MLSZ: Berkesi Judit személyében új tagja van a női bizottságnak
„A bizottság tagjaként is a női labdarúgás kommunikációját szeretném erősíteni – idézi az mlsz.hu Berkesi Juditot, aki korábban nyolc évig futballozott a női NB I-ben és NB II-ben. – A játékosok mára jóval többet vannak képernyőn, mint korábban, és fontos, hogy még inkább eladhatóvá váljon a sportág, ez pedig azért elsősorban magukon a játékosokon, a teljesítményükön és a szerepléseik minőségén múlik.”
„Pont abban az időszakban kezdtem el játszani, amikor már csak hallottunk róla, hogy volt valaha tévéképernyőn is a sportág. Utólag azt gondolom, méltatlan volt az akkori helyzet. Az emberek – egy szűk körön kívül – nem is tudták, hogy van női labdarúgás. Csak azért nem igaz, hogy lenézték a női focit Magyarországon, mert nem is tudták róla, hogy létezik. Mindent elmond az akkori állapotokról, hogy gyakorlatilag jó állapotú füves pályán nem is nagyon játszottam pályafutásom során, és akkoriban az volt a nagy feladat az NB II-ben, a Hegyvidék SE-nél, hogy tizenegy játékost találjunk.”
„A gondolkodásunkra jellemző, hogy a női futball mint termék még mindig kivált sok negatív reakciót. Miközben az ügyes kislányokat kimondottan szeretik, azon még sokat kell dolgozni, hogy a férfifutballhoz szokott közeg magasabb polcra helyezze a női labdarúgó-mérkőzéseket. Előttünk lehet a kézilabda vagy a vízilabda példája. El kell szakadni a férfifocihoz való állandó és kényszeres összehasonlítástól. Ehhez megvannak az alapok és az érvek: az, hogy egy női Magyar Kupa-döntő nézettsége eléri vagy akár meg is haladja más csapatsportágak nézettségét, elgondolkodtató és biztató, márpedig ez nem túlzás” – tette hozzá a sportriporter.
Az MLSZ női bizottságának további tagjai: Török Gábor (elnök), Balogh Gabriella, Csepelyi Adrienn, Déri Diána, Kiss László, Lovász Gyöngyi.„A bizottság tagjaként is a női labdarúgás kommunikációját szeretném erősíteni – idézi az mlsz.hu Berkesi Juditot, aki korábban nyolc évig futballozott a női NB I-ben és NB II-ben. – A játékosok mára jóval többet vannak képernyőn, mint korábban, és fontos, hogy még inkább eladhatóvá váljon a sportág, ez pedig azért elsősorban magukon a játékosokon, a teljesítményükön és a szerepléseik minőségén múlik.”
„Pont abban az időszakban kezdtem el játszani, amikor már csak hallottunk róla, hogy volt valaha tévéképernyőn is a sportág. Utólag azt gondolom, méltatlan volt az akkori helyzet. Az emberek – egy szűk körön kívül – nem is tudták, hogy van női labdarúgás. Csak azért nem igaz, hogy lenézték a női focit Magyarországon, mert nem is tudták róla, hogy létezik. Mindent elmond az akkori állapotokról, hogy gyakorlatilag jó állapotú füves pályán nem is nagyon játszottam pályafutásom során, és akkoriban az volt a nagy feladat az NB II-ben, a Hegyvidék SE-nél, hogy tizenegy játékost találjunk.”
„A gondolkodásunkra jellemző, hogy a női futball mint termék még mindig kivált sok negatív reakciót. Miközben az ügyes kislányokat kimondottan szeretik, azon még sokat kell dolgozni, hogy a férfifutballhoz szokott közeg magasabb polcra helyezze a női labdarúgó-mérkőzéseket. Előttünk lehet a kézilabda vagy a vízilabda példája. El kell szakadni a férfifocihoz való állandó és kényszeres összehasonlítástól. Ehhez megvannak az alapok és az érvek: az, hogy egy női Magyar Kupa-döntő nézettsége eléri vagy akár meg is haladja más csapatsportágak nézettségét, elgondolkodtató és biztató, márpedig ez nem túlzás” – tette hozzá a sportriporter.
Az MLSZ női bizottságának további tagjai: Török Gábor (elnök), Balogh Gabriella, Csepelyi Adrienn, Déri Diána, Kiss László, Lovász Gyöngyi.
