A gesztus – Sinkovics Gábor jegyzete

Négy nappal azután, hogy a magyar válogatott 1969. december 3-án 4:1-re kikapott Marseille-ben Csehszlovákiától és nem jutott ki az 1970-es mexikói világbajnokságra, alig ezer néző előtt rendezték meg a Népstadionban a Honvéd–Fradi rangadót. A nép az elkényeztetett, túlfizetett futballisták ellen fordult. Igaz, a francia kikötőváros stadionjában senki sem kiabálta a játékosoknak, hogy vegyék le a mezt, akkoriban, az elvtársias hangulatban ez még nem volt szokás. Sós Károly szövetségi kapitány belebukott a történelmi vereségbe, de az őt követő Hoffer József sem járt jobban: az újságíróból kapitánnyá választott szakember másfél év múlva, egy bolgárok elleni, 3–0-ra elveszített szófiai mérkőzést követően mondott le.

S folytathatnánk a múltidézést.

A nosztalgiázás vége mindig ugyanaz lenne: kapitányt váltottunk. Olyan szakembereket sodort el a népharag, mint Mészöly Kálmán, Mezey György, Verebes József, Csank János. A vereség mindig fájt, a vereség mindig lezárt egy-egy fejezetet. S mi újra és újra leírtuk: új időszámítás kezdődik.

Most minden másként alakult.

Ezen a csütörtökön váratlan esemény történt. Amikor már mindenki azt találgatta, ki kerül a nemzeti csapat élére, az MLSZ elnöksége úgy határozott, ahogy ilyen szituációban korábban soha: nem váltott. Fogadjuk el, hogy szakmai döntést hozott, bízva, továbbra is bízva a német szakemberben, akinek a szobrát akarták felavatni a Vérmezőn, és aki most, egy esztendő múltán közellenséggé vált. Bernd Storck tavaly sem volt jobb vagy rosszabb edző, mint most, céltudatos, és olykor szerencséje is volt.

Nem volt hős – és most nem bűnbak.

Andorra nem az ő szégyene, hanem a magyar futballközegé.

Bernd Storck marad, mert további bizalmat kapott, afféle gesztust a nagy kiútkeresés közepette – egy második esélyt. Hogy továbbra is minden erejével a fejlesztésen, az előrelépésen dolgozzon. De az igazi gesztus a szurkolóknak jár, akiket annyiszor becsaptak már a játékosok – bárki ült is a válogatott kispadján. Az MLSZ tudja jól, hogy kárpótlás illeti a drukkereket. Ezért döntött az olcsóbb, ezerforintos meccsjegyekről.

Bernd Storck pedig időt kapott.

A munkára.