Nagy bajban a Spurs sztárja: dobogó vagy jöhet 2 évig a katonaság!
A Koreai Köztársaságban az 1948-as alkotmány és az 1949-es honvédelmi törvény kötelezővé tette a sorkatonai szolgálatot. Minden, 19. életévét betöltő dél-koreai férfit behívnak a toborzóirodákba, hogy felmérjék alkalmasságát. A felmérések alapján alkalmassági kategóriákba sorolják a behívottakat, hasonlóan az egykori magyarországi rendszerhez. A sorkatonai szolgálat időtartama – attól függően, hogy hová osztják be a behívottat – 21-24 hónap.
A katonai szolgálat alól csak fizikai vagy mentális alkalmatlanság jelent felmentést, és popsztároknak, sportcsillagoknak egyaránt kötelező a bevonulás 28 éves koruk előtt. A honvédelmi törvénylegutóbbi változtatása miatt28 éves kor után már egyetlen, katonai szolgálatra alkalmas dél-koreai férfi sem halaszthatja tovább a szolgálatot. A sportolók számára azonban adódik egy hivatalosan engedélyezett „kiskapu.”
Ha az olimpiai játékokon vagy az Ázsiai Játékokon érmet szereznek, akkor csak egy négyhetes alapkiképzésre kell bevonulniuk, és bár hivatalosan katonai állományban lesznek, folytathatják pályafutásukat, nem kell két évre „eltűnniük” a hadseregben. A dél-koreai kormány ezen kívül adhat külön felmentést a sportolóknak, ha kiemelkedő nemzetközi eredményt érnek el – így úszta meg a katonai szolgálatot a 2002-es világbajnoki elődöntős csapat. Miután később botrány lett abból, hogy a baseballozók egy jelentős eredmény után nem kaptak felmentést, a koreai hatóságok az olimpiára és az Ázsiai Játékokra szűkítették le a katonai szolgálat alól mentesítő események körét.
| Az egykori Arsenal-támadó Pak Csu Jong ügyvédei segítségével 2012-ben talált egy kiskaput a halasztásra. Népszerűsége azóta sem került vissza a trükközés előtti szintre, Paknak nyilvánosan elnézést kellett kérnie a népharag miatt. A dél-koreai hírességeket rendszeresen bírálják amiatt, hogy megpróbálnak különböző trükkökkel kibújni a szolgálat alól. |
Szon Hung Min július 8-án tölti be 26. életévét, így már csak két lehetősége van a katonai szolgálat „kiváltására”: ha nagyot dob a dél-koreai válogatottal a világbajnokságon, és a döntéshozók még egyszer meggondolják magukat (erre vajmi kevés az esély az első mérkőzésen látottak alapján), vagy ha megnyeri a nemzeti tizeneggyel az Ázsiai Játékokat, mely augusztus közepén kezdődik az indonéziai Jakartában.
Szon 2012-ben nem volt ott az olimpiai bronzérmes csapatban (a dobogó felmentést ért), majd 2014-ben a Bayer Leverkusen nem engedte el az Ázsiai Játékokra, amelyet megnyert a válogatott. A 2016-os olimpián elpuskázott egy esélyt (Dél-Korea Hondurastól kapott ki a negyeddöntőben, Szon a pályán zokogott), és a kitűnő játékos egyre közelebb kerül a behíváshoz. A 2020-as nyári olimpia, illetve a 2022-es Ázsiai Játékok (és világbajnokság) már túl messze van számára. A tokiói ötkarikás játékokra esetleg némi jogi csűrés-csavarással „bekéredzkedhet”, már ha a válogatott kijut, őt meg túlkorosként beválogatják.
A problémát tovább komplikálja, hogy mivel az Ázsiai Játékok (a hivatalos labdarúgó-kontinenstornának számító Ázsia-kupával szemben) nem szerepel a FIFA versenynaptárában, a Tottenham Hotspurnek nem kötelező elengednie támadóját. Alighanem megteszi ezt saját érdekében – Szon Hung Min már jelezte, utazni akar –, mert jobb most néhány hétre lemondani a csapat egyik fontos játékosáról, mint a katonai behívó miatt csaknem két évre. Ráadásul Szon a hírek szerint csak IV. kategóriás honvéd lehetne (nem fejezte be a középiskolát), így a polgári szolgálatnál kellene dolgoznia, és a katonai labdarúgócsapatok sem szerződtethetnék – legfeljebb amatőr szinten futballozhatna, ha nem találnak megoldást.
