MTK: számtanból megbukott, a futballpályán korszakos csatárcsillag vált belőle

Orth György emléktáblájánál (Fotó: Árvai Károly)

A magyar labdarúgás legendás alakja, az MTK, illetve a Hungária nyolcszoros bajnok, 32-szeres válogatott csatára, háromszoros gólkirálya, a későbbi edző emlékére mellszobránál helyezett el koszorút valamikori klubja délelőtt zárt körű eseményen az Új Hidegkuti Nándor Stadionban.

Egykori iskolájában, a Vas utcai Széchenyi István Kereskedelmi Technikumban pedig a játékos emléktáblájánál rótta le kegyeletét a Magyar Labdarúgó-szövetség nevében Sipos Jenő szóvivő, az MTK Baráti Kör képviseletében Pandzarisz Sándor elnök és Bodrogi Tamás elnökségi tag, valamint a kezdeményező, Joó Alfréd MTK-klubtörténész.

Miként az iskola aulájában található tábla is rögzíti, a klasszis csatár 1915 és 1918 között járt az intézménybe, amelynek tanulója volt – számos híresség, így Szerb Antal író vagy Horváth Elemér, a magyar kosárlabdaélet nagy alakja mellett – a későbbi MTK-s csapattárs, az Orthnál két évvel idősebb Mándi Gyula 31-szeres válogatott fedezet, majdani Aranycsapat-edző is.

Az Orth és társai című portrékötetben a szerző, Fekete Pál több Vas utcai iskolához kapcsolódó történetet is felelevenít, az utolsó tanévről például az alábbit:

„A Vas utcai kereskedelmi utolsó éves diákjai, köztük Orth is, érettségi előtt állottak. Gyuri könnyű szívvel készült az érettségire. Közben azonban egy kínos közjáték zavarta meg a jó eszű Orth utolsó vizsgáját. Az MTK ugyanis Bécsben szerepelt, s a csapattal elvitték a kék-fehérek Orthot is. A Vas utcai iskola válogatott csapata ugyanebben az időben megérezte legjobb játékosának hiányát. Ezt viszont nem tudták Gyurinak megbocsátani a tanárai. Különösen dr. Híres Gergely, a kereskedelmi számtan tanára neheztelt az iskolai csapat színeit cserben hagyó diákjára. Híres is nagy futballbarát volt, a drogisták klubjának elnöke. Így történt aztán, hogy Orth György az osztályvizsgán számtanból elbukott. Nem mehetett érettségire, pótvizsgára utasították. A fiatal Orth ekkor döbbent először rá arra, hogy a labdarúgóélet útjain sok buktatóval találhatja magát szemben az ember.”