117 – Somogyi Zsolt jegyzete

MENNYI? HARMINC! Igen, addig, 2030-ig meghosszabbította az MLSZ Marco Rossi szövetségi kapitány szerződését. Aligha van szurkoló, akit meglep a döntés: az olasz szakember 2018 óta vezeti a nemzeti csapatot, kétszer az Európa-bajnokságra is kijuttatta a válogatottunkat, igaz, a továbbjutás 2021-ben és 2024-ben sem jött össze – nem sokon múlt. Nem a kapitányon, mondhatnánk. Ha valaki ebben az időszakban egyszer is járt a Puskás Arénában válogatott mérkőzésen, tapasztalhatta, milyen szeretet, támogatás övezi Rossi személyét: amikor a műsorközlő a nevét említi, felrobban a stadion, ha csak kiballag egy órával a kezdés előtt az oldalvonalhoz nyilatkozni, dübörgő vastaps fogadja: edző ilyen szeretetben nem nagyon fürdött előtte (talán Mezey György Mexikó előtt vagy Dárdai Pál).

A Nemzetek Ligáját mintha Marco Rossinak találták volna ki – Szerbia, Oroszország és Törökország megelőzésével A-csoportosak lettünk, legyőztük kétszer Angliát, idegenben Németországot (és itthon kétszer pontot szereztünk a négyszeres világbajnok ellen) –, még akkor is, ha az idén a törökök elleni, márciusi pótselejtezőn alulmaradtunk. A válogatott népszerű, mondhatni, a magyar futballvalóságtól különálló életet él – a nemzeti csapat meccsére tíz perc alatt elmegy hatvanezer jegy, bajnokira heteken át több forduló kell ehhez. Olvasom: „A következő öt esztendőre is nagy célokat tűzött ki a válogatott elé az MLSZ. A soron következő két Európa-bajnokság közül legalább az egyikre ki kell jutnia, vissza kell verekednie magát a Nemzetek Ligája A-ligájába és a világbajnokságra is ki kell jutnia a nemzeti tizenegynek.” Egyébként miért? 1986, vagyis lassan negyven éve nem jártunk vb közelében sem, miért kell kijutni? Jó lenne, persze, mindenki ezért dolgozik, és bár nem gondolom, hogy a kapitányt az én véleményem nyugtatja, azt gondolom: nem, nem kell kijutnia. Tegyen meg mindent, a 2021-es, és nem a 2024-es csapategységet sugározva küzdjön a kvalifikációért, de ostobaság kötelező elvárásokról beszélni akkor, amikor az élvonal légióstengerében alig találni magyar fiatalt (aki felbukkan, mint a ferencvárosi Tóth Alex, máris kerettag), az akadémiákról nemhogy nem özönlik, elvétve kerül ki nemzetközi szinten meghatározó futballista – az Eb 24-es mezőnyében ott a helyünk, a vb-re 16 európai ország jut ki, ebben benne kell lennünk? Jó lenne, ez világos, de hogy biztosan benne vagyunk, az legalábbis kérdéses.

Baróti Lajos 117 mérkőzésen vezette a magyar válogatottat, Marco Rossi 74 meccsnél tart, ezzel második az örökranglistán, 2030-ra nagyon közel lehet nagyszerű elődjéhez, meg is előzheti őt. 

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!