Pécsi Ármin kenterbe veri az NB I kapusait – íme, a mögöttünk hagyott idény egyéni legjei
KAPUSSTATOK
Mindkét releváns mutató, a megelőzött gólok (ezt a kapura érkező lövések minősége, valamint a kapott gólok száma alapján számítják ki), valamint a védések számában is a Puskás Akadémia 20 éves kapusa, Pécsi Ármin mondható az NB I jelenlegi „királyának”. Noha a védések tekintetében az MTK-s Demjén Patrik csak két beavatkozással van lemaradva, a megelőzött gólok tekintetében Pécsi komoly előnnyel vezeti a rangsort, miután csapata több mint 14-gyel kevesebb gólt kapott, mint az a kapura érkező lövések alapján várható lett volna. A lista második helyezettje a győri Samuel Petrás, aki – miután ősszel még Gyurákovics Erikkel csatázott az első számú kapus szerepéért – tavasszal már kirobbanthatatlan volt a kazdőcsapatból, s több mint nyolc megelőzött találatával komoly szerepet játszott abban, hogy az ETO újoncként kijutott a nemzetközi porondra.
VÉDEKEZŐ STATISZTIKÁK
A sikeres szerelések tekintetében és a megelőző szerelések tekintetében is Kata Mihály viszi a prímet, az MTK belső középpályása mellett csapattársa, Varju Benedek és a Puskás Akadémiában szereplő Quentin Maceiras is remek számokkal rukkolt elő az előbbi kategóriában. Az utóbbi kategóriában Katával még a diósgyőri Álex Vallejo veszi fel a versenyt.
Ha a tisztázásokat és a blokkolt lövéseket is beszámítjuk, akkor három zalaegerszegi játékos is ott van az élmezőnyben – mindez azt mutatja, hogy a körülményekhez képest a ZTE stabil védelmet rakott össze az elmúlt idényben.
ELŐKÉSZÍTŐ STATISZTIKÁK
A legegyértelműbb mutatónak számító gólpasszok terén Nagy Zsolt és Dzsudzsák Balázs zárt az élen, míg a progresszív passzok terén a belső középpályások mellett középhátvédek is bekerültek a legjobb ötbe. A mutató legjobbja a Ferencváros védője, Stefan Gartenmann lett, megelőzve a paksi Ötvös Bencét és az MTK rutinos bekkjét, Kádár Tamást. Érdekesség, hogy az MTK karmestere, Bognár István a progresszív passzok mellett a kulcspasszok terén is kiemelkedett a mezőnyből, ahol a második legjobb volt a bajnokságban Jonathan Levi (Puskás Akadémia) mögött.
Érdemes még megemlíteni az xT (expected threat) modellt is, amely a játékosok passzait értékeli úgy, hogy a számítás a passz kezdő- és végpontját veti össze, és azt méri, hogy a labda mekkora mértékben került veszélyesebb területre az adott passz révén. Az így kialakult rangsor élén a ferencvárosi Mohammed Abu Fani áll, megelőzve a paksi Ötvös Bencét, valamint csapattársát, Gartenmannt.
BEFEJEZŐ STATISZTIKÁK
A legdrámaibb konklúzió a statisztikákat böngészve az, hogy a mögöttünk hagyott idényben Varga Barnabás teljesítménye alaposan visszaesett a korábbi idényekhez képest. A ferencvárosi csatár ugyan a legjobb minőségű lövéseket adja le a bajnokságban (15.02 xGOT), de ennek dacára csak 12 gólt szerzett, mindezt úgy, hogy 29 meccsen több mint 2000 játékpercet kapott. Ehhez képest az előző idényben kevesebb mint 1500 játékperc jutott a rutinos támadónak, de 24 mérkőzésen így is 20 találatig jutott.
Mindeközben a góllövőlista élén végző Böde Dániel a lövései minőségét nézve túlteljesített, hiszen három találattal többet szerzett, mint az az xGOT-mutató alapján várható lett volna. A paksi veterán teljesítményének értékét növeli, hogy mindehhez 1280 játékpercre volt szüksége a többnyire csereként beálló centernek.
A lövőhelyzetek minőségéhez képest a legjobb lövéseket (xGOT-xG) a debreceni Brandon Domingues produkálta, aki ugyanannyi gólt szerzett, mint a legtöbb lövéssel próbálkozó paksi csatár, Tóth Barna.
