„Többi társunkhoz hasonlóan vonattal érkeztünk a meccsre, rendőrök kísértek bennünket az állomástól egészen a stadionig – mondta a Vas Népének a szombathelyi T. Adrián, a szombati támadás legsúlyosabb sérültje. – A lefújás után három társammal bementünk a pálya melletti plázába, ettünk, ittunk, majd gyalogosan elindultunk a vasútállomásra. Miután mi a többi Hali-szurkolótól külön mentünk, értelemszerűen rendőrök sem biztosították az utat. Fél nyolc felé járt az idő, már csak mintegy ötven méterre lehettünk az állomástól, amikor hirtelen két-három autó fékezett le mellettünk. Kipattant belőlük egy halom tagbaszakadt ember, és azt kérdezte, hogy szombathelyiek vagyunk-e? Hozzáteszem, nem hangoskodtunk, sál sem volt a nyakunkban – éppen az ilyen esetek miatt tudjuk, jobb az óvatosság. Nem válaszoltunk a kérdésükre, de ez persze teljesen mindegy volt, mert pár másodperc múlva tízen-tizenketten támadtak négyünkre. Nem sok mindenre emlékszem, az első ütések után elájulhattam. Annyit még láttam, hogy egyik szurkolótársam fejét verik a járda szélébe, aztán én is kaptam az ütéseket a fejemre – innen kezdve filmszakadás. Arra ébredtem, hogy a földön fekszem, és a mentősök élesztgetnek."
A zalaegerszegi rendőrkapitányság egyelőre nem adott ki hivatalos közleményt a támadásról.
Labdarúgás: Eb-selejtező előtt az U19-es válogatott
Labdarúgás: nem túl vidám U15-ös fesztivál
