FIFA: Infantino az elnökválasztás favoritja, döntés pénteken

A Zürichben 9.30-kor a küldöttek regisztrációjával kezdődő eseményen öt jelölt közül választhatnak a nemzeti tagszövetségek képviselői. A 209 tagországból valószínűleg csak 207 lesz jogosult a szavazásra, mivel Indonézia és Kuvait tagságát felfüggesztették és a végrehajtó bizottság javaslata szerint ennek visszavonása csak a mexikóvárosi, éves rendes közgyűlésen kerül napirendre – de pénteken ezt még jóvá kell hagynia a kongresszusnak.

A FIFA elnöki posztjára Gianni Infantino, az európai szövetség (UEFA) svájci főtitkára, Ali bin al-Husszein jordán herceg, a FIFA végrehajtó bizottságának korábbi tagja, a francia Jérome Champagne, a FIFA korábbi főtitkár-helyettese, a bahreini Salman Bin Ibrahim al-Kalifa sejk, az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) elnöke, valamint Tokyo Sexwale dél-afrikai üzletember pályázik.

Az elnökválasztás a kongresszus utolsó előtti napirendi pontja, ezután már csak az új elnök győzelmi beszéde szerepel a programban.

A voksolás első körében a szavazatok kétharmada szükséges a választás megnyeréséhez, a további fordulókban viszont már a szavatok fele plusz egy voks is elég a győzelemhez. Minden kör után a legkevesebb támogatást kapó jelölt kiesik.

A legnagyobb esélyes Infantino, ezt támasztja alá, hogy húsz európai szervezet – köztük a magyar – vezetői nyilvánították ki, hogy rá szavaznak majd, továbbá a közelmúltban már felsorakozott a 45 éves sportvezető mögött tíz dél-amerikai szövetség, valamint hét közép-amerikai ország is. Infantino egyik programpontja, hogy 32-ről 40-re növelné a világbajnokságon szereplő válogatottak számát.

A korrupciós válságban szenvedő FIFA-val szembeni bizalmatlanságot jól példázza, hogy az egyik jelölt, Ali bin al-Husszein a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) fordult, hogy átlátszó legyen a szavazófülke és független szavazatszámlálók működjenek közre. A CAS ugyanakkor szerdán elutasította a beadványokat.

Az eddigi elnököt, a 79 éves Joseph Blattert 1998. június 8-án választották meg a FIFA élére, majd 2002-ben, 2007-ben, 2011-ben és 2015-ben újraválasztották. A tavalyi megválasztását követően négy nappal viszont lemondott posztjáról a kirobbant korrupciós botrány miatt, melyben hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával a tisztújító kongresszus előtt két nappal.

Az elnöki teendők ellátását vállalta utódja megválasztásáig, ugyanakkor elnöki jogkörét nem gyakorolhatta mostanáig, mivel a FIFA etikai bizottsága október 12-én előbb felfüggesztette tisztségéből, majd december 21-én nyolc évre el is tiltotta minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől – akárcsak Michel Platini UEFA-elnököt, FIFA-alelnököt.

A fellebbviteli bizottság szerdán mindkettőjük büntetését ugyan hat évre csökkentette, de a tisztújító kongresszuson nem vehetnek részt.