Szabályos volt-e Lionel Messi és Luis Suárez? Mielőtt rátérnénk a kétemberes tizenegyesek történetére, kezdjük a szabályokkal, hiszen érdemes áttekinteni, mit enged és mit nem a „futballtörvény" a játékosoknak. Kiemeltük a szituációt érintő pontokat.Szabályos volt-e Lionel Messi és Luis Suárez? Mielőtt rátérnénk a kétemberes tizenegyesek történetére, kezdjük a szabályokkal, hiszen érdemes áttekinteni, mit enged és mit nem a „futballtörvény" a játékosoknak. Kiemeltük a szituációt érintő pontokat.
MIT MOND A SZABÁLYKÖNYV A TIZENEGYESRŐL?
A labda és a játékosok helyzete
A labdát:
• a büntetőpontra kell helyezni.
A büntetőrúgást végrehajtó játékost:
• egyértelműen azonosítani kell.
A védőcsapat kapusának:
• a kapuvonalon a kapufák közt, a rúgó játékossal szemben kell maradnia a rúgás elvégzéséig
A többi játékosnak:
• a játéktéren
• a büntetőterületen kívül
• a büntetőpont mögött
• a labdától legalább 9.15 méter távolságra kell elhelyezkedni.
Végrehajtás
• Miután minden játékos a szabály által előírt helyen tartózkodik, a játékvezető jelt ad a büntetőrúgás végrehajtására
• A büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell rúgnia.
• Nem játszhatja meg ismét a labdát, amíg az egy másik játékost nem érintett.
• A labda akkor van játékban, amikor elrúgták, és előre elmozdult.
A probléma a távolság betartásával akadt: a hátsó kameraállásból látszik, hogy Suárez korán rajtol, és belép a körívbe, tehát nincs az előírt 9.15 méteres távolságon kívül. Ugyanígy belép viszont Celta-védő is (legalább egy, de lehet, hogy kettő is korán mozdul), így technikailag újra kellett volna rúgatni a tizenegyest.
Más kérdés, hogy nagyon ritkán rúgatnak újra büntetőt minimális bemozdulásért, könnyen lehet, hogy a játékvezetői egység észre sem vette. Az egyik asszisztens a kapust és az alapvonalat figyeli, a másik hátulról szemléli az eseményeket, a játékvezetőnek meg egyszerre kell a szemét tartania a rúgón és a tizenhatoson és a köríven (elvileg) kívül nyüzsgő többi futballistán. Ha nem „ordító” a bemozdulás, aligha ismételteti meg a játékvezető a büntetőt, főleg, ha nem kiélezett a szituáció. Lapozzunk a történelemkönyvbe!
NEM CRUYFFÉK TALÁLTÁK FEL
A kétemberes tizenegyes feltalálója nem ismert. Az első, videofelvétellel is megtámogatott ilyesfajta büntető 1957-re datálódik, de volt korábban is olyan trükkös játékos, aki a szabálykönyvet olvasva rájött, mekkora átverést lehet egy passzal végrehajtani. A holland Bas Paauwe és Gerard Kuppen (Feyenoord) az 1944-es, Sparta Rotterdam elleni derbin a helyi feljegyzések szerint már előhúzta a trükköt (1:2-es állásnál, sikeresen), ám ennek nincsen képi vagy mozgóképi bizonyítéka. Írásos azonban igen.
„A megítélt tizenegyest követően Paauwe néhány deciméterre (sic! – az eredeti holland szövegben deciméter szerepel – a szerző) előrepasszolta a labdát, a mögüle befutó Kuppen pedig végrehajtotta az ítéletet” – írja a Dagblad van Rotterdam az 1944. május 4-i esetről.
Tehát maradjunk ennél a megfogalmazásnál: a belga Rik Coppens és Andre Piters az első két játékos, akiknek tettét mozgóképen is megörökítették. 1957. június 5-én Belgium 6:1-re vezetett Izland ellen a brüsszeli Heyselben, amikor Ady Blitgen játékvezető tizenegyest ítélt a „vörös ördögök” javára. Coppens lövés helyett passzolt, Piters visszatette, Björgvin Hermannsonnak pedig annyi dolga maradt, hogy kiszedje a labdát a hálóból. Az első végrehajtott passzolós tizenegyes egyben tökéletes, a visszapassz miatt még jobb is a Barcelona sztárjai által bemutatott büntetőnél. A vége egyébként 8:3 lett.
„Rik Coppens nagyon trükkös, szinte felvágós játékos volt. A poén kedvéért csinált olyan dolgokat, amik teljesen ámulatba ejtették a közönséget. Emlékszem, a tizenegyes után az egész stadionnak leesett az álla. »Hú, ez már valami!« – mondogatták. Jó, hogy bement, mert képzeljék, mit mondtak volna, ha elrontják a büntetőt” – mesélte Theo van Rooy, az 1957-es belga válogatott tagja a FIFA-nak.
Az angol Plymouth Argyle játékosai legalább kétszer megetették a trükköt az ellenfelükkel – 1961. február 6-án (Wilf Carter és Johnny Newman) és 1964. november 21-én (Johnny Newman és Mike Trebilcock), utóbbival ráadásul a mérkőzést döntötték el a Manchester City ellen. Tétmeccsen, 2:2-nél bevállalni a passzolós tizenegyest azért elég merész!
A leghíresebb persze Johan Cruyff és Jesper Olsen tizenegyese 1982-ből, a Helmond Sport ellen – hogy a holland zseni magától találta-e ki a trükköt, vagy látta valamelyik korábbi végrehajtást (a belgák belőtte tizenegyest akár láthatta is), az kérdés.
„Mindjárt itt vannak az ünnepek, gondoltuk, csinálunk valami különlegeset” – mondta a meccs után Cruyff, aki elárulta azt is, hogy korábban csak szóba került edzésen a lepasszolós büntető, gyakorolni nem gyakorolták.
Robert Pires és Thierry Henry bevallottan az 1982-es trükkből merítették az ötletet, ők viszont nem gyakoroltak eleget, mindenesetre felírták magukat a minden idők leggyatrább tizenegyeseit tartalmazó listára. Annál nincs kínosabb, amikor a trükközés a trükközők arcába robban. Persze a két francia klasszis labdarúgói nagyságát ez nem kisebbíti.
Ezt a tizenegyest már kétségtelenül milliók látták, nem csoda, ha azóta már Tunéziától a szlovák harmadik ligáig volt hasonló passzolós büntető.
Hogy Messi és Suárez azért próbálta-e ki, mert eszükbe jutott Cruyff, aki a héten a rákkal folytatott küzdelméről nyilatkozott? Ezt (még) nem tudjuk. Ha szórakoztatni akarták a közönséget, hát bejött. És hogy tiszteletlenek voltak-e az ellenféllel?
„Nincs gond ezzel, különleges végrehajtást választottak, ennyi. Ez még nem tiszteletlenség. A csatáraik mindig nagyon tisztelik az ellenfelüket. Úgy és annyi gólt szereznek, amennyit akarnak. A tizenegyes szabályos volt, nekem jobban fáj, hogy mennyi gólt kaptunk, mint az, hogy ezek milyenek voltak” – reagált a Celta edzője, Eduardo Berizzo.
Neymar elmondása szerint egyébként nem is Suáreznek kellett volna kapnia a labdát.
„Gyakoroltuk ezt a büntetőt az edzéseken. Nekem jött volna a passz, de Luis közelebb volt, és ő lett végül az ítélet-végrehajtó. Nagyon örültünk, hogy összejött! A barátságunk a legfontosabb, mindegy, ki szerzi a gólt” – így a TV3-nak a brazil.
Egy kérdés marad: vajon lesznek-e követőik a következő hetekben Messiéknek? Valami azt súgja, hogy igen…
