You can read the story in English here!
Érdemes alaposabban is elmerülni az ifjabb Zitterbarth Mátyás tervezte, 1835-ben elkészült klasszicista épület történetében, amely alapján a magyar futballszövetség ugyanott indult útjára, ahol egykorPetőfi Sándor katonai pályája. A szellemi folytonosság persze anakronisztikus játék csupán, mégis, a szabadságharcban odaveszett költő tudtán kívül a későbbi futballisták lelkesedését is megénekelte, amikor így írt: „S ti kedves helyek, ahol számt'lanszor mulatoztunk / Vagy nagy körbe' leülve, vagy a labdát veregetve”. Ahogyan magáénak érezhette a tribünök népe a következő Petőfi-verssort is: „Gyönyör nekem e játék láthatása...”
Az MLSZ alakuló ülését 1901. január 8-án hívta össze az előkészítő bizottság nevében Iszer Károly elnök és Horváth Ferenc titkár.
„Meghívó a Magyar Labdarúgók Szövetségének Budapesten 1901. évi január hó 19-én (szombaton) este 8 órakor az István főherceg szálloda különtermében (V. ker., Akadémia-utca 1. szám alatt) tartandó alakuló közgyűlésére.”
•13. rész–„A Népsportnál meg lehetett tanulni az újságírást” – laptörténeti időutazás
•12. rész– Magával végzett a háború után a fővárosi labdarúgás első vezére
•11. rész–A budai lakás, ahová Alberttől Mészölyig a fél NB I feljárt fröccsözni
•10. rész– Lehetett-e Csoszogi, az öreg suszter ihletője Sebes Gusztáv édesapja?
•9. rész – Egy meghökkentő terv nyomában, nemzeti stadion az Arany-hegybe vájva
•8. rész – A tornaterem égői bánták az első magyarországi futballedzést
•7. rész – A mámoros reggel, amelyen tízezrek felejtettek el munkába, iskolába menni
•6. rész – Ádám és Éva paradicsomi rangadója a Gellért-hegy tetején
•5. rész–IX. kerület, Springer dinasztia – zöld-fehér vér az erekben
•4. rész – Felkerestük a helyet, ahol a magyar labdarúgás született
•3. rész – Zsebben talált szemüveg és óra segített azonosítani az edzőmártírokat
•2. rész – Filmgyári ködgéppel varázsoltak Puskáséknak Londont a Nagyréten
•1. rész – Ahol Krúdy Gyula meccstudósítást írt a világháború után
