Mégis jönnek a legjobbak – Bobory Balázs jegyzete

Bizonyos szempontból a magyar hokifanatikusoknál még tart a „gyászidőszak”, rengetegen beleélték magukat, hogy a sporttörténelem során először hazánk adhat otthont az elit-világbajnokságnak, ennek köszönhetően pedig a sportág legjobbjait láthatjuk vendégül jó két héten keresztül.

Minden veszteséget fel kell valahogy dolgozni, így azt is, hogy válogatottunknak jelen állás szerint ezúttal is máshol kell helytállnia a legmagasabb osztályban. Ebben segíthet a Hydro Fehérvár AV19 Bajnokok Ligája-szereplése, amely egyébként véletlen egybe­esés az elit-vb rendezésének felcsillanásával, de mindkettő azt mutatja, hogy rengeteg potenciál van a magyar hokiban, megérdemlik a szereplők a kiemelt figyelmet és támogatást.

Ha már válogatottakat valószínűleg nem látunk tétmérkőzéseken Budapesten, legalább Európa legjobb csapatai közül eljön néhány a Bajnokok Ligája keretén belül Magyarországra. Amióta a kiírás létezik, hazánk együttesei közül még egy sem indult ebben a sorozatban, a szereplés pedig nem alanyi jogon járt, hogy a szervezők egyszer csak be akartak venni egy magyar csapatot is mezőnybe, hanem a fehérváriak az osztrák bázisú liga ezüstérmének megszerzésével harcolták ki a lehetőséget.

Csapatépítés szempontjából egyébként ez áldás és átok is egyszerre, hiszen nyilvánvaló, hogy az előző évadban kimagaslóan eredményes Volán játékosaira most van kereslet, s mivel jégkorongban ritka a hosszú távú szerződés klub és jégkorongozó között, így többen is akadnak, akik most szabadon válogathatnak az ajánlatok közül. Más szemszögből viszont a BL-szereplés sok hokisnak vonzó lehet, így a fehérvári klubvezetők is könnyebben válogathatnak, persze ilyenkor következik mindig az ismert közmondás: csak addig szabad nyújtózkodni, ameddig a takaró ér…

Ezzel együtt mi más teremtene hokilázat Fehérváron, mint a Bajnokok Ligája-szereplés, a címvédő svéd Rögle látogatása, a bitang erőssé váló svájci jégkorong reprezentánsa, a kilencszeres bajnok Zürich vizitje, vagy éppen a presztízscsata a hasonszőrű lengyel bajnok Katowice ellen.

Jó meccsek lesznek, csak most még amiatt is imádkozni kell, hogy a Volán saját csarnokában játszhasson, mert az először a kétezres évek közepén megígért szuper és modern székesfehérvári csarnok még mindig csak tervek szintjén létezik, de legalább az alapozást elkezdték.

Mondjuk én szeretném, ha az Ifjabb Ocskay Gábor Jégcsarnok lehetne a meccsek otthona, hiszen megérdemelne egy ilyen búcsút a legmagasabb szintű jégkorongtól.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!