Stadion, végre – Szöllősi György jegyzete

Sok-sok évig hiába vártunk rá, aztán végre elkészült a budapesti 4-es metró, az évtizedekig felállványozott Országház és a Kossuth tér teljes felújítása, sok-sok ígéret és kínlódás után végre megújult a Széll Kálmán tér, a Baross tér, a Zeneakadémia, a Pesti Vigadó, a Margitsziget, a korábban már majdnem lebontott Erkel Színház, évtizedekig csak pusztult, aztán a közelmúltban végre megszépült a Várkert Bazár, a Párisi udvar, a füzéri vár, hetven év után nyerte vissza eredeti szépségét a Szépművészeti Múzeumban a Román csarnok, ugyancsak eredeti fényében csillog a Wellisch-palota, nemrég öltött újra méltó formát, sőt pazar új egyetemi épületekkel egészült ki a Ludovika campus, összekapcsolódott végre a fonódó villamoshálózat és oly sok meddő ígéret után ma már az 1-es villamos délen is átmegy Budára. Az egykor befejezhetetlennek tűnő Tüskecsarnok és a Testnevelési Egyetem főépülete is készen áll és működik, kórházak sorát újították fel Gyulától Siófokig, Mohácstól Szombathelyig és a Duna Aréna is megnyitott a budapesti vizes vb-re, hogy a teljesség igénye nélkül csak néhányat említsünk a közelmúlt nagyobb, szívderítő eredményt hozó, de korábban sehogy sem haladó beruházásai közül.

Közben egy sor más befejezett és megkezdett útépítés mellett épül az M4-es autópálya, folytatódik a lenyűgöző Liget-projekt, a sok helyütt a háború óta romos budai Vár is lépésről lépésre épül újjá (Stöckl-lépcső, lovarda, főőrségi épület, Szent István-terem, karmelita kolostor), már látható a Hungária körútról az állatkerti Biodóm sziluettje, újra Kúria lesz a Néprajzi Múzeumból, zajlik az Operaház gigantikus felújítása az Eiffel-csarnok birtokbavételével együtt, a volt Sportkórház műemléképületeivel egészült ki és teljesen megújul a TF campusa, újjáépül a József Nádor tér, a Nemzeti Múzeum kertje, újabb megyei kórházak Veszprémtől Egerig. Hamarosan kezdődik a Budai Egészségügyi Centrum (szuperkórház) építése, zajlik az óriási országos (sőt Kárpát-medencei) bölcsőde- és óvodaépítési program, indulhat a Lánchíd és az Alagút teljes felújítása, hogy megint csak találomra szemelgessünk a különféle építkezések, felújítások közül.

Mindezek mellett és mindezek tükrében hadd jelezzük abból az okból érzett visszafogott örömünket is, hogy karnyújtásnyira került tőlünk egy évszázados vágyunk beteljesülése: a huszadik század első felének nemzeti traumái és gazdasági krízisei miatt rendre elhalasztott, majd az ötvenes években csaknem elkészült, ám félbemaradt, később csak toldozgatott és egyre pusztuló Népstadion helyén, sok hamvába holt terv és soha meg nem valósuló, lejárt szavatosságú makett után hónapokon belül valóban lehet saját, nemzeti futballstadionunk is.