Disszidálás, internálás, majd 6:1 – újjászülető magyar válogatott

Legjobb labdarúgóink április 10-én Ek-meccsen 5:2-re kikaptak Prágában a csehszlovákoktól, ezért fokozott győzelmi vággyal készültek a május 8-ai budapesti, osztrákok elleni Európa-kupa-találkozóra. Mielőtt rátérnénk magára a mérkőzésre, érdemes végigfutnunk az 1949-es év addigi több mint négy hónapjának a történésein – kizárólag „magyarfutball-szemüvegen” keresztül vizsgálva.

SEBES GUSZTÁV SZÖVETSÉGI KAPITÁNY

Január 3-án lemond a Sebes Gusztáv, Kompóti-Kléber Gábor, Mandik Béla összetételű háromtagú válogatóbizottság, és az MLSZ elnöksége javasolja, hogy Sebes Gusztáv legyen a szövetségi kapitány; a döntést február 12-én az országos tanácsülés elé terjesztik, amely megerősíti tisztségében Sebest.

Az MLSZ döntése értelmében egy élvonalbeli egyesület havonta legfeljebb 2000 forintot juttathat játékosának, az NB II-ben ez az összeg legfeljebb 600 forintot tehet ki. Az NB III-ban és az alacsonyabb osztályokban a játékosok semmiféle juttatásban sem részesülhetnek – határoz az MLSZ január közepén.

Január 17-én az MLSZ elnökségi ülésén döntés születik arról, hogy Magyarország labdarúgó-válogatottja nem nevez be az 1950-es világbajnokság küzdelmeibe.

Január 22-én Sebes Gusztáv javaslatára ötös bizottság alakul „válogatott csapatunk tavaszi előkészületeinek az irányítására”. A tagok: Bukovi Márton, Szabó Péter, Orczifalvy István, Király Tivadar és Sós Károly, de pár napra rá Kalmár Jenő is csatlakozik a kvintetthez. Sebes az NB I-es csapatok edzőinek tartott értekezleten ismerteti elgondolásait, miszerint a válogatottnál számításba vehető összes játékosról naplót vezetnek majd edzőik segítségével, továbbá a jövőben kéthetente összehívják a válogatott játékosokat, hogy politikai és elméleti előadásokat tartsanak a számukra.

KI SZÖKEVÉNY, KI NEVES EDZŐ

A január 25-ei Népsport szerint Bukovi, az MTK trénere azt szeretné, hogy a válogatott technikás jobbösszekötője, Hidegkuti Nándor középcsatárként hátrahúzódva irányítsa összekötőit a bajnokságban. Alkalmasint ekkor írnak először Bukovi újításáról, a hátravont centerről! A kísérlet mindazonáltal kudarcba fullad egyelőre, Hidegkutin kívül ugyanis még négyen játszanak a középcsatár posztján az MTK-ban a tavaszi szezon első kilenc fordulójában.

Január 28-án a Vasas kizárja soraiból Kubala Lászlót és Marik Györgyöt, akik nem fogadták el azt az állást, „amelyet egyesületük biztosított számukra az egyik legnagyobb magyar gyárban”. A válogatott labdarúgók ezt követően Bécsbe szöknek. A Vasas Kubalát négy, Marikot két évre tiltja el a játéktól, az MLSZ elnöksége ugyanakkor – „az ügy súlyosságára való tekintettel” – örökre elmeszeli őket február elején. A szövetség határozatáról levélben értesíti a FIFA-t is. „Az MLSZ új vezetősége ezzel is bebizonyította, hogy nem ismer tréfát, amikor a magyar labdarúgás erkölcsi megtisztításáról van szó” – fogalmaz a Népsport február 3-án. Tíz nappal később a nemzetközi szövetség jóváhagyja a két „szökevény” örökös eltiltását (a Népsport március 1-jén közli a hírt és a FIFA-levél fakszimiléjét).

Február 4-ei Népsport-hír: „Guttmann Béla, a neves edző csütörtök délután Bécsbe utazott, ahol a Hakoah edzője lesz.” A hazai labdarúgó-társadalomból 1949-ben Guttmann az egyetlen, aki engedéllyel távozhatott külföldre.

ÁLCÁZOTT TEHERAUTÓBAN – OSTOBA, ALJAS TERV

Február 12-én az MLSZ országos tanácsa ülésén Ries István elnök arról beszél, hogy „a labdarúgást népi alapokra kell fektetni (...), ki kell irtani az üzleti szellemet” belőle. Az ülésen ismét kinevezik a klubszinten az MTK-nál ténykedő Mandik Bélát másodkapitánynak. A Sebes javaslatára létrehozott hattagú edzői bizottság kinevezését is megerősítik, majd a bizottság tagjai megnevezik az A-válogatottnál a jövőben számításba vehető labdarúgókat, szám szerint 72-t (!).

Március 12-én a Vasas fegyelmi okokra hivatkozva kizárja soraiból Lóránt Gyulát (a másnapi Népsport-cikkben freudi elszólás: „Magyar Népköztársaság”); kisvártatva így tesz az FTC és az Újpest is Kéri Károllyal, Mészáros Józseffel, illetve Egresi Bélával. A valódi ok: 18 játékos akart disszidálni, de lebuktak. Az értelmi szerzőket, az egyaránt válogatott Lórántot, Kérit, Mészárost és Egresit internálják, azaz rendőri felügyelet alatt álló kényszerlakóhelyre telepítik. Az NS több íráson keresztül bírálja a „rosszfiúkat”.

Szivárognak a hírek (március 20–21.) a többi lebukott játékosról is. A Ferencváros szigorúan megdorgálta Hennit és Czibort, a Vasas ugyanígy tett Illovszkyval, a Csepeli MTK pedig Rédeivel és Keszthelyivel. A MATEOSZ fegyelmi bizottsága „Grositsot egy évre, Zsolnait pedig három hónapra eltiltotta a játéktól”, de „a mutatott megbánásuk alapján” a büntetésüket próbaidőre felfüggesztette. „»Világjáró« vándorcsapatot akartak a jugoszláv határon átcsempészni, éjfélkor, álcázott teherautókkal, talán még álarcban is. (...) Az ostoba és aljas terv nem sikerült, a felbujtókat kitaszították a magyar sportból” – fogalmaz a Népsport.

A LÉLEKTELENSÉG A HIBÁS?

Közeledik a Csehszlovákia elleni Ek-találkozó, Sebes keresi a csapatát. Az A-válogatott előbb a Csepellel (5:4), majd a Doroggal (10:1) játszik edzőmérkőzést. A listavezető Ferencváros közben – a Kistext ellen – belövi 100. gólját a bajnokságban, a találat Kocsis Sándor nevéhez fűződik, aki a Totó-labdát juttatja a kapuba.

Az esemény napján így ír a Népsport: „Három győzelmet és egy döntetlent várunk a négy magyar–csehszlovák mérkőzés során”. Ehhez képest 1 győzelem, 1 döntetlen és 2 vereség a négyfrontos csata mérlege... A főmérkőzésen: Csehszlovákia–Magyarország 5:2 – Sebes hivatalos debütálása a válogatott élén. Ezt még további 68 mérkőzés követi, a kapitány összesített mérlege: 50 győzelem, 12 döntetlen, 7 vereség, 278:97-es gólarány.

A csehszlovákok elleni vereség után a sajtó leszedi a keresztvizet a csapatról, lapunk szerint „kiderült, hogy a csatársorunk béna, s hogy megfelelő szélsők nélkül nem lehet igazán veszélyes, az ellenfél védelmét széthúzó támadásokat vezetni”. A lap egyik vezető újságírója, a nagy tekintélyű Pálfai János ekképpen összegez Hulljon a férgese! című írásában: „A jelen feladata: kivágni a »fekélyeket«, nehogy rossz példájukkal elrontsák a többieket (még, ha a legjobb játékosok is).” Sebes pedig amondó, hogy „új típusú sportemberre van szükség”, mint mondja, a lélektelenség okozza, „hogy néha elbizakodottság lesz úrrá sportembereinken”.

ÚJONCOKKAL AUSZTRIA ELLEN

HENNI GÉZA: BOCSÁNAT!

Április 22-én a Népsport felfedi, „miért nem játszott Henni és Czibor Prágában”. „Mindketten nagyon megbántuk, amit tettünk, és belátjuk: nagy hiba volt hallgatni azokra, akik csábítottak bennünket. Ígérjük, hogy ilyen soha többé nem fog előfordulni” – fogadkozik a Lóránt–Egresi-féle trupp egyik tagja, Henni Géza az Élelmezési Munkások Szakszervezete (a későbbi ÉDOSZ) baráti vacsoráján.

Mandik Béla nyilatkozik az április 27-ei FTC–Válogatott (5:4) meccs után: „Ezen az edzőmérkőzésen láthattuk, hogy jó formában van a Ferencváros. Nemcsak a gerincét, hanem a többségét kell, hogy adja a válogatott csapatnak.”

Lyka Antal, a ferencvárosiak trénere, egyben a nemzeti együttes edzője szerint „a Budai, Kocsis szárnynak a válogatottban van a helye”.

S lőn.

POLITIKAI POTENTÁTOK A LELÁTÓN

Annak ellenére, hogy április 30-án, a 24. fordulóban a zöld-fehérek elvesztik veretlenségüket az NB I-ben (40 ezer néző előtt a Megyeri úton: MTK–FTC 4:2), Sebes Gusztáv hét ferencvárosi labdarúgót vezényel a kezdőcsapatba Ausztria ellen.

„Elbizakodottságra nincs okunk, csak teljes erőbedobással, lelkes játékkal győzhetjük le az osztrákokat” – hirdeti a Népsport, amely „nem nagy gólarányú – 4:3-as magyar győzelmet” vár a mieinktől.

A prágai tizenegyhez képest öt poszton is kicserélődő válogatott nagy elánnal veti bele magát a küzdelembe, és már az első percben vezetéshez jut Deák Ferenc révén. A lelátóról politikai potentátok egész sora – Szakasits Árpád köztársasági elnök, Farkas Mihály honvédelmi miniszter, Gerő Ernő pénzügyminiszter, Marosán György MDP-főtitkárhelyettes, Vas Zoltán miniszter, Nógrádi Sándor altábornagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke – figyeli a mieink remek játékát és látja a további öt hazai gólt.

HAT GÓL MELLÉ HÁROM KAPUFA

A vége 6:1 – „Soha ilyen nagy győzelmet még nem arattunk az osztrákok ellen!” A magyarok három kapufát is lőnek, és összesen 32-szer veszik célba Walter Zeman kapuját. Nem véletlenül mondja balfedezetünk, Lakat Károly a lefújást követően: „Ha egy kis szerencsénk van, könnyen két számjegyű eredmény lehetett volna.”

„Örülök, hogy bebizonyítottuk, hogy ismét régi a magyar labdarúgás” – fogalmaz Hennivel nagy egyetértésben a mieink egyik legjobb embere, Bozsik József.

Sebes Gusztáv nem is lehetne boldogabb, hiszen csapata kiköszörülte a prágai csorbát, és győzelmével átvette a vezetést az Európa-kupa tabelláján. „A becsületes, lelkes, jó játék meghozta az eredményt” – így a kapitány.

„Új” ország született a Kárpátokon innen 1949 tavaszán-nyarán – és új labdarúgó-válogatott is.