Kell egy csapat! – Fazekas Zoltán jegyzete

A magyar férfi kosárlabda-bajnokságot harmincháromszor megnyerő, a múlt héten a legjobbak közé 21 év után feljutó Budapesti Honvéd 1952 és 1986 között huszonkilencszer ért fel a csúcsra az NB I-ben, azaz ebben a szűk négy évtizedben egyértelműen uralta a mezőnyt, amely fővárosközpontú volt (néha a Csepel és a MAFC is odaért).

Aztán amikor 1987-ben a Körmendi Dózsa első vidéki klubként bajnok lett, Budapest elvesztette a dominanciáját, legalábbis néhány évre, mert aztán a Tungsram és a Honvéd fuzionált, így Mészáros Lajos és Zsoldos András irányításával újra bivalyerős csapat játszott a Dózsa György úti csarnokban (a szurkolói szótárban – eredeti rendeltetése miatt – csak istállónak csúfolt teremben), és ismét jöttek a sikerek, 1997-ig újabb négy bajnoki címet söpört be a gárda, amelyben többek közt Boros Zoltán, Dávid Kornél, Karagits Miklós, Mészáros Zalán, Mihály Gyula, Orosz László vagy Sitku Ernő pattogtatott.

A vidéken anyagilag egyre erősödő és a lokálpatriotizmusnak köszönhetően nagy támogatást élvező egyesületek feltörtek, miközben a megfelelő pénzügyi feltételek hiánya miatt egyre gyengült a Honvéd, a válogatott sztárok vidékre szerződtek, a csapat pedig 2001-ben kiesett. A csőd szélére jutó szakosztály még a B-csoportot sem tudta vállalni, maradt az NB II, az élvonalban pedig a fővárost képviselő MAFC, a Hegyvidék és a TF próbálkozott, kevés sikerrel, hiszen éremközelbe sem tudtak kerülni. Sőt, 2001 és 2022 között kilenc olyan idényt játszottak a legmagasabb osztályban, amikor nem volt budapesti résztvevő... Márpedig ez fájó és érthetetlen, ahogyan ezt a Honvéd idei feljutásáról szóló összeállításunkban megszólaló érintettek, klublegendák is elmondják.

De a lényeg leginkább mégis az, amit Báder Márton, korábbi klasszis válogatott centerünk, a Honvéd szakmai igazgatója mond: az összes regisztrált, igazolt magyar játékos – osztálytól függetlenül – több mint harmada Pest megyei. Ergo: kell, szükséges, elengedhetetlen, hogy a majd' kétmilliós fővárosnak legalább egy minőségi férficsapata legyen a legfelső osztályban, hogy a budapesti kosaraspalánták kéthetente testközelből láthassák az albás Vojvoda Dávidot, a falcós Perl Zoltánt vagy a körmendi Ferencz Csabát bajnoki meccsen játszani – honvédos kedvenceik, esetleg példaképeik ellen.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!