„Alacsony IQ vagy ártó szándék” – kártérítési igénye lehet az MLSZ-nek

– Mit  gondol arról, hogy tucatnyi, esetleg néhány száz ember minősíthetetlen  viselkedése miatt milliónyi magyar futballrajongó szórakozása hiúsul  meg, illetve a videókon felismerhető, és a jegyellenőrzési rendszer  alapján beazonosítható kiabálókkal szemben születik-e valamilyen  szankció?
– Miután  annyit beszéltünk a kockázatokról, ráadásul minden lehetséges fórumon  figyelmeztettük a szurkolókat a lehetséges következményekre, és maguk a  játékosok is helyes viselkedést és sportszerű szurkolást kértek a  nézőktől, nemigen tudok másra gondolni, mint arra, hogy a rasszista  bekiabálók vagy ártó szándékkal, vagy kifejezetten alacsony IQ-val  érkeztek a mérkőzésre. Egyik sem örömteli – nyilatkozta Csányi Sándor a Nemzeti Sportnak. – Megvizsgáljuk annak a  lehetőségét, hogy a beazonosított rendbontókkal szemben élhetünk-e  kártérítési igénnyel, ha szükséges, ehhez törvénymódosítást is  kezdeményezünk. De azt is el kell mondanom, hogy miután a FARE  jelentését nem tartjuk objektívnek, hiszen – állításával szemben – nem  tömeges jelenségről volt szó, a stadion hangulatát messze nem határozta  meg a rasszizmus, megvizsgáljuk annak is a lehetőségét, hogy a  szervezet, illetve az ezen a mérkőzésen jelentést készítő személyek  ellen lehet-e erkölcsi és anyagi károkozás miatt lépéseket tenni.
– A  rendkívüli médiakampányokon túl mit tehet még az MLSZ azért, hogy ha a  jövőben a románok elleni Eb- vagy vb-selejtezőhöz hasonló, kritikusnak  mondható, netán a történelmi összefüggések miatt érzelmileg túlfűtött  meccs következik, akkor a lelátón mindenki diszkréten, sportszerűen  szurkoljon?
– Remélem,  az újabb zárt kapus meccs után most már mindenki megérti, hogy vannak  jelenségek, amelyek egyszerűen nem elfogadhatóak, és ezzel csak a  csapatnak és persze saját maguknak ártanak. Azzal is tisztában kell  lennie mindenkinek, hogy a fegyelmi bizottság eljárásrendjében egy  következő hasonló esetben a pénzbüntetésen és a stadionbezáráson túl  szinte biztosan pontlevonás következik, ami egy egész selejtezősorozat  eredményét teheti tönkre. Mi két dolgot tehetünk: egyrészt megpróbáljuk  megértetni a szurkolóinkkal, hogy mi a tét, másrészt pedig az egyre  korszerűbb stadionok lehetőségeivel élve igyekszünk megtalálni a  károkozókat. 
– Vajon  az UEFA csak büntetni tud, vagy netán van olyan prevenciós ajánlása,  amellyel segít a szövetségeknek abban, hogy uniformizált, mindenki által  elfogadható nézőtéri hangulat uralkodjék szerte a kontinensen?
– Ezen  a ponton meg kell védenem az UEFA-t: a különböző szakmai területeken,  elsősorban a biztonsági és a marketinggel kapcsolatos ügyekben hathatós  segítséget nyújt a szövetségeknek. De összességében ez a mi gondunk, és  ezt a munkát nekünk kell elvégeznünk.
– Mi  történik akkor, ha a közeljövőben valamelyik magyarországi válogatott  meccsen ismét videóra vesznek az aktivisták a lelátón trágárul beszélő,  másokat szidalmazó embereket?
– Mostantól  minden mérkőzésünkön – nem csupán a hazai, hanem az idegenbeli  fellépéseken is – hatalmas felelősség lesz a szurkolókon. A következő  büntetési tétel, ahogy említettem már, a pontlevonás. Bár továbbra is  állítom, hogy a legutóbbi meccsen a többség bebizonyította, létezik  szenvedélyes és sportszerű szurkolás, a tanulság az, hogy mindenkinek  meg kell tanulnia tisztességesen viselkedni és sportszerűen szurkolni.

Gomojja – Malonyai Péter publicisztikája







