A világtörténelem legrövidebb ideig létező címere a rossz emlékek polcára kerülhet, a Kinizsi-mez és a Bástya, valamint Textiles feliratú MTK-dressz mellé. A Ferencváros és az MTK névváltoztatása még egy diktatúra félelmének és torz parancsának a következménye, ám az újpesti címer átrajzolása is nélkülözte a demokráciát. A tulajdonoson és néhány munkatársán kívül senki sem akarta a vasmacska halálát. Mert a tradíció megfizethetetlen érték, múltat, legendát öttalicskányi pénzért sem lehet vásárolni. Az Újpest-szurkolók ragaszkodtak a klub eredeti címeréhez, különösen azok után, hogy az egypártrendszerben egy pufók D betűt rajzoltak a vasmacska helyére.
Hosszú volt az a csaknem negyven esztendő.
Csoda-e, ha tiltakozások, tüntetések kísérték a Roderick Duchatelet által megálmodott, sokak szerint vécéülőkére hajazó új címer bevezetését. Csak sejteni lehet, mi motiválta a belga üzletembert és maroknyi csapatát az ötletben, a „piacra dobásban”. Mert az Újpest például idősebb, mint az Albert Davis Lasker által feltalált modern reklám. Az odáig rendben van, hogy egy futballklub is eladható termék, amely mögé, illetve köré igenis kell marketing, kellenek az ötletek, újítások, csak tudni kell, hol a határ. Még akkor is, ha éppen a belga üzletember adja a pénzt és teremti meg a hátteret. Átéltünk mi már felejthetetlen pillanatokat a magyar futballban, amikor egy olasz akarta Szegedre költöztetni a Kispestet, egy angol kényszerítette rá Albert Flóriánt, a Császárt, hogy naponta a mosókonyhán keresztül járjon be az Üllői úti székházba.
Azonban a dolgok előbb-utóbb a helyükre kerülnek.
Az Újpest szégyenpadra „állított” új címere, a modernizmus egyszerűségének mintapéldánya eleve kudarcra ítéltetett. A drukkerek ugyanúgy ragaszkodtak a vasmacskához, a tradícióhoz, mint Szusza Ferenc, Bene Ferenc vagy Fekete László emlékéhez. Az Újpest mi vagyunk – mondták, kiabálták, üvöltötték. Az összefogás, a szurkolói akarat még nem, de a jog győzedelmeskedhet.
A legújabb, másodfokú bírósági döntés értelmében vissza kell állítani az eredeti állapotot, a régi címer marad.
A vasmacska még él.
Holnap Borbélyhoz mész! – Deák Zsigmond jegyzete
Ehhez hozzá tudnánk szokni – Kapolcsi-Szabó Bence jegyzete
Semmi sincs kőbe vésve – Thury Gábor jegyzete
Hajrá ott és itt – Malonyai Péter jegyzete
Méltó utódok – Mohai Dominik jegyzete