Magyar edző a szerb válogatottnál – Bubori Kornél segíti Mitrovicsék erőnléti munkáját

– A Nemzetek Ligája legfelső osztályában szerepelt szerb válogatott két novemberi mérkőzésén, a németek elleni belgrádi (Szerbia–Németország 1–3) és a görögökkel szembeni voloszi találkozón (Görögország–Szerbia 1–0) ön is helyet foglalt a délszláv csapat kispadján erőnléti edzőként. Hogyan találta meg ez a feladat?
– Két héttel az összetartás kezdete előtt kaptam a felkérést, hogy a Topolya mellett, erőnléti edzőként segítsem a szerb felnőttválogatott munkáját is – válaszolta a Nemzeti Sportnak a Szegeden élő, onnan ingázó Bubori Kornél. – Veljko Paunovics szövetségi kapitány egy évvel ezelőtt vette át a válogatott irányítását, eddig egy erőnléti edző dolgozott a stábban, Petar Milcsanovics, akivel korábban még Diósgyőrben voltunk munkatársak és ő kért fel, hogy segítsem a munkáját. Mivel a klubom, a TSC és a családom is támogatott, elvállaltam a feladatot, ami kifejezetten a válogatott mérkőzések időszakára szól, egyébként továbbra is Topolyán dolgozom.
GÖRÖGORSZÁG–SZERBIA
SZERBIA–NÉMETORSZÁG
– Mi tartozik pontosan a feladatkörébe és hogyan fogadták a játékosok, hogy egy magyar szakember felel az erőnlétükért?
– Igazából számomra már az összetartás előtt elkezdődött a munka azzal, hogy a játékosoktól, illetve a klubjaitól kapott adatok alapján feldolgoztam, hogy a keret tagjai közül ki, milyen munkát végzett az elmúlt időszakban, milyen állapotban érkezik, mennyire terhelhető. Ezek alapján aztán összeállítottam, kinek milyen erőnléti munkára lesz szüksége a válogatottnál. Ezt nevezzük terhelés menedzsmentnek. Mivel három nap alatt két meccset játszottunk, értelemszerűen nagy terhelést már nem tudunk adni a felkészülés során, de az idő rövidsége miatt nagyon fontos, hogy tervszerűen tudjunk dolgozni. Amikor pedig megkezdődött az összetartás a pályán végzett munkában is részt vettem, én foglalkoztam például az első meccsről eltiltás miatt hiányzó két játékossal, Nemanja Makszimoviccsal és Szasa Lukiccsal, akik másfajta terhelést kaptak, mint a többiek, de én tartottam például a meccs közbeni bemelegítéseket is a cserejátékosoknak. A játékosokkal angolul beszéltem, profi hozzáállással fogadtak, ugyanis már megszokhatták, hogy egy nemzetközi stáb foglalkozik velük, az öltözőben is három nyelvet használunk, a szerb mellett angolt és spanyolt. A kapitánnyal együtt ugyanis több spanyol edző is érkezett, de a stáb tagja például a korábban a Manchester Unitedban futballozó, dél-afrikai Quinton Fortune is.
– Milyen volt a pálya széléről megélni a németek és a görögök elleni mérkőzéseket?
– A németek az esélyeknek megfelelően végig irányították a meccset, nekünk kontrákra volt lehetőségünk. Kaptunk három gólt, de nem vertek agyon minket, és bár a szerb válogatott pont nélkül zárta a Nemzetek Ligája csoportkörét, ez a korábbi meccsekre is érvényes volt. A görögök elleni már egy kiegyenlítettebb meccs volt, érdekes volt látni, hogy az ellenfél milyen gyorsan felállt a hollandok elleni 7–0-s vereségből. Számított, hogy a görögök számára még volt tétje a meccsnek és telt ház előtt, a közönség támogatásával végül győzni is tudtak. Az az igazág, hogy ez egy nagyon erős görög válogatott, olyan európai topcsapatokban játszanak a legjobbjaik, mint a Liverpool, az Arsenal, a Dortmund vagy a Roma, előrébb tartanak, mint a szerb válogatott.
– Való igaz, hogy a korábbi évekhez képest a szerb válogatottban most alig-alig találunk topligában edződő játékost. Mi ennek az oka, hogyan jellemezné a mostani csapatot?
– A szerb válogatott most egy generációváltáson megy keresztül, a Nemzetek Ligája ebben egy átmeneti időszak, ha úgy tetszik felkészülési időszak volt az Eb-selejtezők előtt, a fő cél nyilvánvalóan az Európa-bajnoki szereplés kivívása lesz. A mostani keret egy részét tehetséges, többségében Szerbiában szereplő fiatalok alkotják, akik a jövő emberei, a másik részt pedig az idősebb, Európában, de már nem topcsapatokban vagy éppen az arab világban futballozó rutinos játékosok jelentik. Utóbbiak közé tartozik például Luka Jovics, Alekszandar Mitrovics és Dusan Tadics is, míg a jelenlegi keret legnagyobb ígérete a belga Anderlecht 19 éves csatára, Mihajlo Cvetkovics. Ugyanakkor vannak olyan meghatározó játékosok is, akik most sérülés miatt nem álltak rendelkezésre, közéjük tartozik az Inter 21 éves középpályása, Alekszandar Sztankovics is (a volt ferencvárosi vezetőedző, Dejan Sztankovics fia – a szerző.).
– Gondolt már arra, hogy a Nemzetek Ligája tavaszi pótselejtezőjén, akár a magyar válogatottal is szembe kerülhetnek?
– A családtagok szóltak, én még nem gondolkodtam el ezen. Úgy vélem, hasonló szinten van a két válogatott, szoros meccseket tudna egymás ellen játszani. Jelenleg nincs olyan különbség a két ország válogatottja között, hogy tíz meccsből hetet-nyolcat ugyanaz a csapat nyerne meg, sokkal kiegyensúlyozottabb lenne a mérleg.
– Ön számára most, hogy néz ki a folytatás, a közeljövő?
– A következő fél évet a topolyai munka határozza meg, hiszen tavaszig nem lesz újabb meccse a válogatottnak, de a stábtagokkal tartjuk a kapcsolatot, illetve a héten még folyamatban van a két mérkőzés kiértékelése különböző fizikai paraméterek mentén. A futásteljesítmény, illetve annak aspektusai jelentik a fő nézőpontot, de egyéb statisztikai mutatókat is kiegészítünk fizikai adatokkal, úgy mint a passzpontosság vagy az xG. Megvizsgáljuk a játékosok reakció idejét letámadásoknál, labdavesztéseknél, elemezzük a helyezkedésüket, a játékintenzitásukat. Egyébként 2028-ig szerződés köt Topolyára, amellyel jelenleg vezetjük a másodosztályt. A válogatottnál és a klubomnál is szeretném folytatni a megkezdett munkát.
Korábban a magyar válogatott kapcsán is szóba került az ETO 23 éves védője, a szerb-magyar kettős állampolgárságú Miljan Krpics, aki a novemberi Nemzetek Ligája-meccsekre a szerb válogatottba kapott meghívót, igaz, pályára végül nem lépett. Róla is kérdeztük Bubori Kornélt.
|










