A tegnapi holland–magyarról az Eurotúra c. film egy jelenete jutott eszembe: ebben egy amerikai fiatalember bemegy egy Vandersexxx nevű amszterdami piros lámpás házba, csodás élvezetről álmodik, de a vége egészen máshogy sül el, nem várt anális és egyéb „élményekben" részesül. Na, így jártunk mi is tegnap Amszterdamban: csodáról álmodoztunk, de helyette jól meg lettünk b... borítva.
Lehet azon morfondírozni, hogy megint mennyi értelme volt a „látjuk a hollandok gyenge pontjait” típusú nyilatkozatokkal hergelni magunkat és a szurkolókat, miközben ilyen szintű, azaz a világ legszűkebb élvonalába tartozó csapatot a magyar válogatott tétmérkőzésen gyakorlatilag az 1966-os világbajnokság óta nem vert meg (merthogy a sokszor emlegetett 1984-es rotterdami győzelem idején a fiatal Van Bastennel, Gullittal, Rijkaarddal felálló holland csapat még nem volt topválogatott, csak évekkel később vált azzá); és lehet azon is keseregni – mint a bukaresti szégyen után –, hogy „ki lehet kapni, de nem így”; sőt még mindig reménykedhetünk a még nagyobb csodában, Románia észtek elleni vereségében, de inkább reálisan kell néznünk az aktuális céljainkat: a csoport negyedik helyére csúsztunk vissza, és még ahhoz is kell egy kis mázli, hogy a harmadikra valahogy visszakapaszkodjunk.
A bejegyezés teljes szövegét ide kattintva olvashatja el!
A bejegyezés teljes szövegét ide kattintva olvashatja el!
Szabados Gábor összes blogbejegyzése ide kattintva érhető el!
Legfrissebb hírek
Ez van – Malonyai Péter jegyzete
Magyar válogatott
2025.09.10. 01:15
Ki helyettesítheti Schäfer Andrást Írországban?
Magyar válogatott
2025.09.04. 06:35
Ezek is érdekelhetik