Újabb négy érv – Szöllősi György jegyzete

A szurkoló már csak olyan, hogy bár az eszével tudja, a jó focihoz hosszú távon elengedhetetlenek a jó pályák, a komfortos, megfelelően felszerelt stadionok, a színvonalas edzőképzés, a tömeges iskolai foci, a szíveket mégiscsak az érinti meg, ha nyernek a magyarok. Ha sikeresek a focistáink. A győzelem, a siker a mindent fölülíró szakmai érv, a magyar gól az évek keservét feledtető általános megoldás minden bajra.

Ezért az ezredfordulón elindított, majd hamar leállított első Bozsik-program és stadionrekonstrukció megítélése sem volt önmagában ilyen vagy olyan, amikor viszont az akkor 10-12 éves, 89-es születésű játékosok magyar válogatottja kijutott a nyolccsapatos U17-es, majd U19-es Eb-re, onnan bronzéremmel az U20-as vb-re, ahol szintén érmes lett, nos, akkor tódultak a szurkolók például az U19-es Eb-bronzmérkőzésre, Csehországba (ahogyan a mostani U17-esek meccseire, Horvátországba is). Amikor aztán Kádár Tamás vagy Németh Krisztián már a felnőtt Eb-n játszott tavaly, tízezrek indultak útnak Franciaországba, és százezrek ünnepeltek Budapest utcáin a sikeres meccsek után. Egyetlen Szalai-gól Ausztria ellen pontot tett egy sor kilátástalan, régi szakmai vita végére, és a válogatott azóta is telt házas hazai meccsei azonnal létjogosultságot adtak például az új ferencvárosi stadionnak.

Mert a futball persze szeszélyes, és a szerencse a labdarúgásban forgandó, de hosszú távon általában igazságos a játék. Bár nem sokan fogadtak volna a válogatott Eb-kijutására, amikor az első selejtezőn idehaza kikapott Észak-Írországtól 2–1-re, pótselejtezőn mégis kijutott Norvégia ellen, majd, amire tényleg senki sem gondolt, csoportelső lett Franciaországban.

Ahogyan a magyar 17 évesek első, Izrael ellen 1–0-ra elveszített elitkörös selejtezője után sem hittek sokan Szélesi Zoltán szövetségi edző korosztályos csapatában, főként hogy a második meccsen Oroszország megszerezte ellene a vezetést – végül megfordította a meccset, és Norvégiát legyőzve mégis kijutott az Eb-re, mi több, amire aztán tényleg kevesen fogadtak volna, csoportelső lett Horvátországban. És az ilyesmi már nem szeszély vagy véletlen kérdése az általában rapszodikusan teljesítő korosztályos csapatok esetében sem. Az U17-es magyar válogatott egy éven belül legyőzte Dániát, Olaszországot, Oroszországot, Norvégiát és Franciaországot is. A felnőttek tavaly nyáron rácáfoltak a fanyalgásra, amely szerint csak a 24 csapatosra duzzasztott Eb-re tudnak kijutni (hiszen tagjai lettek a legjobb 16 mezőnyének is); most pedig az ifik arra, hogy csak a 16 csapatosra bővített mezőnybe fértek be, hiszen máris a legjobb nyolc között vannak, ahány csapattal korábban rendezték a kontinenstornákat.

De bizonygathatja az MLSZ, hogy duplájára nőtt a játékosok száma, meg rámutathatunk, hogy amióta 2010-ben megfordult a korábbi szomorú tendencia, már ezernél is több futballpálya épült az országban, a szurkolókat sokkal egyszerűbb érvekkel lehet meggyőzni arról, hogy ismét higgyenek a magyar fociban: gólokkal, megnyert tétmeccsekkel, továbbjutással. De mintha ilyen érvből is egyre több akadna: kedden Zágrábban négyet is láthattunk Feröer ellen…