SZÖLLŐSI GYÖRGY
SZÖLLŐSI GYÖRGY
2022.04.01 23:24 Frissítve: 2022.04.01 23:24

2010–2022: kész a leltár – Szöllősi György publicisztikája

Száz év vágyakozás, próbálkozás után 2019-ben lett végre nemzeti futballstadionunk, ami elkészült és világszínvonalú, noha korábban már kezdtünk beletörődni, hogy a mi életünkben erre esély sincsen. Azóta volt már itt UEFA Szuperkupa-mérkőzés, fellépett a Manchester City, a Tottenham, a Bayern München, a Juventus, a Barcelona. Meg a francia, a portugál, az angol válogatott. És az idén még jön a német és az olasz. Néhány esztendő alatt több évtizedre való élmény. És ezen csapatok kisebb részét hozta ide a sportdiplomácia, a nagyobb részét a magyar futball az eredményeivel: a Ferencváros azzal, hogy bejutott a BL-csoportkörbe, a magyar válogatott azzal, hogy kijutott az Európa-bajnokságra (amelynek négy meccsre szóló rendezési jogát persze az MLSZ és a kormány nyerte el), illetve feljutott a Nemzetek Ligája elitjébe. Ráadásul ez már a második Eb-nk volt egymás után, mert 44 év (!) kihagyás után már a 2016-os franciaországi tornán is szerepeltünk. Ez az Eb azért volt számunkra történelmi (azon túl, hogy továbbjutottunk a csoportból, amire 1966 óta nem volt képes egy nagy tornán sem a válogatottunk), mert a szegénység, a vasfüggöny, majd a saját eredményeink által korlátozott évtizedek (évszázad) után most először vehetett részt egy nagy futballeseményen nemzeti csapatunk úgy, hogy több tízezer szurkoló is elkísérhette. Aki ott volt, nem felejti el, hogy milyen volt a hatalmas magyar tábor előtt játszani, a tömeg részeként szurkolni. Gera Zoltán, aki pedig fantasztikus Premier League- és Európa-liga-meccsek hőse is volt, azt mondta az osztrákok legyőzése után, hogy tulajdonképpen most következett el az a pillanat, amiért az egészet elkezdte: egy Eb-n vagy vb-n magyar mezben, sok tízezer magyar előtt játszani és nyerni. A későbbi bajnok portugálok elleni 3–3 alkalmával aztán belőtte a később az Eb legszebbjének választott gólját, amellyel megelőzte Fazekas Lászlót a válogatott örök góllövőlistáján és olyan emblematikus pillanatot hagyott a mai nemzedékekre örökül, amely méltán foglalta el a helyét a nemzeti emlékezetben Puskás visszahúzós gólja, Albert angolok elleni rövid sarkos lövése, Farkas János brazilok elleni bombája vagy Détári Lajos bécsi lövőcsele és kegyelemdöfése mellett. De aki nem volt ott, hanem itthon vagy a világ távoli pontján ünnepelt magyarként, az is átélhette a futball nálunk már-már elfelejtett közösségteremtő erejét.

Azóta átélhettük a világbajnok franciák elleni vezetés mámorát, végül a fantasztikus döntetlennel, és azt is, hogy a németek húzták ellenünk az időt Münchenben, miután másodszor is kiegyenlítettek, s egészen a 84. percig továbbjutásra álltunk az Eb halálcsoportjában. Ezeket a meccseket ráadásul tényleg a fél világ nézte, követte, sokan beszéltek másnap elismerően az Európa-bajnokság egyetlen telt házas helyszínéről, a Puskás Arénáról és a remek magyar csapatról, Fiola Attila, Szalai Ádám vagy Schäfer András góljáról. Akárhogyan is, de világraszóló magyar futballsiker volt az is, amikor a partiumi Simonyifalván született Zsóri Dániel az élete első NB I-es meccsén Debrecenben ollózott győztes góljával elnyerte a FIFA Puskás-díjat, megelőzve a 2019-es versenyben többek között Lionel Messi és Zlatan Ibrahimovic egy-egy találatát is, a földkerekség szurkolói és olyan csatárlegendák szavazatai alapján, mint Marco van Basten.

Szoboszlai Dominik közben megdöntötte Détári Lajos és Dzsudzsák Balázs egykori átigazolási díjának csillagászati rekordjait, és minden idők legdrágább magyarjaként 20 millió euróért (több mint hétmilliárd forintért) váltott klubot. A Fradi 25 év elteltével jutott ismét a Bajnokok Ligája főtáblájára, s első magyar csapatként sorrendben háromszor volt ott az európai kupák csoportkörében – egyáltalán: magyar tulajdonba került, visszajött az NB II-ből és nemcsak a legnépszerűbb, de ismét a legnagyobb magyar futballklub lett. Eddigre nem csupán a nemzeti stadion, de gyakorlatilag az összes első és másodosztályú csapat pályája is megújult és további legalább másfél ezer focipálya az országban a sok évtizedes általános pusztulás, kiárusítás, leépülés után. De megépült Budapesten Európa egyik legnagyobb fedett sportcsarnoka is, ahol – és az új, meg felújított szegedi és debreceni csarnokban – már férfi kézilabda Eb-t is rendeztünk, magyar részvétellel. De történelmünk során először vizes vb-t is vendégül láttunk (hagyományos magyar sikerekkel, köztük Hosszú Katinka aranyérmeivel), részben az új Duna Arénában, ahol azóta már vízilabda Eb-t is nyertünk, idehaza 62 év (!) után.

De sikereket értünk el több olyan, világszinten hatalmas sportágban, amelyben régóta nem. Vitorlázásban Berecz Zsombor világbajnok lett és 41 év után nyert Magyarországnak olimpiai érmet. Teniszben Babos Tímea 33 esztendőt követően diadalmaskodott Grand Slam-tornán párosban magyarként 2018-ban, s aztán még háromszor, a férfiak között Fucsovics Márton 73 év múltán jutott magyarként negyeddöntőbe egyesben Wimbledonban tavaly. Kerékpárban pedig nemcsak házigazdája leszünk a Giro d'Italia rajtjának, de immár számon tartott versenyzőnk is van, Valter Attila személyében, aki előbb 15 év szünet után nyerte meg magyarként a Tour de Hongrie-t, majd a történelem első magyarjaként viselhette a rózsaszín trikót a Girón 2021-ben. A Formula–1-ben már csak Monacóban és Monzában rendeztek megszakítás nélkül több világbajnoki futamot, mint nálunk, a Hungaroringen az idei sorrendben a 37. Magyar Nagydíj lesz és a szerződés 2037-ig él, míg MotoGP-futam rendezésére alkalmas versenypálya épül Hajdúnánásnál.

Az olimpiákon 25 éve nem nyertünk annyi érmet (20-at), és 29 éve nem szereztünk annyi pontot (156-ot), mint a legutóbb, Tokióban, ahol 12 sportágban voltak versenyzőink a legjobb hat között, olyan meglepetésekkel, mint a karateérem vagy a kerékpáros 4. helyezés. Ugyanekkor Kozák Danuta megszerezte a hatodik olimpiai bajnoki címét, megelőzve ezzel az egyaránt ötszörös bajnok Egerszegi Krisztinát és Keleti Ágnest, s így ő lett minden idők legeredményesebb magyar női sportolója, akit a magyar férfiak közül is egyedül a hétszeres bajnok Gerevich Aladár előz meg.

Papíron minden idők második, de a parasport és a verseny mai méreteit látva gyakorlatilag minden idők legsikeresebb magyar szereplése volt fogyatékos sportolóinknak a tokiói, hét aranyéremmel, Szabó László MPB-elnök joggal mondhatta, hogy ez a magyar fogyatékos sport aranycsapata.

S akkor még nem beszéltünk a téli olimpiákról, amelyek történetében a két legsikeresebb magyar szereplés van közvetlenül mögöttünk, azelőtt sosem nyertünk aranyérmet a téli játékokon, 2018-ban és 2022-ben azonban igen, s rövid pályás gyorskorcsolyázóink révén az első csapatban, majd az első egyéniben nyert magyar téli olimpiai bajnoki cím is megszületett, mi több, amíg korábban egy éremnél többet sohasem nyertünk télen, legutóbb, Pekingben hármat is.

Eközben legalább megduplázódott az igazolt sportolók, s azon belül a labdarúgók száma az elmúlt 12 évben, előbbi megközelítette a 600, utóbbi a 300 ezret. 2012 óta kötelező minden iskolás számára a mindennapos testnevelés. Tucatjával épülnek az új tornatermek és tanuszodák, elkezdődött a „Minden gyermek tanuljon meg úszni!” program, máris edzők, uszodák, kisbuszok, iskolák százainak bevonásával, Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás személyes szerepvállalásával. Az állami támogatás és a különleges magyar adókedvezmény révén a privát szférából érkező taopénzek jóvoltából nagyságrendekkel nőttek a hazai sport anyagi lehetőségei. Ezermilliárdos mértékű pénzt költhettek a klubok, szövetségek a sportinfrastruktúra fejlesztésére, sporttámogatásra, miután a kormány minden sportággal és jelentős klubbal, műhellyel megállapodott. Ennek keretében bentlakásos vagy intenzív és magas szintű képzést biztosító sportakadémiák jöhettek létre számos sportágban (jelképes, hogy a legutóbbi válogatott meccset is egy volt Puskás-akadémista góljával nyertük meg Belfastban a minap). Mi több, a külhoni magyar közösségek sportja is soha nem látott mértékű segítséget kapott az anyaországtól: Dunaszerdahelytől Kassán, Munkácson, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön át Topolyáig fiatalok ezreinek nyújt perspektívát a magyar kisebbség számos új akadémiája, stadionja, létesítménye, műhelye. Az itt nevelkedők közül sokan magyar címeres mezről álmodnak és a teljes nemzeti közösséget erősítik a közös sikerek. Sportdiplomatáink is kezdenek visszaszivárogni a fontos testületekbe, Csányi Sándor negyed évszázad után tért vissza magyarként a FIFA, fél évszázad után az UEFA vezérkarába. De például az asztaliteniszben is van megint magyar alelnök a nemzetközi szövetségben, vagy a hasonlóan fontos Nemzetközi Judoszövetség egyenesen Budapestre költözött Lausanne-ból, miután egyébként mindkét nagy sportágban rendeztünk vb-t a közelmúltban, csakúgy, mint régi sikersportágainkban, vívásban, birkózásban, kajak-kenuban, úszásban, vízilabdában.

Persze, így is lehet hiányérzetünk, az iskolai sportban például bőven van még tennivaló és biztos, hogy nem minden támogatás hasznosult megfelelően, de hogy óriásit lépett előre általában a magyar sport az elmúlt 12 évben, aligha vitathatja bárki is.

S ha mindehhez hozzávesszük, hogy a 2010 előtti világhoz képest, mióta stratégiai ágazattá tette a sportot a magyar kormány, ma már van nemzeti televíziós sportcsatornánk, amely a magyarokat érdeklő szinte minden fontos sporteseményt elhoz minden háztartásba; hogy ismét magyar kézben van a világ egyik legrégebbi sportnapilapja, a magyarok első számú sporthírforrása, a nyomtatott és online Nemzeti Sport; hogy immár sporttémájú rádióállomásunk is van; hogy a szabadidősportban, a bicikliutakat, túraútvonalakat tekintve is nagyszerű fejlesztések voltak; hogy a tehetséges fiatalok, az aktív sportolók, de a visszavonult olimpiai és paralimpiai érmesek és edzőik, családjaik megbecsülése is kiemelkedő Magyarországon; hogy a fent felsorolt tények és eredmények után mindebből következően még nagyobb sikereket és élményeket remélhetünk a következő években, akkor talán senki sem csodálkozik azon, hogy a vasárnapi választás a magyar sport szereplőinek, híveinek körében viszonylag egyszerű.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

2022.06.28 22:53:18

Magyar válogatott SZÖLLŐSI GYÖRGY

NS-VÉLEMÉNY. A napokban vertük meg a vezetésével Angliát oda-vissza.

2022.06.28 09:08:48

Magyar válogatott PIETSCH TIBOR

Az Omonia Nicosia védőjének teljesült a vágya: ötvenedszer is magára ölthette a címeres mezt.

2022.06.21 23:56:34

Magyar válogatott CSINTA SAMU

ALAPVONAL. A természeti népek többnyire emberfeletti magyarázatokat keresnek a sohasem látott, csodaszámba menő eseményekre. Én találkoztam a csoda emberi léptékű magyarázatával is. Kolbászt evett, sört ivott, és a futballról mesélt.

2022.06.21 23:51:16

Magyar válogatott DEÁK ZSIGMOND

NS-VÉLEMÉNY. Nagy Zsolt nekem kissé olyan, mint a másik oldalon Fiola Attila.

2022.06.18 21:06:07

Magyar válogatott THURY GÁBOR

ALAPVONAL. Minden afelé visz, hogy túllépjek nem a tegnapon, hanem már a mán, még akkor is, ha igenis abból kellene táplálkozni. Mégis azt mondom, csak mi tehetünk azért, hogy ez ne így legyen. Hogy azok a fiatalok, akik televízióban látták az angol–magyart, személyesen ott lehessenek a Puskás Arénában az ő magyar–szovjetjükön.