Több mint húsz évvel ezelőtt, 1995. december 15-én született meg az Európai Bíróság precedensértékű ítélete az elhíresült Bosman-ügyben, amely gyökereiben változtatta meg a futball gazdasági alapjait, és állította a sportágat új – ízlés kérdése, hogy jó vagy rossz – fejlődési pályára. A belga Jean-Marc Bosman azért perelt, mert 1990-ben nem tudott átszerződni az RFC Liége-ből a francia Dunkerque-be az idegenlégiósok számának akkori korlátozása miatt.
Kevésbé ismert, hogy a nagy visszhangot kiváltó és valóban radikális változásokat hozó ügy után néhány évvel folytatása lett a történetnek, méghozzá magyar főszereplővel: Balog Tibor is a bírósághoz fordult, és az ő ügye „Bosman B” néven híresült el. Az MTK és a Vác korábbi középpályása 1993-ban lett a belga Charleroi játékosa, és amikor szerződése lejártakor, 1997-ben máshová kívánt szerződni, klubja előbb öt-, majd hárommillió frankos lelépési díjat követelt a vásárló egyesülettől. Ám a két francia kérő, a Nancy és a Grenoble egyaránt elutasította ennek kifizetését, ezért kútba esett az üzlet.
Hogyan folytatódott a történet? Ennek járt utána a FourFourTwo magazinban Veszprémi Linda, a döglött akták avatott szakértője.
Legfrissebb hírek
Mire lenne elég a Bundesligában a Bosman-tizenegy?
Német labdarúgás
2026.08.27. 16:45
Bosman harminc éve – Somogyi Zsolt jegyzete
Minden más foci
2025.12.15. 06:52
Harmincéves a Bosman-szabály; Gálaesttel ünnepel a MOB
E-újság
2025.12.15. 00:49
