MAROSI GERGELY
MAROSI GERGELY
2011.03.01 13:25 Frissítve: 2015.03.25 01:11

Futó vendégek a magyar élvonalban - jöttek-mentek, de jöttmentek-e? II.

Egy éve A romániai Rooneytól a kulai Zsakuláig címmel közöltünk átigazolás-összegzőt a magyar labdarúgó NB I téli játékosmozgásairól, az idegenlégiósokra koncentrálva. Eljött az ideje a folytatásnak: most nem tesszük fel a kérdést, hogy kell-e ennyi légiós a bajnokságba (ezt mindenki döntse el maga...), viszont megvizsgáljuk, hogy az egy éve szerződtetettekkel mi történt? Persze ezen kívül körképet adunk a télen a magyar csapatoknál megfordulókról is, no meg megvizsgáljuk, hogy milyen játékosmozgási „modellek" figyelhetők meg.

A szurkolónak néha tényleg úgy tűnhet, hogy a magyar labdarúgó-bajnokság egy gyakran használt forgóajtóhoz hasonlít: számtalan próbajátékos bukkan fel a kluboknál, sokat szerződtetnek, ehhez képest igen keveseket találunk ugyanott (vagy legalább a magyar ligarendszerben) egy évvel később.

Beválik-e? A Siófok új szerzeménye, Nomel
akcióban az U21-es válogatott ellen (Fotó: Németh Ferenc)

Ebből a szempontból a téli átigazolási időszak legalább olyan sűrű, mint a nyári. Ez az úgynevezett – angolból átvett kifejezéssel – „pánikvásárlás" ideje, a vártnál rosszabbul szereplő csapatok sokszor megpróbálnak radikális változtatásokat eszközölni, megpezsdítheti a játékosmozgást egy befektető beszállása, nyugalom viszont igen kevés csapatnál van. Mert erősíteni kell(ene), lehetőség szerint minőségi játékosokkal. Hogy sikerül-e? A jelek szerint csak ritkán...

Egy éve, a 2009–2010-es idény téli átigazolási időszakában 120 új érkezőt köszönthettek a 16 NB I-es csapat öltözőjében. A többség (69:51 arányban) légiós volt, akiktől jelentős erősítést vártak. De mennyien maradtak közülük? A válasz elég lehangoló: az egy éve Magyarországra szerződött 69 légiósból mindössze 24-en (ez 34.8 százalék), míg 45 külföldi játékos jött, látott és ment – többségük már fél évvel később.

Már ez is felveti a kérdést a szerződtetések átgondoltságáról, az meg pláne, hogy az egy esztendeje érkezettek között voltak olyanok, akik legfeljebb öt mérkőzésig jutottak... Volt, aki egy percet se játszott, volt, aki csak az NB II-es csapatig tudott eljutni, volt, aki az edző tanácsa ellenére jött és fegyelmi okokból ment, és volt, akiről gyorsan kiderült, hogy alkalmatlan. Mármint egészségileg.

AZ NSO AJÁNLJA

NB I-ES ÁTIGAZOLÁSI KÖRKÉP

Összeállításunkban a csapatok háza táján bekövetkezett mozgásokat összesítettük, a téli átigazolási időszak február 21-én befejeződött. Tekintse meg az igazolásfigyelőt! »

Mond valamit Bruno Bosi, Mamadou Danfa, Jean-Baptiste Paternotte, Gabriele Fabris vagy Semszedin el-Araisi neve? Ha nem, akkor látszik: nem hagytak mély nyomot a hazai bajnokságban.

Összehasonlításul vegyünk szintén 16 csapatos szomszédos élvonalbeli bajnokságokat. A horvát Prva HNL-be a 2009–2010-es téli átigazolási időszakban összesen 89 játékos érkezett, a szerb élvonalban a magyaréhoz hasonló volt a játékosmozgás mennyisége, viszont ott döntően (97-en 121-ből!) hazai futballisták mozogtak belföldön, és rengeteg a klubok B-keretéből vagy ifjúsági együtteséből kiemelt labdarúgó. Mondhatni, ez egészséges belső piacot jelez.

Tekintsünk kicsit messzebb. Bulgáriában is nagy volt a játékosforgalom egy éve (86 játékos érkezett az élvonalba, amely 16 csapatos), viszont csak 24 külföldi szerződött a gárdákhoz – igaz, a beválási mutató itt se magas, felük már tovább is állt az országból. A 34.8 százaléknál ez is jobb azért...

Egyértelműen betegségtünet a fenti, és két dologra is utal. Az egyik: nincs megfelelő felfelé áramlás a magyar alacsonyabb osztályokból. A másik, és ezt sok szakember is elmondja: nincs elég azonnal bevethető magyar játékos a piacon, aki segítségére tudna lenni a csapatoknak, így a jelek szerint nem marad más, mint tesztelni, tesztelni, tesztelni, a végén pedig szerződtetni – légiósokat. A Győri ETO-nál egy éve levezették, hogy egy légiós szerződtetése kevesebb költséggel jár, mint egy fiatal NB I-es játékos kinevelése, viszont kérdés, hogy ha a külföldről érkezettek nem válnak be, akkor jó üzletet kötöttek-e – tekintettel arra, hogy az újak gyakran többéves szerződést kapnak, és ezt kell felbontani nem egyszer már hónapok után...

2010–2011 TELE – LÉGIÓSKERINGŐ

A helyzet erre az átigazolási időszakra sem változott sokat, noha egy kicsit kisebb volt a mozgás: 94 új labdarúgót kell beépíteni a 16 első osztályú csapat edzőinek. A külföldről érkező légióshullám ezúttal visszafogott volt, 22 játékossal gazdagodtak (? – ezt majd a jövő eldönti...) az együttesek.

Van néhány igen érdekes fogás: Eugene Salami volt már második is a nigériai góllövőlistán, végül – bár korábban Egyiptomban és több európai országban is tesztelték – Debrecenben kötött ki. André Cabate Portulez személyében portugál légióst köszönthetünk az NB I-ben, ő az ottani harmadik ligában szereplő Odivelas mezét cserélte a Rákócziéra. Szegeden már megszokhatta a magyar futballvilágot a Siófokra szerződő elefántcsontparti Jean-Paul Bertrand Nomel Essoh Akpa (röviden Nomel), akit – egy adalék ahhoz, hogy honnan és miként jönnek a légiósok az NB I-be – a korábban Benjamint és Abrahamot a Honvédhoz irányító játékosügynök, Fofana Lassina Fodox hozott hazánkba. Nomel mindenesetre már magyar barátnővel él együtt, és itt is képzeli el hosszú távon a folytatást. Jó jel a siófokiaknak: Benjamint és Abrahamot egyaránt a bevált magyarországi légiósok közé lehet sorolni, a kispestiek mindkettejüket Franciaországba tudták tovább adni.

Van, aki nem tudja magát eladni valamely NB I-es alakulatnál, de egy másiknál tárt karokkal várják: a nyári átigazolási időszakban Kaposvárra kerülő, korábban többször a DVSC-nél tesztelt Danian Dzsavad volt ilyen légiós, most pedig a brazil Jhonnes Marques da Souza igazolt Újpestre, miután a Lokinál nem tartottak rá igényt. Kris Bright szintén szerepelt sikertelen próbajátékon Debrecenben, az új-zélandi válogatott csatárt végül a Honvéd hozta el.

A ZTE az egyre erősebbnek tűnő balti vonalról vonzott új játékost a lett Daniils Turkovs személyében, illetve „törököt fogott", legalábbis a szó szoros értelmében: Emre Okatan a stájer (tehát az ausztriai, nem a svájci) St. Gallenből igazolt Zalaegerszegre.

Néhány érdekesség az NB II-ből. A DVTK olyan fogást mutathat fel, amely az NB I-ben is jó lenne (legalábbis elvileg...), hiszen José Juan Luque korábban a Sevilla, az Atlético Madrid, az Espanyol és a Málaga játékosa volt. Nem is csak a szerelést cipelte: a spanyol másodosztályban a Murcia színeiben gólkirály is volt a szélső!

A nigériai Egejuru Godslove a Kaposvölgyénél és Kaposvárott is megfordult már, aztán úgy tűnt, hogy futballistakarrierje véget ér, mert testvére Hollandiába hívta DJ-nek. A csatár a végén mégsem a zenés szórakozóhelyeken kötött ki, hanem a PMFC-nél...

HONNAN HOVÁ?

Érdemes megnézni az összes játékost figyelembe véve, hogy milyen irányú mozgások figyelhetők meg a magyar élvonalban. Az érkezőknél a legnagyobb halmaz a kölcsönből visszatérőké, ezt követi a külföldi „beáramlás" (légiósok, akik először kerülnek az NB I-be), majd az élvonalbeli csapatok közötti  átigazolások és kölcsönadások jönnek. Fájóan alacsony az alacsonyabb osztályból felfelé igazoló futballisták száma – összesen négy, ha nem számoljuk a második csapatoktól felhozott labdarúgókat! –, ami egyértelműen árulkodik a másodosztály „kiürüléséről".

NB II-BŐL AZ NB I-BE

Az elmúlt évekből sajnos fájón kevés példát tudunk említeni olyan játékosokra, akik a másodosztályból felkerülve NB I-es csapatuk meghatározó tagjai lettek.


Az „eminens" Elek Ákos, akit a Videoton a Kazincbarcikától szerződtetett 2008-ban. A 47 NB II-es mérkőzéssel a háta mögött felkerülő futballista fél év után vívott ki magának kezdőcsapatbeli tagságot, mostanra pedig a válogatott biztos tagja, akire minden bizonnyal légióskarrier vár.


Illés Gyula nagy tehetségként indult, de sorozatos sérülések és egy családi tragédia is hátráltatta. A középpályás először a Nyíregyháza tagjaként kóstolt bele az NB I légkörébe (két meccs erejéig), 2006-tól viszont a másodosztályban, a Baktalórántházánál lett stabil kezdőjátékos. Innen „emelte ki" sikeres próbajáték után Csank János, 2011 telén pedig – miután a ZTE-ben kitűnő teljesítményt nyújtott – szerződtette a bajnoki címvédő DVSC-TEVA.


Hidvégi Sándor a Jászberényben lett meghatározó NB II-es játékos, a balhátvédet kereső Garami József innen hozta az MTK-ba. 2009 telén érkezett a fővárosi kék-fehérekhez, a 2009–2010-es szezonban pedig az NB I „sztahanovistája" volt, az összes mérkőzést végigjátszotta, egyedüliként az élvonalban. 2010 nyarán a Videotonhoz igazolt, de a bajnokesélyesnél még nem stabil csapattag.

A belső piac intenzitása – ezt sok klubvezető elmondta már – továbbra is alacsony, élvonalbeli egyesülettől másik NB I-es klub meglehetősen ritkán igazol játékost (pláne úgy, hogy fizet is egy még élő szerződésű futballistáért!).

Ha leszámítjuk a kölcsönből visszatérteket, tartalékcsapatokból felhozott játékosokat és a bevallottan a második kerethez hozottakat, mindössze Zamostny Balázs (Pécsről Újpestre), Batizi-Pócsi Balázs (Nyíregyházáról az MTK-ba), Lovrencsics Gergő (Pécsről a Pápába), Marozsán Mihály (az Újfehértóból Siófokra), Szabó Ádám (Bőcsről Zalaegerszegre), Jean Paul Nomel (Szegedről Siófokra), illetve Nánási Balázs (Nyíregyházáról Zalaegerszegre) járta meg fölfelé az utat – közülük is kérdéses, hogy mennyien kapnak szerepet a tavasszal.

Mondhatnánk, hogy a télen már „kész" játékosokat akarnak a klubok szerződtetni, nem pedig az NB II-ből vagy NB III-ból igazoltakat beépíteni, de a nyáron is csak 15-en érkeztek a második ligából az élvonalba. Két átigazolási időszak alatt tehát 22 labdarúgó, és közülük sokan csak „elméletben" voltak NB II-esek (azaz a nyáron kieső csapattól igazoltak el) – tényleg csak ennyi, élvonalba illő futballistát tudna kitermelni a másodosztály?

Ha „visszanézzük" a trendet, a kép még borúsabb.

Az 1999–2000-es idénytől figyelve az átigazolásokat, a megszokott sokáig 40-50 olyan játékos volt szezononként, aki alacsonyabb osztályokból került az élvonalba.

Volt egy „felfelé mozgási" csúcs is, azzal egybeesve, hogy az NB I-es kluboknak kötelező lett második csapatot is nevezni, így minden klub igyekezett felduzzasztani a keretét.

Az MLSZ 2007 márciusában döntött arról, hogy a 2007–2008-as szezonra megszűnik az NB I-es gárdák tartalékbajnoksága, és az élvonal tagjainak második csapatait az NB III-ba osztják be területi elv alapján. Azóta meredeken zuhan a másod- vagy alacsonyabb osztályból igazoltak száma, az NB II látványosan „kiürült" – az élvonalbeli együttesek nyilván saját B-csapatukból hozzák fel a legtehetségesebbeket, hisz így nulla költséggel tudják kiegészíteni a keretüket. A grafikonon a kiugróan magas pontokhoz hozzájárult, hogy több NB I-es csapat – DVSC, ZTE, MTK – „elárasztotta” fiókcsapatát (Létavértes, Andráshida, illetve Bodajk, majd BFC Siófok) labdarúgókkal még a tartalékbajnokság megszüntetése előtt. 

Játékosmozgás alacsonyabb osztályból az élvonalba
(1999–2011 tele)

A mostani nagyon alacsony számot nyilván megemeli a második csapatból feljátszóké – lásd a tavaszi rajton az együttesbe épített (főleg) újpesti és kispesti debütálókat –, de a jelek arra mutatnak, hogy a másodosztály egyszerűen nem teljesíti egyik kiemelt feladatát, azt, hogy az NB I számára játékosokat neveljen. Nézzünk néhány edzői véleményt a közelmúltról:

„Az NB II ma nálunk totálisan amatőr. Profi másodosztályra lenne szükség ahhoz, hogy több futballista kerülhessen az élvonalba, akkor is, ha ez azzal járna, hogy mondjuk csak 12 csapat tudja vállalni a szereplést. Annyi együttes induljon, ahány meg tudja teremteni az induláshoz szükséges feltételeket. Hatalmas különbség van az NB I és az NB II között, mert egészen mások az elvárások profi körülmények között. Ez egyébként látszik azokon a tucatlégiósokon is, akik nálunk csődöt mondanak" – fogalmazott Csank János egy, a Nemzeti Sport Online-nak adott interjújában.

A Digi Sport Reggeli Start című műsorában egy másik volt szövetségi kapitány, Bozsik Péter úgy vélekedett, hogy az akadémiákról kikerülő – még nem „kész" – játékosokat a magyar másodosztályban kellene szerepeltetni.

„Még nem készek az első osztályra, viszont ha csak a padot koptatják a nevesincs légiósok mögött, akkor motivációjukat vesztik" – vélekedett.

A „nevesincs légiósokról”: az NB II-ben jelenleg – nem számítva az NB I-es gárdákból a második csapatba visszajátszókat – 53 idegenlégiós szerepel, meglehetősen egyenlőtlen eloszlásban. A bevallottan az élvonalra pályázóknál légiósözön van – a Nyíregyháza hét, a DVTK nyolc, a Pécs szintén nyolc külföldivel tör az NB I-re –, míg más együtteseknél 1 és 5 közötti a légiósszám.

Ami egyértelmű: ha nincs a másodosztályban megfelelő mennyiségű minőségi játékos – sőt, a feljutás érdekében az erősebb/tehetősebb NB II-es csapatok is légiósokkal duzzasztják fel keretüket –, akkor az élvonalbelieknek más választásuk nem marad, nekik is külföldiekkel, ritkábban hazaérkező exlégiósokkal kell számolniuk a saját utánpótlásból felhozott tehetségek mellett (illetve sokszor mögött, mert az újpesti példát is kényszer hozta). Kérdés, hogy ez egészséges-e, és hosszú távon fenntartható-e ez a rendszer?

A választ néhány éven belül megkapjuk. 

2021.08.03 07:26:39

Labdarúgó NB I THURY GÁBOR

World Soccer: „Az előző idényben vergődő csapat átformálása az új edző, Lakat Károly érdeme.”

2021.08.02 23:58:46

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

Babati a legutóbbi négy ZTE–Fehérvár meccsen négy gólt szerzett. Megvan Katona Mátyás és Bárány Donát első NB I-es találata.

2021.08.01 23:10:41

Labdarúgó NB I VINCZE ANDRÁS

ALAPVONAL. Most kezdem megérteni, miért lett volna fontos az igazán befolyásos európai élkluboknak, hogy a Szuperliga-sorozat már az idén útjára induljon. Mára ugyanis mulatós szintre süllyedtek az egykoron tekintélyt jelentő nemzetközi kupaviadalok...

2021.08.01 19:24:41

Labdarúgó NB I BABJÁK BENCE (összefoglaló), MURÁNYI DOMONKOS (percről percre)

Paprikás hangulatban ért véget a mérkőzés, a lila-fehérek csak szépíteni tudtak 0–2 után.

2021.08.01 17:25:29

Labdarúgó NB I VAJDA GYÖRGY (összefoglaló), RUSZNÁK GYÖRGY (percről percre)

Többet támadott a Fehérvár, a vezetést is megszerezte, de a jól védekező ZTE nem hagyta magát, és kiegyenlített.