Finnugor átok híján – Malonyai Péter jegyzete
Ott voltam a helyszínen, de képtelen vagyok felidézni, mi történt pontosan, hányan érintették a labdát 1997 októberében Helsinkiben, míg végül a legeslegvégén Teuvo Moilanen kapus közbejöttével a finn kapuba került. Ezzel 1–1, és miénk lett a pótselejtező az 1998-as futballvilágbajnokságra. Ha nincs ez a leírhatatlan jelenet, Finnország a kedvezményezett.
A „Tepi” néven is ismert kapus képtelen volt magyarázatot adni a történtekre, „Ilyen az élet…” – ismételgette. Ilyen – is. Ezt én teszem hozzá. Most fordult a kocka, a vasárnapi bukás után mi motyoghatjuk a közhelyeket. Mondanám, hogy a közös eredet feltételez valamiféle finnugor átkot, ám ilyen nincs, léteztek átokformulák, rontások, sámánisztikus praktikák, de ezek éppen olyan népi hagyományok, mint bármely más kultúrában.
Így aztán tetszik, nem tetszik, a valósághoz kell igazodnunk. Lehetünk bármennyire szomorúak, két könnycsepp és négy vigasztalás között ott kell lebegnie a szemünk előtt: Magyarország–Írország 2–3.
És nem megyünk tovább, magyarán, ez azt jelenti, hogy itt tartunk. Már a negyvennyolcból nem enged létszámilag a FIFA, mégsem férünk oda. Európából tizenhatan mehetnek, mi a hétfő délutáni FIFA-ranglistán a 20. európai ország vagyunk, lehetett volna esély a nyári tengerentúli kirándulásra.
Most mindenki mondja a magáét, a pálfordulás már-már pillanatnyi népszokás lett – most is. Olyanok szántanák be a futballpályákat, akiknek be kell mutatkozniuk a labdának (szántani meg aztán végképp nem tudnak).
Ne értsenek félre, nekem is sarkos véleményem van a vasárnap történtekről, hibáztatom a kapitányt és jó néhány játékost egyaránt, de most nem az a fontos, hogy ki a leghangosabb, kinek van igaza. A kudarc főnév, így nyelvtanilag nem fokozható. Két meccset nyertünk meg a hatból, a kevésnél is kevesebbet, ez mindenképpen tény marad.
Nem jártunk világbajnokságon 1986 óta, az akkori torna után szétverték a csapatot. A fiúk nem járhattak Canossát, mint 1077-ben IV. Henrik, hiszen a későbbi császárnak megbocsátott VII. Gergely pápa, a kiközösítést feloldotta. Játékosaink nem jártak ilyen jól az ezerfejű cézárnál (közhely, de ideillik).
A magyar futball erejét a világbajnokságon nem mérhetjük le, abból viszont igen, hogy mit lépnek, akiknek lépniük kell.
Muszáj.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!
