Nyugat-afrikai Crespo, lett gólzsákok - kiket hozhatna északról a Fradi?

JÖTTMENT LÉGIÓSOK HELYETT MINŐSÉG? HOL ÉRDEMES A TÉLEN KÖRBENÉZNI?

A közép-európai térség azon labdarúgóklubjai, amelyek szeretnének tartósan európai kupaszereplőkké válni, de gazdaságilag nem képesek felvenni a versenyt a nyugati nagyokkal, alapvetően kétféle módon építkeznek. Az egyik pillér a fejlett utánpótlásképzés, a másik a piacelvű üzletpolitika. Ez utóbbi sarokköve, hogy a más országokban, egy jól működő megfigyelő hálózatnak köszönhetően felfedezett, olcsón megszerzett, de jó formában lévő, jó szezon után érkező, viszonylag fiatal játékosokat „továbbképzik", és egy-két éven belül busás haszonnal továbbadják.

Magyarországon azonban kevés klub tud a saját nevelésű futballistákra támaszkodni, piacelvű üzletpolitikáról pedig még csak véletlenül sem beszélhetünk...

Az NB I-be igazoló fiatalabb légiósok sokszor hosszas kihagyás után, játékhiánnyal küzdve jönnek, vagy ha játszottak is, nem voltak meghatározóak előző állomáshelyükön, a rutinosabbak pedig olyan öregek, mint az országút, alacsonyabb osztályú külföldi bajnokságokból érkeznek, nagy fizetésért, de cserébe keveset mutatnak egykori önmagukból.

A Ferencváros azóta, hogy 2009-ben visszajutott az NB I-be (2006-os kizárását követően), jó néhány légióssal befürdött már (Jamaicától Kínáig a világ majd' minden részéről érkeztek már játékosok). Sokszor teljes joggal érezhették úgy a szurkolók, hogy az érkező új játékost nem térképezte fel megfelelően a stáb, anélkül szerződtették, hogy tisztában lettek volna a valós képességeivel. A Fradinál, talán a múlt hibáiból is tanulva, ezen a télen új stratégia jöhet.

A múlt héten a svéd sajtóban jelent meg a hír, hogy Thomas Doll vezetőedző az élvonalbeli Atvidaberg két játékosát figyeli. A Nemzeti Sport Online később megtudta, hogy az említettek nem győzték meg a szakembert. Viszont a klub továbbra is elsősorban olyan labdarúgók téli szerződtetésében gondolkodik, akik tavaszi-őszi rendszerű bajnokságban szerepelnek, ott a szezon végén lejár a szerződésük, így decembertől ingyen megszerezhetők, viszont folyamatosan játékban vannak, jól teljesítenek, tehát a korábbi légiósokhoz képest nagyobb eséllyel jelenthetnek erősítést.

Szétnéztünk azokban az európai bajnokságokban, amelyekben novemberben fejeződik be a szezon, hogy mely játékosok jöhetnének szóba. Kiknek jár le a szerződésük, illetve kik azok, akik a befejeződő idényben jó teljesítményt nyújtottak, és ingyen vagy legalábbis olcsón Magyarországra lehetne hozni őket, akár a Ferencvárosba, akár más magyar klubba.

MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ FIATALOK SVÉDORSZÁGBÓL, FEYENOORD-NEVELÉS ÉS CHILEI VÁLOGATOTT NORVÉGIÁBÓL, VOLT HAMBURGI ÉS SZALAI ÁDÁM KORÁBBI CSAPATTÁRSA FINNORSZÁGBÓL

Garancia nincs, hiszen néhány éve a Videoton bizonyította Martin Mutumbával és Bojan Djordjiccsal, hogy Svédországból is lehet rosszul igazolni (tegyük hozzá, egyiküknek sem volt jó szezonja az AIK-ban közvetlenül NB I-be érkezésük előtt), de a tavaszi-őszi rendszerű, északi bajnokságok közül a svéd Allsvenskan vagy a norvég Eliteserien már abba a kategóriába tartozik, ahol egy magyar csapatnak érdemes körbenéznie erősítés után kutatva.

Svéd, norvég vagy dán játékost persze aligha lehet az NB I-be csábítani, de mondjuk egy skandináv középcsapatban edződő afrikainak már jelenthet kihívást egy magyar élcsapat. Valószínűleg a Ferencváros is ezért nézett ki első körben egy ghánai és egy nigériai játékost (a svéd sajtó Mohammed Abubakarit és John Owoerit hozta hírbe a magyar csapattal).

A svéd élvonalban a jobb szezont futó játékosok közül nem igen találni olyat, akinek lejárna a szerződése decemberben, viszont olyat igen, aki fiatal, nem túl magasra becsülik a kivásárlási árát, és a kora miatt hosszú távon jó befektetés lehet.

Közéjük sorolnánk a 21 éves, nyolcszoros válogatott Sierra Leone-i csatárt, a korábbi argentin klasszis után Crespo becenévvel illetett Alhassan Kamarát, aki a futó szezonban 18 meccsen 11 gólnál jár (forrás: soccerway.com) a hatodik helyen álló Örebróban, a transfermarkt.de pedig 150 ezer euróra teszi a kivásárlási árát. Rendkívül technikás játékos, aki a lehetetlen helyzetekben is feltalálja magát, gyakran szerez trükkös gólokat. Rajta kívül a nyugat-afrikai ország egy másik játékosát, egy másik Kamarát, a Norrköpingben futballozó Alhaji Kamarát is érdemes lenne megfigyelni, ő 20 esztendős, 25 bajnokin kilenc gólt szerzett, hazája válogatottjában pedig két meccsen egyszer volt eredményes, igaz, neki hosszú távú, 2016-ig szóló szerződése van, az árát pedig minimum 250 ezer euró teszik.

De találtunk például magyar származású játékosokat is, akik talán elgondolkodnának egy NB I-es ajánlaton. Így például az AIK 18 éves, svéd U-válogatott középpályása, Anton Jönsson Salétros (tavaly tavasszal gólpasszt adott a magyar válogatott elleni Eb-selejtezőn Telkiben) vagy a Halmstad csapatkapitánya, a 23 éves belső védő, a 192 centiméter magas Richard Magyar, akinek idén lejár a szerződése, korábban ő is szerepelt a svéd utánpótlás-válogatottban. Salétrosnak 2016-ig szól a megállapodása, de esetében, fiatal kora miatt még egy hosszabb távú kölcsönszerződés is jó opció lehetne, már, ha szívesen futballozna a magyar első osztályban...

A norvég élvonalból, amelyből angol és német csapatok is gyakran igazolnak, leginkább Ernst Asantét ajánlanánk a magyar kluboknak. A középcsapatnak számító Startban 27 bajnokin nyolc gólt és négy gólpasszt jegyző, gyors, jól cselező 25 éves szélsőnek ugyanis decemberben lejár a szerződése. Értékét jelenleg ötszázezer euróra becsülik. A holland Feyenoord ghánai akadémiáján nevelkedő futballista korábban a belga Beverenben is játszott.

Az Eliteserienből még a háromszoros chilei válogatott Diego Rubióra hívnánk fel a figyelmet. A 21 éves, német állampolgársággal is rendelkező csatár 25 meccsen hét gólt szerzett a sereghajtó, a bajnokságban eddig mindössze 23-szor eredményes Sandensben. A norvég csapatnál decemberben lejár a szerződése, mert kölcsönben szerepelt az együttesben, a Sporting B-től érkezett. A portugál klubhoz még 2016-ig megállapodás köti, viszont a lisszaboniak már máskor is adtak kölcsön játékost Magyarországra (Renato Netót a jól sikerült fehérvári kölcsönjáték után tudták eladni a Gentnek). Ráadásul Rubio ügyeit ugyanaz a svájci székhelyű menedzseriroda, a Sportfront GmbH intézi, amely a kispesti Vécsei Bálintot is képviseli, és a transfermarkt.de szerint már ez az ügynökség képviseli a Fraditól nyáron az Evertonhoz igazoló Muhamed Besicet is, tehát megvannak a magyarországi kapcsolatai.

Szintén a lehetséges magyarországi kapcsolat miatt kerülhet képbe a finn élvonalbeli Jaróban 31 meccsen nyolc gólt és 13 gólpasszt jegyző irányító középpályás, a brazil származású, de Németországban született Hendrik Helmke. A 27 éves játékos 2004-ben még a Hamburg U17-es csapatánál szerepelt, így jól ismerheti őt a Fradi vezetőedzője, Thomas Doll, aki 2002 és 2004 között a Hamburg II-t irányította (majd három évig az első csapatnál dolgozott). Helmke szerződése november végén lejár a finneknél, és mivel a Ferencvárosnál szükség lenne egy irányítóra, akár még ő is képbe kerülhetne (ajánljuk olvasóink figyelmébe a róla készült videoválogatásban a 0.24-nél kezdődő félollós gólját).

A finn bajnokságból tudjuk még ajánlani a szintén lejáró szerződésű, 30 éves Burkina Fasó-i válogatott Aristide Bancét. A csatár korábban több évet lehúzott Németországban, Mainzban Szalai Ádám csapattársa is volt. A német élvonalban 48 meccsen tíz gólt szerzett, a német másodosztályban 20 gólja volt, de játszott többek között a belga élvonalbeli Lokerenben is, amelynek színeiben 27 gólt jegyzett. Szeptemberben az Augsburgtól igazolt a HJK Helsinkihez, a bajnokságban négy mérkőzésen egy gólt ért el, és játszott két Európa-liga-csoportmeccsen, de azokon nem talált be.

TINÉDZSER GÓLZSÁKOK LETTORSZÁGBÓL, HORVÁT GÓLKIRÁLYJELÖLT LITVÁNIÁBÓL

A korábban az NB I-ben is megforduló lett Artjoms Rudnevs és az észt Tarmo Kink esete bizonyítja, a balti országokban is érdemes szétnézni, lehet olyan játékost találni, akit később haszonnal lehet értékesíteni. A ma már a Bundesligában, a Hamburgban szereplő Rudnevsen a ZTE keresett a hírek szerint hatszázezer eurót, amikor eladta a lengyel Lech Poznannak (majd később a továbbadásából is részesült), míg Kinket az angol másodosztályú Middlesbrough vásárolta meg a Győri ETO-tól egymillió euróért. Magyarországra mindketten hazájukból érkeztek.

A lett bajnokság góllövőlistáját nézve olyan érdekességgel találkozhatunk, ami az NB I-ben jelenleg elképzelhetetlen: két 19 éves hazai játékos áll a lista első két helyén.

Janis Ikaunieks a tízcsapatos bajnokságban 5. helyen álló Liepajában támadó középpályásként szerzett 31 meccsen 23 gólt (kettőt 11-esből), amivel vezeti a listát, és kimagasló teljesítményének köszönhetően 19 évesen már hazája válogatottjában is bemutatkozhatott. A góllövőlista második helyén a vele egyidős, U21-es válogatott Vladislavs Gutkovskis áll, aki az élcsapatnak számító Skonto Rigában 32 találkozón 21-szer volt eredményes. Jó felépítésű, 187 centiméter magas klasszikus középcsatár. Azt egyikük esetében sem rögzítik az adatbázisok, hogy meddig szól a szerződésük, de kettejük együttes becsült értéke nem éri el a négyszázezer eurót, vagyis némi befektetéssel talán meg lehetne őket szerezni, és hosszú távon jó üzletet is lehetne velük kötni.

Hozzá kell tenni, hogy a tízcsapatos balti bajnokságokban, vagyis az észt, a lett és a litván élvonalban egyaránt nagy a szakadék az élcsapatok és a tabella alsó régiója között, így nem ritkák az öt-, hatgólos különbségek. Ezért nehéz eldönteni, hogy magasabb szinten mennyit érnek az ezekben a ligákban nyújtott kiemelkedő teljesítmények. Így például az orosz csatár, Jevgenyij Kabajev 35 találata az észt Sillamäében, vagy a mögötte a góllövőlista második helyén álló, 25-ször eredményes elefántcsontparti Manucho produkciója az FC Infonetben. Az ő szerződésükről nincs információ, viszont három másik, legalább húszgólos futballista szabadon igazolhatóvá válik decemberben: a csatár, Albert Prosa (Flora, 21 gól) és két középpályás, Igor Subbotin (Levadia, 24 gól) és a japán Vakui Hidetosi (Kalju, 20 gól).

A litván élvonalban a jó eséllyel gólkirályi címet szerző, 17 gólos Niko Tokic (Sialuiai) válik szabadon igazolhatóvá azok közül, akik a statisztikák alapján kiemelkedő szezont zárnak. Tekintve azonban, hogy a 26 éves Tokic korábban hazája élvonalában 76 bajnokin csak hét gólig jutott, nem tűnik minden kétséget kizáróan jó befektetési lehetőségnek.

Azt persze nem mernénk kijelenteni, hogy a fenti játékosok mindegyike erősítést jelentene az NB I-ben, ráadásul a skandináv országokból érkezőknek valószínűleg a fizetési igénye is nagyobb, mint jó néhány, jelenleg nálunk játszó légiósnak. Mivel azonban az említettek folyamatosan játszottak az elmúlt időszakban, jó szezont tudhatnak maguk mögött, jobb befektetésnek tűnnek, mint azok az ingyen igazolható futballisták, akik hónapok óta labdába sem rúgtak, télen ugyanis általában „ilyenek" szoktak érkezni hozzánk...