Rutinos újrakezdő – Pircs Anikó jegyzete

Bár a jövő heti tájékoztató-rangsoroló viadallal épphogy csak elkezdődik a kajak-kenus versenyszezon, máris izgalmas kérdés pezsdíti a Tisza-parton az állóvizet. Egyelőre csak találgatni lehet, hogyan alakulnak az erőviszonyok a női kajakosoknál – a szakág ugyanis visszatérő olimpiai bajnokok sorával bővül: egy év kihagyás után versenyez újra az ötszörös győztes Kozák Danuta, a háromszoros bajnok Douchev-Janics Natasa és Szabó Gabriella, valamint a Rióban a négyessel nyerő Csipes Tamara.

A nagy négyesből Douchev-Janics Natasa igazán rutinos újrakezdőnek számít: 2012-ben úgy szerzett K–2500 méteren olimpiai ezüst- és K–1200 méteren bronzérmet, hogy alig egy évvel azelőtt, 2011 szeptemberében adott életet kislányának. Ő maga – maximalista lévén – csalódásként élte meg a két medáliát hozó játékokat, a (sport)világ azonban megsüvegelte a tréningeket egy hónappal a szülés után újrakezdő bajnoknő teljesítményét.

Nem volt kisebb szám a riói indulása sem, a 2016-os olimpia előtt két és fél évvel gerincsérvműtéten esett át, amely után csaknem másfél évig nem végezhetett teljes értékű edzésmunkát. Megszenvedte a kihagyást, de – miután így sem akadt nála jobb a hazai mezőnyben –, kijutott pályafutása ötödik olimpiájára. A hivatalos álláspont szerint a részvétellel elérte célját, hogy ennél mégis többre vágyott, a 9. hely után tett nyilatkozata jelezte: azt mondta, így nem hagyhatja abba.

Neki is durálta magát a következő szezonnak, azonban a végtelenségig kizsigerelt szervezete megállásra intett, és pihenést rendelt „tulajdonosának”.

Aztán a szervezet egy évvel ezelőtt megint jelzett: itt az idő – az ismételt újrakezdésre. És bár a korszakos klasszis – amikor azt nyilatkozza, szeretne itthon meccsben lenni a legjobbakkal – ezúttal is óvatosan fogalmaz a céljairól, ne legyen kétségünk: Douchev-Janics Natasa visszatérésével nemcsak egy színfolttal lett gazdagabb a magyar kajak-kenu sport, hanem egy kemény riválissal is.

A nagy négyesből Douchev-Janics Natasa igazán rutinos újrakezdőnek számít: 2012-ben úgy szerzett K–2500 méteren olimpiai ezüst- és K–1200 méteren bronzérmet, hogy alig egy évvel azelőtt, 2011 szeptemberében adott életet kislányának. Ő maga – maximalista lévén – csalódásként élte meg a két medáliát hozó játékokat, a (sport)világ azonban megsüvegelte a tréningeket egy hónappal a szülés után újrakezdő bajnoknő teljesítményét.

Nem volt kisebb szám a riói indulása sem, a 2016-os olimpia előtt két és fél évvel gerincsérvműtéten esett át, amely után csaknem másfél évig nem végezhetett teljes értékű edzésmunkát. Megszenvedte a kihagyást, de – miután így sem akadt nála jobb a hazai mezőnyben –, kijutott pályafutása ötödik olimpiájára. A hivatalos álláspont szerint a részvétellel elérte célját, hogy ennél mégis többre vágyott, a 9. hely után tett nyilatkozata jelezte: azt mondta, így nem hagyhatja abba.

Neki is durálta magát a következő szezonnak, azonban a végtelenségig kizsigerelt szervezete megállásra intett, és pihenést rendelt „tulajdonosának”.

Aztán a szervezet egy évvel ezelőtt megint jelzett: itt az idő – az ismételt újrakezdésre. És bár a korszakos klasszis – amikor azt nyilatkozza, szeretne itthon meccsben lenni a legjobbakkal – ezúttal is óvatosan fogalmaz a céljairól, ne legyen kétségünk: Douchev-Janics Natasa visszatérésével nemcsak egy színfolttal lett gazdagabb a magyar kajak-kenu sport, hanem egy kemény riválissal is.