A Puskás Arénában ismét találkozott a magyar futball válogatottja

Mint ismert, az Aranycsapat 1953. november 25-én a londoni Wembley Stadionban 6:3-ra legyőzte a hazai pályán a kontinensről érkező csapatok ellen addig veretlen angol válogatottat. A sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó-szövetség 1993-ban november 25-ét a labdarúgásunk napjává nyilvánította, 2001 óta pedig Mihály Gábor szobrász munkájának köszönhetően méltó emlékmű is áll a Népstadion, majd a Puskás Aréna előtti téren, amelynél minden évben méltó megemlékezést rendez a szövetség a nemzeti csapatban akár csak egyszer is lehetőséget kapott labdarúgók részvételével, amelynek ötletgazdája a válogatott korábbi csapatmenedzsere, Magyar Zoltán volt. A stadion újjáépítése, de főleg a Covid-járvány miatt 2020-ban és 2021-ben elmaradt az összejövetel, csütörtökön azonban csaknem százan adóztak főhajtással a labdarúgás szobra előtt, s Berzi Sándor MLSZ-alelnök ünnepi beszéde után koszorúzás következett.

A szövetséget Berzi Sándor és Vági Márton főtitkár, a korábbi válogatottakat Garaba Imre és a 89 éves Bödör László, a mai válogatottat Nagy Zsolt és Laczkó Zsolt, a női nemzeti csapatot Margret Kratz szövetségi edző, valamint Kiss Mária és Keresztes Zsuzsa képviselte, és helyezte el a megemlékezés virágait. Jöttek ismert és korábban szép eredményeket elérő labdarúgók az ország szinte valamennyi szegletéből: Szombathelyről Király Gábor és idősebb Halmosi Zoltán, akit fia, Halmosi Péter is elkísért, de ott voltak a megemlékezésen és ünnepségen a korábbi tatabányaiak – Csapó Károly, Szabó György, Szalma József –, illetve a hajdani salgótarjáni kiválóságok – Szalay Miklós, Básti István –, s a Videoton volt válogatottjai, Csongrádi Ferenc és Nagy II János is. Sőt Ózdról még a korábbi egyszeres válogatott Farkas Simon is ott volt az eseményen, mint ahogyan a korábbi szövetségi kapitány Csank János, aki a közelmúltban a 75. születésnapjára ajándékba kapott kiskutyáját is magával hozta. A volt kapitányok közül Gellei Imre is meghatódva hallgatta a Himnuszt, majd az esemény zárásaként a Szózatot. A labdarúgás szobra mellett emelt dicsőségfalon ezúttal már a női labdarúgó-válogatottak neveit is olvashattuk.

A legendás idők játékosai közül Rákosi Gyulát, a Ferencváros 41-szeres válogatottját köszöntötték a múlt és a jelen futballistái, a zöld-fehérek olimpiai bajnok bronzérmes csatára két világbajnokságon, 1962-ben, Chilében, valamint 1966-ban, Angliában szerepelt. A jó egészségnek örvendő 84 éves korábbi szélső lapunknak elmondta, örül, hogy találkozhat a volt válogatottakkal, azonban sajnálja, hogy sorra hagyják itt egykori játékostársai, de a bánatot ellensúlyozza az az öröm, hogy korábbi tanítványaival még találkozhat. A megemlékezés után a szó szerint is válogatott csapat átsétált a közeli Aréna Hotel éttermébe, s az MLSZ-elnök Csányi Sándor köszöntőjét követően, a zárt körű ünnepi ebéd elfogyasztása után még órákig tartott a sztorizgatás, az emlékek felidézése.