A stadionboom évtizede – Szöllősi György jegyzete

SZÖLLŐSI GYÖRGYSZÖLLŐSI GYÖRGY
Vágólapra másolva!
2024.08.25. 23:54

A vasárnapi nyíregyházi népünnepély a jó tízéves hazai stadionfejlesztés fontos mérföldköve volt. Azért nem mondom, hogy megkoronázása, mert meggyőződésem szerint az a 2026-os Bajnokok Ligája-döntő, vagyis a világ legnagyobb presztízsű klubmérkőzése lesz az idén ötéves Puskás Arénában.

Sokat emlegettük az elmúlt évtizedben – mióta az első új, ezért emblematikus ilyen létesítmény, a felcsúti Pancho Aréna megnyílt 2014 tavaszán – a stadionépítéseket, ilyen vagy olyan felhanggal, de talán most, hogy Nyíregyházán is elkészült az immár NB I-es csapat új otthona, érdemes néhány tényt rögzíteni a témában.

Való igaz, hogy a fejlesztés mértéke és intenzitása nemzetközi összevetésben is párját ritkítja, de egészen egyedülálló volt az a pusztítás is, amelyet a korábbi évtizedekben – jó fél évszázadban! – szenvedett el a sport­infrastruktúránk. A szocializmus évtizedeire a lassú erózió, a vadkapitalizmus éveire a szektor gyors kifosztása volt a jellemző. Soha senki sem számolta össze, hogy milyen értéket képviselne ma az az ingatlanvagyon, amelyet kiárusítottak és örökre elvettek a magyar sporttól, de érdemes lenne összeírni és szembeállítani a 2010 óta a pályaépítésre és felújításra szánt, gyakran sokallt összegekkel. Említsük meg azt is, hogy nemcsak a nemzeti stadion épült meg (évszázados álmot valóra váltva) és az első, másodosztályú profi klubok szinte mindegyike kapott új stadiont, hanem ezres nagyságrendű azoknak a kistelepülési, iskolai, kisegyesületi pályáknak a száma is, amelyek újjá- vagy megépültek a tao­program, azaz magáncégek felajánlásai jóvoltából.

Mi több, a fejlesztések nem korlátozódtak a futballra, hanem kiterjednek számos sportág sok száz létesítményére a Duna Arénától, a Nemzeti Atlétikai Központtól a Hungaroringen át a sokfunkciós sportcsarnokokig (Tatabányától Székesfehérváron és Budapesten át Szegedig), sőt a külhoni magyar közösségek sportlétesítményeire is Dunaszerdahelytől Topolyán át Sepsiszentgyörgyig.

Ezek a létesítmények nemcsak világraszóló, nagy és sikeres versenyek helyszínei voltak (atlétikai, vizes, dzsúdó-, birkózó-vb, futball vagy kézilabda Eb és a sor hosszan folytatható), de például rendszeresen a mi stadionjainkat bérelték, bérlik mostanában katari, majd fehérorosz és izraeli klubok, válogatottak, női és férfi futballcsapatok.

Amíg évtizedeken át az volt a generációm alapélménye, hogy romos stadionokban reménykedtünk teljesen kilátástalan meccseken, és lassan már álmodozni sem mertünk arról, hogy egyszer nekünk is lesznek olyan pályáink, amilyeneket a külföldi tévéközvetítésekben látunk, mostanra az egyik leginkább elmaradott és lesajnált sportinfrastruktúrából a miénk lett a leginkább irigyeltek és elismertek egyike. Sportberkekben világszerte közhely, hogy Magyarországon fantasztikus sportlétesítmények várják a sportolókat. A legújabb vasárnap este óta Nyíregyházán.

 A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

 

 

Legfrissebb hírek

Bármi megtörténhet – Thury Gábor jegyzete

Labdarúgó NB I
6 órája

Továbbra sem megy a góllövés a Nyíregyházának, a ZTE jutott be a Magyar Kupa elődöntőjébe

Labdarúgó NB I
8 órája

A Ferencváros a héten 30 meccsesre nyújthatja az Újpest elleni veretlenségi sorozatát

Labdarúgó NB I
11 órája

Tímár Krisztián: Minden sikerélményre szükségünk van

Labdarúgó NB I
16 órája

Márton Gábor: Megint elmaradt egy tizenegyes, ám ehhez már hozzászoktunk…

Labdarúgó NB I
2025.03.30. 08:38

Óriási lehetőség mindkét félnek – Szendrei Zoltán jegyzete

Kézilabda
2025.03.29. 23:28

Két finn gólpassz, két finn gól – Nagy Zsolték nélkül is magabiztosan nyert a Puskás Akadémia Nyíregyházán

Labdarúgó NB I
2025.03.29. 21:16

Két összeillő ember – Kovács Erika jegyzete

Téli sportok
2025.03.28. 23:34
Ezek is érdekelhetik