A közösség ereje – Fazekas Zoltán jegyzete

Az angol szakzsargonban van egy sokat használt kifejezés, ami úgy hangzik, zero to hero, ami valami olyasmit jelent, hogy a semmiből lett hősök.

Arra, ami a Sopron KC férfi kosárlabdacsapatával történt és történik ebben az idényben, aligha található megfelelőbb, illőbb megfogalmazás. Sőt, talán még akkor sem esünk túlzásba, ha csodát emlegetünk, mert amit a sorozatban 12 mérkőzést megnyerő együttes művel, az tényleg elképesztő.

Önmagában már az is bravúrnak számít bármelyik bajnokságban, ha egy csapat tizenkétszer győz egymás után, de hogy rávilágítsunk ennek a szériának a valódi értékére, ahhoz kontextusba kell helyezni a soproni történetet. Szóval induljunk el a kályhától: a Sopron KC még sosem nyert bajnoki címet az NB I-ben, legjobb eredménye egy bronzérem 2014-ből. A 2021–2022-es idénynek úgy vágott neki, hogy új vezetőedző (Dzunics Braniszlav), négy új légiós és egy új magyar játékos érkezett. No meg egy rémisztő rajt sérülésekkel, vereségekkel, így kilenc forduló után, a Kecskemét elleni – hetedik – vereség után visszatért a klubhoz a csapatot korábban gardírozó görög szakember, Kosztasz Flevarakisz, valamint egy új légiós.

A csapat szekere pedig megindult, a régi-új edző és a továbbra is foghíjas keret (Juhos Levente és Supola Zoltán, akik a magyar mag alapját jelentették, továbbra is sérültek voltak, s még mindig nem játszanak) tagjai között olyan harmónia alakult ki, ami szinte egy csapásra megváltoztatta a játékukat és a szemléletet. A Sopron Flevarakisz első meccsén mindjárt legyőzte a tavalyi ezüstérmes Szolnokot idegenben, utána pedig az éremesélyes Körmendet és a bajnok Falcót hazai pályán. A játékosok önbizalma magasba szökött, a csapat játéka nélkülözi a görcsösséget és az erőlködést, a gárda pedig képtelen kikapni. Annak ellenére, hogy az idény közben érkezett amerikai Rickey McGill keresztszalagja elszakadt, így neki véget is ért az évad, s a legutóbbi két mérkőzést nélküle vívta meg a gárda; hogy Juhos még mindig nem játszott egy meccset sem; hogy a szeptember végén a második bajnokiján megsérülő Supola visszatérése márciusban várható…

Az egyik vezér, a 29 éves Quincy Ford, a soproniak amerikai erőcsatára a lapunknak adott interjúban azt fejtegette, hogy egyfajta testvériség alakult ki a csapatnál, azt érzi, valami nagyon különleges történik velük. Amellett hogy tökéletesen egyetértünk, a magyar bajnoksággal is valami különleges történik, ugyanis ha a maximum középcsapat szintű kerettel rendelkező együttes ilyen sorozatra képes, az megmutatja, mennyit számít a közösség ereje.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!