogy a FIFA elnöke bocsánatot kért a történtekért, továbbá ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy megkapják a kért tájékoztatást. Határidő azonban nem hangzott el az ügyben.
Bernd Neuendorf megerősítette angol kollégája szavait, miszerint sok kritikus kérdést tettek fel, amelyekre nem kaptak kielégítő válaszokat. A DFB elnöke szerint számonkérési kísérleteik eredménytelennek bizonyultak, csupán annyit értek el, hogy Infantino bocsánatot kért a kommunikáció miatt – a projekt miatt viszont nem. Neuendorf szerint kiábrándító, hogy egyáltalán nem kaptak választ a kérdéseikre.
A megbeszélésen néhány, többségében szimbolikus ügyben sikerült egyezségre jutniuk a résztvevőknek. Megállapodtak egy munkacsoport létrehozásában, amelynek feladatai közé tartozik a FIFA irányítási struktúrájának átszervezése, hogy a sportág minden szereplőjét érintő fontos projektekkel kapcsolatban – amilyen például Infantino reformjavaslata volt – ne lehessen egyoldalú intézkedéseket hozni. Valamint jóváhagyták azt a javaslatot, amelyet Infantino röviddel az ülés előtt terjesztett elő, és amelynek értelmében a 211 nemzeti tagszövetség éves FIFA-támogatását a mostani körülbelül 10 millió dollárról mintegy 25 millió dollárra emelik.
Infantino július végén közölte, hogy a jövőbeli világbajnokságokat – a férfi és női, illetve a klub-vb-t – egy húszmilliárd dollár alaptőkéjű cég bevonásával rendezné meg, amelyben a nemzetközi szövetség lenne a többségi (70-80 százalékos) tulajdonos, a 211 tagszövetség pedig részesedéshez jutna. A FIFA-elnök három nappal később visszavonta a tervet, de a kritikusokat ez „nem hatotta meg”. Az Európai (UEFA), az Ázsiai (AFC), valamint az Észak- és Közép-Amerikai (CONCACAF) Labdarúgó-szövetség közös, nyílt levélben bírálta az 56 éves vezetőt. Akadt közöttük olyan, aki azonnali lemondásra szólította fel. A FIFA-elnöknek ugyanakkor nem minden szövetség fordított hátat: az Arab Labdarúgó-szövetségek Uniója (UAFA) és az afrikai (CAF) konföderáció továbbra is támogatja őt.
A világszervezet elnökválasztása március 18-án lesz Rabatban, az esetleges kihívóknak november 18-ig kell jelezniük indulási szándékukat.
