K. Zs. 2016.06.08 09:27

A kapitány lecserélte önmagát, hogy megállítsa a magyarokat

És majdnem be is jött neki! Charlie Hurley, a Sunderland történetének igen nagy becsben tartott labdarúgója, Írország válogatottjának akkori csapat- és szövetségi kapitánya ezzel a húzással vonult be a magyar válogatott történetébe, és bár a maga helyére beküldött fiatal támadó egyenlítő góljára végül volt válaszunk és 2:1-re mi nyertünk, az 1969. június 8-án Dublinban vívott vb-selejtező – mint az akkori lapidézetek bizonyítják – sok gondunkra rávilágított. De nézzük először a gólokat!

 

 

NEM SZABAD, HOGY ELVAKÍTSON

„Könnyűnek indult, de a végén a szerencse segített” – írta címlapján a 2:1-es siker másnapján megjelent Népsport, és nem tudjuk, annak idején hányan figyeltek fel erre, de az első oldalon megbújt egy kis keretes anyag is, amely csoportbeli nagy riválisaink, a csehszlovákok háza tájáról érkezett. Nemsokára visszatérünk erre, de maradjunk egyelőre a dublini meccsnél.

„Nem szabad, hogy a győzelem fénye elvakítson bennünket” – figyelmeztetett lapunk, mert nem elég, hogy „három-négy nagy gólhelyzet kellett ahhoz, hogy Dunai II végre a hálóba találjon”, tetejébe az írek egy nem éppen váratlan húzással alaposan megzavartak minket: Charlie Hurley, a csapat-, egyben szövetségi kapitány a szünetben lecserélte önmagát, és Frank O'Neill személyében új erőt dobott harcba.

MERT NEM VAGYOK KÖZÉPCSATÁR

„Egyébként azért cseréltem le magam, mert nem vagyok középcsatár” – mondta utóbb Hurley, aki – ezen a meccsen magára osztott szerepével ellentétben – valóban nem volt középcsatár, ellenben igen kiváló középső védő, akit rajongói a „Király” becenévvel illettek, és 1979-ben, a klub centenáriumán megválasztottak az angol Sunderland története legjobb futballistájának.

 

NEHÉZ LESZ HELYTÁLLNI

„Döntő jelentősége volt a fordulatban Hurley önkritikájának: lecserélte önmagát. Helyére O'Neill jött be. A villámgyors csatár jobbszélső lett, Givens középre húzódott be” – vezette fel tudósítónk a 60. perc számunkra mellbevágó eseményét: O'Neill nagy vágtát követő előreíveléséből a második válogatott meccsét játszó 19 éves Don Givens belőtte az egyenlítő gólt.

„A könnyű kezdés után túlságosan elbizakodott játékosaink pánikba estek, a védelem hibát hibára halmozott” – folytatta lapunk, kiemelve egy magyar cserét is, Farkas János beállítását, ugyanis az ő beadásából született meg Bene Ferenc hajrábeli győztes gólja.

Akcióban az újonc Kozma Mihály, jobbra a háttérben az első gólt szerző Dunai II Antal figyel

 

„A mérkőzést ugyan megnyertük 2:1-re, ezt jegyzi fel a futballtörténelem, de ha ennek a mérkőzésnek a tanulságait nem vonjuk le, egy hét múlva egy nagyobb tudású ellenféllel szemben nehéz lesz helytállni” – vonta meg a mérleget lapunk.

A ránk váró nagyobb tudású ellenfél Dánia volt, és a mieinket Dublinban feltérképező John Hansen szövetségi kapitány annyit mondott: reméli, a magyarok nem táltosodnak meg egy hét alatt, mert akkor határozott esélyeik vannak.

AKIKET MI ÍRUNK KÉT KÖTŐJEL KÖZÉ

„Nincs a magyar csapatnak vezéregyénisége” – nem akárki mondta ezt a Dalymount Park lelátóján. Matt Busby, a Manchester United menedzseri posztjáról néhány hónappal korábban leköszönő legenda látta úgy, hogy középpályásainknak nem erőssége sem fedezetek módjára védekezni, sem összekötők módjára támadást szervezni.

„Akiket mi írunk a két kötőjel közé a csapat összeállításában, képtelenek kilencven percen át ennek az összetett feladatnak az ellátására. Sőt, rövid szakaszokra is nehezükre esik…” – ezt már a Népsport helyszíni tudósítója tette hozzá keserűen.

VB-SELEJTEZŐ
ÍRORSZÁG–MAGYARORSZÁG 1:2 (0:1)
1969. június 8., Dublin, 17 000
néző
MAGYARORSZÁG
: Szentmihályi Antal – Káposzta Benő, Mészöly Kálmán, Szűcs Lajos, Ihász Kálmán – Göröcs János, Albert Flórián, Zámbó Sándor – Bene Ferenc, Dunai II Antal, Kozma Mihály (Farkas János, 70.). Szövetségi kapitány: Sós Károly
Gólszerző
: Givens (60.), ill. Dunai II (24.), Bene (80.)

 

SENKI SEM EMEL KALAPOT AZ ELŐTT

Dublin után nehéz hete volt a magyar labdarúgásnak: június 11-én az Újpest kétgólos félidei előnyről 3:2-re elveszítette a Newcastle United elleni VVK-döntő visszavágóját, és ezzel a serleg is elúszott, 15-én pedig jött a koppenhágai vb-selejtező, Albert Flórián lábtörésével és a 3:2-es vereséggel.

„Nem okultunk a dublini intő jelekből – írta tudósítónk. – Valaha volt jó csapatunk, tisztelettel fogadták labdarúgóinkat külföldön, és Európa-szerte igyekeztek tőlünk tanulni. Manapság azonban egyre többen jönnek rá, hogy az oroszlán karmai megkoptak. És – mert ez sem mellékes körülmény – jelentős változáson ment át maga a játék is. Ma már nem elég húsz percig játszani. Senki sem emel kalapot az előtt, aki oxforddal is be tudja rúgni a kétforintost a kabátzsebébe.”

HA A MAGYAROK ELLEN HARMADIK MÉRKŐZÉSRE

Ekkor vált aktuálissá az a bizonyos egy héttel korábbi kis írás a Népsport első oldalán. A szerző Josef Marko csehszlovák szövetségi kapitánytól idézett két mondatot: „Ha a magyarok ellen harmadik mérkőzésre kerül sor, akkor a csehszlovák válogatott az esélyesebb a továbbjutásra. Ezt a harmadik mérkőzést Ausztriában vagy az NSZK-ban szeretnénk lejátszani”.

A Budapesten 2:0-s vereséget szenvedő csehszlovákok nyilván úgy kalkuláltak, hogy a holtverseny majd a prágai vereségünkkel következik be. Nem így történt...

ALAPOSAN CSÖKKENT ÖNBIZALOMMAL

Immár nekünk kellett „kaparni” azért a bizonyos harmadik mérkőzésért (pontazonosság esetén az döntött a selejtezőben). Ha szeptemberben nyerünk Prágában, nagy valószínűséggel mi nyerjük meg a csoportot, és utazunk Mexikóba.

A második félidő elején vezettünk 3:1-re, de a vége 3:3 lett. „A nagyszerű ellenfél így is megrettent, presztízsveszteséget szenvedett, és az esetleges harmadik mérkőzésre már alaposan csökkent önbizalommal és a hazai pálya előnye nélkül kénytelen kiállni – írtuk a kincstár utolsó készletnyi optimizmusát is elhasználva.

A harmadik meccs lehetőségéhez le kellett győznünk idehaza a dánokat és az íreket (megtörtént, 3:0 és 4:0), mehettünk Marseille-be – a többi sajnos ismert: 1:4.

„A mi időnk lejárt” – a végtelenül elkeseredett Mészöly Kálmán nyilatkozata ma már szállóige. „Súlyos kérdések várnak válaszra” – summázott a Népsport.

VÁLOGATOTT GYŐZELMEK A 60-AS, 70-ES ÉVEKBŐL
Hetedszer is nyertek a mieink, mégis a sarokba kellett állniuk (1961, Wales)
Angliát legyőztük, Bulgáriát kiütöttük, aztán elvesztettük nyugalmunkat (1961, Anglia)
Lejtőn a francia futball, a mieink ellen állt volna meg. Hát... (1964, Franciaország)
Dunai II először, Albert utoljára. Aztán jöttek a csehszlovákok... (1969, Csehszlovákia)
Középkezdés, öt húzás, gól – micsoda magyar széria! (1976, Franciaország)
Koponyarepedés után – Nyilasi megörvendeztette a kapitányt (1977, Lengyelország)
Bombagól az Európa-bajnoknak, majd elintézte a Fradit is (1977, Csehszlovákia)
Egy egyszerű, de zseniális, eltitkolt csellel nyert a magyar válogatott (1977, Szovjetunió)
 
SOROZATUNK EDDIG MEGJELENT ÖSSZES EPIZÓDJA ITT!

 

2021.07.20 14:03:05

Magyar válogatott THURY GÁBOR

Noha a magyar futballválogatott gyengélkedett, a vezetők nem mondták le a brazilok riói meghívását.

2021.07.15 22:41:39

Magyar válogatott N. PÁL JÓZSEF

ALAPVONAL. Mészöly Kálmánban mintha a tárt karú szeretet hajlamát, s a fékezhetetlen – nem rossz értelemben vett! – „dúvadságot” gyúrta volna össze a Teremtő, ami így egyben a lebírhatatlan életörömöt, életakaratot mutatja nekünk.

2021.07.15 22:14:35

Magyar válogatott MALONYAI PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Örüljünk annak, hogy csakhamar kettő lesz az egyből.

2021.07.14 23:11:43

Magyar válogatott KAMLER JÁNOS

NS-VÉLEMÉNY. Tökéletesen behatárolható a profi labdarúgásban betöltött szerepe.