Női kosárlabda: Mindenkinek megfordul a fejében az olimpia – Horváth Bernadett

Horváth Bernadett (pirosban) szerint magukért fognak beszélni a Szekszárd eredményei (Fotó: Koncz Márton)

– Mit csinált az Európa-bajnokság óta? Láttam, valahol nyaralt a férjével.
– Volt egy kis pihenő, igen, aztán most nekifeküdtem az edzéseknek. A minimális szünet után újrakezdtem a munkát, lesznek még apró balatonozásaink, de nyakunkon az idény, úgyhogy nincs megállás – válaszolta Horváth Bernadett, az Európa-bajnoki negyedik magyar válogatott irányítója, aki az Atomerőmű KSC Szekszárdhoz igazolt a holt szezonban.

– Reálisnak tartja a Ljubljanában megszerzett negyedik helyet?
– Úgy gondolom, reális. Ahogyan indult a csapat, és amilyen erőt mutatott az elejétől kezdve, igenis szép és reális eredmény a negyedik hely.

– Nem furcsa, hogy még nincs huszonhét éves, ám így is a negyedik legidősebb játékos volt a keretben?
– Fura, főleg úgy, hogy négy éve inkább a fiatal szekcióhoz tartoztam az Eb-n, szóval elég gyorsan átkerültem az idősebbekhez. Jó megélni mind a két oldalt, szoktam tanácsokat adni a fiataloknak, ha hozzám fordulnak segítségért, és attól függetlenül is vannak olyan szituációk, amikor igyekszem elmondani nekik, hogy én miként látom a helyzetet. Hála az égnek, gyakran keresnek minket a fiatalok, ezáltal nagyon jó volt az összhang, ezért is tudtunk ennyire jó eredményt elérni.

– Izgatott a jövő februári olimpiai előselejtező miatt?
– Természetesen. Most még nem könnyű felfogni, de szerintem mindenki nagyon várja a lehetőséget, és remélhetőleg élni is tudunk majd vele.

– Valaha gondolkozott azon, mennyire fantasztikus lenne az ötkarikás játékokon szerepelni?
– Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek megfordul a fejében, milyen jó és mekkora lehetőség lenne ott játszani. Nyilván tudjuk, hogy kemény feladat, nagy cél, de ahogy mindig mondom, az alapján, amennyire együtt van a csapat, ahogyan egymáshoz állunk, teljesen megérdemelten értük el a selejtezős szereplést.

– Milyen reményekkel várja a szekszárdi kihívást?
– Egyértelmű, hogy a nagyon jó közösség, a kemény munka és minden más meghozza a gyümölcsét, s az eredmények magukért fognak beszélni.

– Szerb irányítóval, Alekszandra Sztanacsevvel osztozik majd a perceken. Hallotta a nevét, ismeri valamennyire?
– Láttam játszani tavaly, jó lesz együtt küzdeni, remek kosaras. Jól kiegészítjük egymást, több tapasztalata van, mint nekem, biztosan sokat tanulhatok tőle, ez már önmagában nagyon pozitív.

– Djokics Zseljko az egyik legtapasztaltabb és legjobb edző Magyarországon. Ki tud hozni még többet önből?
– Nagyon bízom benne, nem hiába szerettem volna Szekszárdra igazolni. Igyekszem kihozni a következő években a maximumot magamból!

– Mennyire nehéz örökség Studer Ágnesé?
– Ági helyébe senki sem fog lépni, én nem is szeretnék. Horváth Betti vagyok, saját magamat és a játékomat szeretném megmutatni! Sok pozitív visszajelzést, kedves üzenetet kaptam a szurkolóktól, úgyhogy reménykedem benne, belopom magam a szívükbe.

– Öt évet töltött a Csatánál. Hisz benne, hogy megmenekül a szétesőben lévő, nagy problémákkal küzdő klub?
– Minden jót kívánok a Csatának, legyen minden a legjobb és a régi ott!