Gyász: elhunyt Jenei Imre, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya

Jenei Imre 1937. március 22-én született az Arad megyei Bélegregyben. Labdarúgó-pályafutását Aradon kezdte, 1955-ben ott mutatkozott be a román élvonalban. 1956-ban Bukarestbe igazolt, ahol előbb a másodosztályú Progresul, majd az élvonalbeli Steaua (az első időkben még CCA) játékosa lett.
A védelem közepén és a középpályán is bevethető Jenei sikeres éveket töltött el Bukarestben, 1969-es távozásáig három bajnokságot és négy Román Kupát nyert. 1959 és 1964 között tizenkétszer volt román válogatott.
1969-ben engedélyt kapott arra, hogy Törökországba szerződjön, két idényt töltött el a másodosztályú Kayserisporban, majd visszavonult. És ezzel elkezdődött egy nagyon eredményes edzői pálya.
Jenei a Steaua második csapatánál kezdett edzősködni, majd 1975-ben átvette az első csapatot. A katonacsapat visszatérő helyszín volt a karrierjében, összesen hat időszakban irányította az egyik legismertebb román klubot.
Harmadik időszakának végén érte el a legnagyobb eredményt, a Bölöni László, Marius Lacatus, Gavril Balint, Victor Piturca, Miodrag Belodedics és Helmut Duckadam nevével fémjelzett Steaua eljutott a BEK-döntőig, Sevillában a Barcelonával csapott össze. A rendes játékidő és a hosszabbítás sem hozott döntést, a tizenegyesrúgások során pedig Duckadam mind a négy barcelonai próbálkozást hárította, így a Steaua első és mindmáig egyetlen román csapatként nemzetközi kupát nyert.
A BEK-DÖNTŐ TIZENEGYESPÁRBAJA
Jenei 1986 őszén távozott a Steauától, átvette a román válogatottat, amely az ő irányításával húsz év után újra kijutott a világbajnokságra, 1990-ben az Írország elleni nyolcaddöntős tizenegyespárbaj jelentette a búcsút. A szakvezető a torna után távozott, Debrecenben volt szaktanácsadó, dolgozott rövid ideig ismét a Steauánál, majd 1991 végén ő lett a magyar válogatott szövetségi kapitánya.
Jenei Imrétől csodát vártak, de első körben azt, hogy vezesse ki a magyar válogatottat az amerikai világbajnokságra. A kapitány jól kezdett, hiszen Ausztriát és a története első mérkőzését vívó Ukrajnát legyőztük, az Anglia elleni és a svédországi vereség sem okozott nagy problémát. Ám az első vb-selejtezőn Izland hatalmas meglepetésre győzni tudott a Népstadionban…
Jenei távozását már akkor megelőlegezték, de a kapitány maradt, és folytatta a munkát. Az ősz nem sikerült rosszul, Luxemburgban nyert a magyar csapat, és bravúrponttal tért haza Görögországból. De már akkor is tudni lehetett, hogy a görögök elleni hazai meccs dönt arról, marad-e esélyünk a folytatásban.
Nem maradt, a később a világbajnokságra történetük során először kijutó görögök egy tizenegyessel nyertek, néhány nappal később Jenei Imre benyújtotta a lemondását, amit az MLSZ végül elfogadott.
Ötödször is átvette a Steauát, majd jött egy újabb magyarországi felkérés, ezúttal Székesfehérvárról. Ám az akkor Parmalat néven futó együttes gyengélkedett, Jeneinek pedig egészségi problémái akadtak, így még az ősszel távozott a csapattól.
Dolgozott még a görög Panioniosznál, Craiovában, ismét a Steauánál, majd rövid ideig irányította a román válogatottat is, a 2000-es Eb után visszavonult az edzősködéstől.
A szakember Nagyváradon élt, felesége a román színekben világbajnok és kétszeres olimpiai bronzérmes tőrvívó, Gyulai Ilona volt. Jenei Imre élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, visszavonultan élt, de a Budapesten a napokban bemutatott, Bölöni Lászlóról készült dokumentumfilm készítői még forgattak vele és meg is szólal a filmben.
| Névjegy |
| Született: 1937. március 22., Bélegregy. Elhunyt: 2025. november 5., Nagyvárad |
| Klubjai: Flamura Rosie Arad (1955), Progresul Bucuresti (1956), CCA, illetve Steaua Bucuresti (1957–1969), Kayerispor (1969–1971) |
| Edzőként: Steaua Bucuresti (1975–1978, 1983–1984, 1984–1986, 1991, 1993–1994, 1999), FC Bihor (1978–1979), Targoviste (1981–1982), román szövetségi kapitány (1986–1990, 2000), magyar szövetségi kapitány (1992–1993), Parmalat (1994), Panioniosz (1995–1996), FCU Craiova (1996) |
| Sikerei játékosként: román bajnok (1959–1960, 1960–1961, 1967–1968), román kupagyőztes (1962, 1966, 1967, 1969) |
| Sikerei edzőként: román bajnok (1975–1976, 1977–1978, 1984–1985, 1985–1986, 1986–1987, 1993–1994), román kupagyőztes (1976, 1985, 1999), BEK-győztes (1986) |








