„Voltak indokolatlan szigorításaink, amelyek feleslegesek voltak” – Csányi Sándor az MLSZ közgyűlésén

Mondandója elején Csányi Sándor emlékezetett, hogy az idén volt 125 éve, hogy megalakult az MLSZ, a születésnap azonban nemcsak a szövetség, hanem az egész magyar labdarúgás ünnepe. Mint mondta, jelentős utat járt be az MLSZ, voltak sikerek és voltak kudarcok is. Felidézte a legfontosabb mérföldköveket, köztük az Aranycsapat sikereit, és azt, hogy miután átvették az irányítást, fejlődő pályára állították a magyar labarúgást szakmailag és infrastrukturálisan is. Kiemelte annak a jelentőségét, hogy egyre több magyar játszik külföldön, például a Bajnokok Ligája-sorozatban is.

A GAZDÁLKODÁSRÓL

Mint mondta, 2.1 milliárd forint volt az MLSZ mérleg szerinti eredménye az előző évben. Összesen 62 milliárd forinttal gazdálkodtak, ebből 44 milliárd forint ment a grassroots utánpótlás-nevelésre és 18 milliárd az infrastruktúra fejlesztésére. Az NB I-es klubok átlagos költségvetése 5.4 milliárd forint volt, köszönhetően a Ferencváros nemzetközi eredményeinek is, az NB II-eseké pedig 1.1 milliárd. 

„Stabil az NB I és az NB II helyzete is – szögezte le Csányi Sándor, aki felhívta ugyanakkor a figyelmet arra a tényre, hogy a klubok tőkehelyzete nem erősödött. – Jó lenne haladni abba az irányba, hogy a kluboknál valós tulajdonosok legyenek.”

AZ MLSZ ÉS A KLUBOK VISZONYA

Hangsúlyozta, hogy a kluboknak van szövetsége, nem pedig fordítva. Az önálló profi liga létrehozásának lehetőségére reagálva elmondta: ezt az alapszabály nem teszi lehetővé, az UEFA az MLSZ-szel tartja a kapcsolatot, az UEFA-szabály szerint a játékvezetés, az átigazolások és a fegyelmi nem kerülhet ki az MLSZ-ből. Szavai szerint viszont nyitottak minden előremutató javaslatra, ám ennek jelenleg semmilyen előnyét nem látják.

Beszélt arról, hogy megerősítették a szakmai bizottságot, döntően a profi futballból érkező szakemberekkel, és lehet, hogy létrehoznak majd az utánpótlás fejlesztésére is egy bizottságot. Azt kérte, hogy vegyék komolyan a bizottságokat és megfelelően felhatalmazott képviselőket küldjenek a klubok. 

– emelte ki egy példát a sok közül.

Szerinte az utánpótlás nevelésében felelőssége van a szövetségnek, az amatőr kluboknak és a profi kluboknak is. „A profi kluboknak alapvető érdeke, hogy minél több fiatalt foglalkoztassanak” – mondta, hozzátéve, hogy aktívabb, előremutatóbb közös munkát kért a kluboktól.

A VÁLOGATOTTAKRÓL

A nemzeti tizenegyre áttérve elmondta, hogy mára kinőttük a Puskás Arénát is, hiszen 100-120 ezer jegyet is el tudnának adni a meccsekre, sőt, néha ennél jóval többet is. „Ennek az alapja, hogy megfelelő az infrastruktúra, a másik pedig a válogatott javuló teljesítménye” – mondta. Kitért arra is, hogy a válogatott világranglista-helyezése jelenleg nem a legjobb, volt már jobb is, mivel a selejtezők nem voltak a legsikeresebbek. Úgy fogalmazott, hogy szerinte három vb-selejtező is a mi hibánkból ment el: 

 – jegyezte meg.

Úgy érzi, hogy a következő négy év izgalmasan alakul majd, és reményét fejezte ki, hogy a Nemzetek Ligájában a válogatott be tudja bizonyítani, hogy ott vagyunk a legjobb 16 válogatott között, az Európa-bajnoki selejtezőkön sikerül harcolni a továbbjutást, és szerinte minden sebet begyógyítana, ha kijutnánk a következő világbajnokságra.

„Ha nem ezt remélnénk, akkor nem hosszabbítottuk volna meg Marco Rossi szerződését. Nagyon sokat letett a magyar labdarúgás asztalára” – tért át a szövetségi kapitány munkásságára, hozzátéve, hogy a játékosok is bíznak a szakemberben. Azzal nem ért egyet, hogy nem volt pszichológus a válogatottnál, ezért végül megállapodtak abban, hogy a jövőben lesz a csapat mellett egy mentális szakember.

A szövetségi kapitányoknál maradva a magyar futsal javulásáról is beszélt érintőlegesen, akárcsak a női válogatott eredményeiről. Úgy fogalmazott, hogy mind a három szövetségi kapitány, azaz Rossi, Szarvas Alexandra és Sergio Mullor is kiváló munkát végzett.

Csányi Sándor szerint a magyar labdarúgásban olyan szakemberekre van szükség, akik pályafutásuk alatt külföldön szereztek tapasztalatokat – ennek megfelelően a szakmai bizottság is így áll fel. Bejelentette, hogy elnökségi tagnak a válogatott korábbi csapatkapitányát, Szalai Ádámot jelölik, akit az utánpótlásért felelős harmadik alelnöknek javasol.

SPORTDIPLOMÁCIA

Az elnök elmondta, hogy nemzetközi megbecsülésnek örvend az ország, amit mutat egyebek mellett, hogy női Bajnokok Ligája-döntőt, európai Szuperkupát, Európa-liga-döntőt és Európa-bajnoki meccseket is rendeztek már a Puskás Arénában, és ezek az események sokat hozzátettek az ország ismertségéhez is. „Kétségtelen, hogy a legnagyobb eredmény a Bajnokok Ligája-döntő rendezési jogának a megnyerése. Iszonyatos az igény, milliószámra lehetne jegyet eladni” – mondta.

A SZURKOLÓKRÓL

Úgy érzi, hogy most béke van a szurkolókkal, és a korábbi támadásokra visszatérve úgy fogalmazott, hogy bankárként már hozzászokott a támadásokhoz. Fontos ugyanakkor, hogy mostanra sikerült a szurkolókkal békét kötni, és elismerte, hogy sok mindenben nekik volt igazuk. 

Amiből viszont szavai szerint nem tudnak engedni, az a rasszizmus, amely nem elfogadható viselkedés a futballpályán sem.

Elmondta, hogy 30 ezer bérlet már elkelt a válogatott meccseire, és szerinte a legjobb hangulat akkor van a stadionban, ha ott vannak az ultrák is. „Nálam nem lehet szektort bezárni…” – viccelődött a kiszabott bírságokra utalva.

Összefoglalva az elmúlt egy évet sikeresnek nevezte a magyar labdarúgásban zajlódó folyamatokat. Mondandója végén kiemelte a kormány folyamatos támogatását, az infrastruktúra fejlődését és az új lendülethez jutó utánpótlás-nevelést.