Az idei nyári átigazolási időszak egyik legfontosabb fejleménye eddig, hogy a két feljutót, a Diósgyőrt és az MTK (mivel ők az NB II-ben nem foglalkoztattak légióst, így náluk amúgy sem csökkenhet, csak nőhet ez a szám), a külföldieket az NB I-ben sosem szerződtető Paksot és az évek óta a legtöbb légióst foglalkoztató Ferencvárost leszámítva az összes többi csapatnál csökkent a légiósok száma. Hogy ez milyen mértékben köszönhető a Magyar Labdarúgó-szövetség úgynevezett fiatalszabályának, vagyis a fiatal magyar futballisták játékpercei után járó többlettámogatásnak és mennyire tudható be a több klubnál tetten érhető költségcsökkentésnek, azt nehéz eldönteni, valószínűleg mindkettő szerepet játszik ebben.
Mindenesetre tény, az elmúlt bő egy hónapban a hazai élvonalbeli kluboktól, a fent említett kivételeket nem számolva, 25 légiós távozott másik országba és a „helyükre” csak hatan érkeztek olyanok, akik nem az NB I-ben játszottak az előző idényben. Ha a Ferencváros külföldi távozóit és érkezőit is beszámoljuk a tavaszi kerethez képest, akkor pedig 28 távozóval és 12 újonnan érkezővel számolhatunk. Összességében most 349 igazolt játékosból 134-en légiósok az első keretekből, ez 38.4 százalék, a Transfermarkt adatai szerint. Az előző idényben ez a szám 42.3 százalék volt. Az arányok persze még változhatnak az ezúttal szeptember 6-ig tartó nyári átigazolási időszak során, de egyelőre úgy tűnik, a korábbi évekhez képest kevesebb légiós futballozhat az NB I-ben az új idényben.
Jelen állás szerint a Ferencváros keretében található a legtöbb légiós, 24, de a Fradié a legbővebb keret is, 35 fővel. Nem véletlenül beszélt arról Hajnal Tamás sportigazgató a napokban a Nemzeti Sportnak, hogy az átigazolási időszak végéig szeretnék csökkenteni ezt a létszámot, még úgy is, ha újra csoportkörbe jutna a csapat az európai porondon, ahol azért bővebb keretre van szükség, mint a magyar bajnokságban és a Magyar Kupában szerepelve.
A Fradi után a légiósok számában a 2. helyen a Puskás Akadémia áll 16 külföldi játékossal, miközben két fővel már a felcsútiak is csökkentették a légióskontingensüket (e sorok születésekor a Puskás Akadémia az egyetlen, amely még nem jelentett be új szerzeményeket, csak távozókat). Az eddig második Fehérvárnál öttel csökkent (hat légiós távozott, egy érkezett) a légiósok száma és így 11 légióssal most 3. a csapat a légiósok számában az NB I-ben. A légiósok számában a legnagyobb csökkentést eddig az Újpestnél láthattuk, jelenleg úgy tűnik, akár hattal kevesebb külföldi is lehet a csapatban, mint a tavaszi szezonban, viszont a lilák esetében szinte biztosra vehető, hogy érkeznek még új külföldiek, igaz, lehetnek még távozók is. A Fehérvár és az Újpest mellett a Kisvárda csökkentette még jelentősen a légiósai számát, akik közül öten is távoztak (az erdélyi magyar Hindrich Ottót nem számolva), igaz, az ötből ketten maradtak az NB I-ben – Matheus Leoni Kecskeméten, Artem Odincov Diósgyőrben.
Az NB II-ből feljutó DVTK nyolc külföldit igazolt a nyáron, ebből heten nem Magyarországon játszottak az előző idényben. A 2. helyen feljutó MTK egyetlen külföldi játékost igazolt a nyáron, az újpesti védőt, Nemanja Antonovot. A két feljutó összesen tehát kilenc külföldi szerzeménynél tart, míg a kiesők közül a Vasasban nem volt légiós, a Honvédban viszont 12 légiós is szerepelt az előző idényben.
És, hogy kik veszik át a csapatokban légiósok helyét? Az eddigi tapasztalatok szerint egyrészt rutinosabbnak mondható NB II-es játékosok, másrészt pedig az akadémiákról kikerülő olyan fiatalok, akik eddig nem kaptak lehetőséget. Például Kecskeméten már a 2022–2023-as idényben is bevált az a recept, hogy az NB II-ben már bizonyító játékosokra építenek az élvonalban is, és a KTE idén nyáron is több, a másodosztályban már tapasztalatot szerző játékost is szerződtetett, így például Kiss Bencét és Fadgyas Tamást Győrből, Pálinkás Gergőt Kazincbarcikáról, Katona Leventét Pécsről, Nagy Olivért Soroksárról. A Kisvárda Czékus Ádámot Békéscsabáról, Lippai Tibort Kazincbarcikáról, Kovács Marcellt Soroksárról szerződtette Körmendi Kevint pedig a Puskás Akadémiától, de a védő Csákváron szerepelt kölcsönben.. A Mezőkövesd Hudák Martint szerezte meg Soroksárról, az MTK Molnár Rajmundot Szombathelyről, Végh Bencét Mosonmagyaróvárról. A Paks Beke Pétert Budafokról, Kovács Krisztiánt Győrből, Temesvári Attilát Szegedről igazolta át, a Zalaegerszeg pedig Soltész Istvánt szerződtette Budafokról.
Felsoroltak mellett számos olyan, az akadémiákról, illetve az utánpótlásképzésből mostanság kikerült fiatal is klubot váltott, vagy került a saját utánpótlásból, esetleg NB II-es kölcsön, tapasztalatszerzés után élvonalbeli csapat első keretéhez, akik az élvonalban még nem vagy csak minimális lehetőséget kaptak, de akár a fiatalszabálynak is köszönhetően az új idényben megkaphatják az esélyt a bizonyításra valamelyik élvonalbeli klubnál. Így például a DVSC-nél Vajda Botond, Kecskeméten Artner Dávid, Szendrei Ákos és Szűcs Kornél, Mezőkövesden Illés Bálint, Kojnok Zsolt és a kárpátaljai, évek óta Magyarországon nevelkedő, ukrán-magyar Nagirnyi Artem. Továbbá több, külföldről most nyáron vagy az elmúlt fél évben hazatért fiatal is megmutathatja magát, így Berki Marcell Fehérváron, Földi Dominik Pakson, Kovács Patrik az MTK-ban, Senkó Zsombor Zalaegerszegen.
A fent felsorolt futballisták vehetik át tehát a légiósok felszabaduló helyeit az NB I-ben. Persze mondhatjuk, hogy például a légiósokat nem foglalkoztató Paksra érkezett NB II-es játékosokat és fiatalokat nem érdemes figyelembe venni, mert ők a tolnaiaknál nem külföldiek helyét veszik át, csakhogy játékosok tömegében érdemes gondolkodni. Vagyis példának okáért, az NB II-ből megszerzett Beke Péter Pakson ugyan nem egy légiós helyét veszi át, hanem az előző blogbejegyzésem témáját adó, az ügynökségem által képviselt Varga Barnabásét, aki viszont a Ferencvárosban akár már egy külföldi játékost is kiszoríthat a posztján, ha jól teljesít, és így hathat ki minden egyes magyar játékos szerződtetése a piaci összkép változására.
Az említett labdarúgók mindenesetre megcáfolhatják az előttünk álló idényben azt, a sok esetben téves általánosításon alapuló, az elmúlt években elterjedt állítást, hogy a magyar játékosok drágábbak, mint a külföldiek. Említettek pont hogy olcsóbbak voltak, ezért is kerülhettek az élvonalba egy olyan időszakban, amikor egyre több klub próbál spórolni, a korábbiaknál olcsóbb megoldásokat keresni egy-egy poszt, illetve a keret feltöltésére. Viszont ha az előző idényben látott, sikerrel működő kecskeméti példát másolva több klub is tudja bizonyítani, hogy igenis lehet az NB II-ből és a hazai utánpótlásból érkező fiatalokra az élvonalban építeni. Ezzel együtt pedig az is bizonyosságot nyerhetne, amit régóta képviselek ügynökségem és az általunk életre hívott, scout-képzéseket szervező FEC oktatási központtal, hogy a korábbiaknál érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a megfigyelésekre, a feltérképezésre, mert igenis lehet értékes labdarúgókat találni akár a hazai NB II-ben vagy a különböző utánpótlásműhelyekben.
