FIFA: újra lehet magyar a vezérkarban!
Április 5-én, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) Helsinkiben esedékes kongresszusán dől el, hogy a kontinensről kiket választanak be a FIFA-tanács 37 tagja közé négy, illetve két évre.
Az biztos, hogy Vitalij Mutko, az orosz miniszterelnök-helyettes már nem kerülhet be szervezetbe, mert a FIFA-nak a Blatter-érát követő szigorúbb szabályai szerint aligha felelt volna meg a feltételeknek az előzetes átvilágításon. Részben az orosz kormánynak a tavalyi doppingbotrányban játszott szerepe miatt, részben pedig azért (Mutko hivatalos nyilatkozata csak erről tesz említést), mert immár a politikai semlegesség is előírás, amelynek aktív politikusként természetesen nem felel meg az orosz miniszterelnök-helyettes, sőt kimondottan aggályos a szerepe a kormányok közvetlen befolyását tiltó szabály miatt.
Az orosz sportvezető visszalép(tet)éséről – illetve az illetékes bizottság általi elgáncsolásáról – pénteken számoltak be a vezető hírportálok (elsőként az amerikai AP hírügynökség, amely névtelenséget kérő FIFA forrásokra hivatkozik), idézve magát a politikust is, jóllehet a FIFA és az UEFA hivatalosan még nem erősítette meg a visszalép(tet)ésről szóló hírt. Mutko 2009 óta két cikluson át volt a FIFA vb, majd a tanács tagja, továbbá ő a jövő évi oroszországi világbajnokság szervezőbizottságának vezetője. Mint mondta, szerette volna, ha újraválasztják, de megváltoztak a szabályok.
A választáson négy európai helyre választanak tagokat négy évre (két évenként írnak ki választást a tanácsi helyek felére), és Mutko visszalépése után már csak négy jelölt maradt – köztük Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, a UEFA végrehajtó bizottságának tagja. Így szinte biztosnak tűnik, hogy Szepesi György után (aki 1982–1994 között szerepelt a FIFA vezető testületében, amelyet akkor végrehajtó bizottságnak hívtak, és jóval kevesebben alkották) ismét magyar tagja lehet a nemzetközi szövetség vezérkarának. Az UEFA áprilisi, helsinki döntését május 11-én szentesítheti a FIFA-kongresszus Bahrein fővárosában, Manamában. A másik három helyre Kosztakisz Kucokumnisz (a ciprusi futballelnök), Dejan Szavicsevics (a legendás Milan-játékos, aki jelenleg a montenegrói szövetség elnöke) és az izlandi Geir Thorsteinsson pályázik. Utóbbi jelöltnek is gondjai lehetnek az átvilágítással, ő ugyanis már nem vezeti hazája szövetségét, márpedig az UEFA szigorú szabályai szerint csak a saját szövetségében aktív, vezető pozícióban lévő jelölt választható. Két évre választják meg továbbá a ciklus közben a 2006-os világbajnokság korrupciós ügyei miatt lemondó német elnök, Wolfgang Niersbach helyére az egyetlen jelöltet, az új német elnököt, Reinhard Grindelt.
Csányi Sándort korábban már a FIFA pénzügyi bizottságába beválasztották (ebben az igen rangos testületben a kilenc közül ő az egyetlen európai tag), így rövid időn belül a tanácstagság lehet a második fontos pozíciója a szervezetben azt követően, hogy a kontinentális szövetségben, az UEFA-ban két éve lett a vezetőség tagja, illetve ott több bizottságot is vezet. Az UEFA-ban Barcs Sándor után, 37 évnyi szünetet követően lett Csányi Sándor az első magyar vb-tag.
FRISSÍTÉS: A bbc.com szerint Mutko már jelezte, hogy nem fellebbez az átvilágító bizottság döntése ellen, tehát vele már közölhették a döntést, amelyet azonban hivatalosan még mindig nem hozott nyilvánosságra a FIFA.
.
