Djokics Zseljko: Több játékos miattam is jött, maradt, nem akartam őket cserben hagyni

– Tényleg el akart menni, miután Göbl Gábor ügyvezető bejelentette, hogy  a klub két legfontosabb stratégiai partnere, a Pécsi Tudományegyetem és a Nemzeti Kosárlabda Akadémiát működtető Rátgéber Alapítvány révén jelenleg csak 2026 végéig van biztosítva a támogatási háttér, a következő időszakra vonatkozó döntések csak később születhetnek meg, így  a 2026–2027-es évadra nem garantálható a csapat euroligás szereplése és az az anyagi háttér, amivel újra versenyképes együttest lehet építeni?
– Nem tagadom, megfordult a fejemben, és az is, hogy máshol edzősködöm tovább – válaszolta a Nemzeti Sportnak Djokics Zseljko, az idei bajnok NKA Universitas Pécs 49 éves vezetőedzője, aki hat elveszített döntő után lett aranyérmes a női bajnokságban. – Amilyen célokért visszajöttem Pécsre két éve – azon kívül, hogy a várost tekintem az otthonomnak, hiszen 2004 óta itt lakom, itt születtek a gyerekek, és szinte ugyanannyi évet éltem itt, mint Újvidéken –, azokat elértem. Elhatároztam, megpróbálom a csapattal visszahozni a régi idők hangulatát, megtölteni újra a Lauber Dezső Városi Sportcsarnokot a hazai meccseken és bajnokcsapatot építeni. Ezt együtt teljesítettük, s a két legjobb légiósunk nélkül 3–0-ra legyőztük a DVTK-t a döntőben, emiatt hatalmas büszkeséget éreztem. 

– Három nap sem telt az aranyérem megszerzése után, és úgy tűnt, gyorsan szétesik a csapat, többen távoznak, mert nincs tiszta jövőkép. Ön mégis maradt, és újabb évre aláírt.
– Török Ágnes két éve igazolt ide, mert kevés játékidőt kapott Győrben, négyes helyett hármas poszton dolgoztunk vele, sikerrel, az eurobasket.hu portál idén a döntő MVP-jének választotta. Ez csak egy példa, ami sokat jelent nekem, ami boldoggá tesz, és tudom, megéri ezt csinálni. Amikor szembesültünk azzal, hogy bizonytalan a jövő, tényleg azt gondoltam, nem maradok, más munka után nézek – kerestek is Olaszországból – vagy egy évet pihenek. Ám több játékos miattam is jött, maradt, nem akartam őket cserben hagyni. Mert valóban igaz a mondás, a kapitánynak kell elhagynia utoljára a süllyedő hajót. Nem tudom, milyen lesz a csapat, ha nem tudunk elindulni az Euroligában, csak az NB I-ben, ilyen idényem mintegy 15 éve nem volt edzőként. Mégis vállaltam, mert szeretném, hogy továbbra is legyen jó női kosárlabda Pécsen, pedig mostanában sokszor azt éreztem, mintha senkit sem érdekelne a csapat, azokat sem, akik tehetnének érte.

– Több meghatározó játékos, Varga Alíz, Rátkai Eszter, Tóth Orsolya és Dúl Panka is távozott.
– Két év közös munka után fájt, hogy elmentek, de nem tudom őket hibáztatni, senki sem tárgyalt velük a hosszabbításról, nem tudták, mi lesz, bizonytalan a helyzet. Nekem is lejárt a szerződésem, velem sem beszélt senki. Komolytalan lett volna ebben a helyzetben marasztalni őket. Valószínűleg nekem is ez lesz az utolsó évem a klubban.

– Mennyi esélyt lát az Euroligára?
– Én mindent megpróbáltam, még a menedzsmenttel szponzorkereső tárgyalásokra is elmentem, de szkeptikus vagyok, noha korábban hittem benne, hogy lesz elég fedezet. 

– Mi motiválja a következő évadra?
– Például a 18 éves Josepovits Kinga, aki maradt, s végigcsinálta velem az idény utáni munkát az előző két évben is, s rengeteget fejlődött. Hiszem, hogy Juhász Dorka szintű játékos lehet belőle, ebbe is próbálok belekapaszkodni. No és az, hogy legutóbb velem játszott az Euroligában a klub, hátha velem is tér majd vissza ebbe a sorozatba, bár mint mondtam, nemigen látok már esélyt erre.