NB II, csodagól: „Amikor elrúgtam, tudtam, gól lesz”

„A barátaim másnap jelezték, hogy a neten rengeteg helyen fent van a gól, a meccs után pedig, ahogy ilyenkor lenni szokott, a többiek ugrattak rendesen az öltözőben. Utaltak rá, hogy ideje lenne visszavonulni, mert ennél többet nem tudok kihozni a karrieremből – újságolta a Nemzeti Sportnak a huszonöt éves Birtalan Botond. – Amikor láttam, hogy a jobbhátvédünk megindul a labdával, egyből elindultam a kapu felé, a beadás kissé mögém érkezett, így annyiból tudatos volt a mozdulat, hogy mindenképpen szerettem volna a kapu felé irányítani a labdát, mivel több csapattársam is a közelben volt. Amikor elrúgtam, akkor viszont tudtam, hogy gól lesz belőle, az ilyesmit megérzi az ember. Az egyetlen negatívum, hogy végül kettő kettő lett a mérkőzés végeredménye.”Birtalan Botond. – Amikor láttam, hogy a jobbhátvédünk megindul a labdával, egyből elindultam a kapu felé, a beadás kissé mögém érkezett, így annyiból tudatos volt a mozdulat, hogy mindenképpen szerettem volna a kapu felé irányítani a labdát, mivel több csapattársam is a közelben volt. Amikor elrúgtam, akkor viszont tudtam, hogy gól lesz belőle, az ilyesmit megérzi az ember. Az egyetlen negatívum, hogy végül kettő kettő lett a mérkőzés végeredménye.”

A nem mindennapi gól alighanem Puskás-díj-esélyes lenne, de minimum jelölt, úgyhogy nagy kár, hogy csak élvonalbeli gól nevezhető az elismerésre.

„Persze jó lett volna, ha van esélyem, de ez van, így sem szomorkodhatok" – jegyezte meg az élete gólját szerző futballista.

A beol.hu regionális portál megszólaltatta Zoran Szpisljakot, a lila-fehérek vezetőedzőjét is:

„Boti ebben a helyzetben olyan döntést hozott, amit nem lehet gyakorolni. Felismerte a lehetőséget, és gyorsan cselekedett, szerencse is kellett ahhoz, hogy gól született a szép mozdulat után. Ez a gól is azt bizonyítja, hogy vannak tehetségek a magyar fociban. Egyébként a szombati Birtalan-találat után jobban odafigyelnek az Előrére is.”