Ahogy köll: itthon is megvertük a szerbeket

EURÓPA-BAJNOKI SELEJTEZŐ
7. FORDULÓ
G-CSOPORT
MAGYARORSZÁG–SZERBIA 2–1 (2–1)
Budapest, Puskás Aréna, 58 215 néző. Vezette: Francois Letexier (Cyril Mugnier, Mehdi Rahmouni) – franciák
MAGYARORSZÁG:Dibusz – Fiola (Botka, 74.), Lang, Szalai A. – Nego (Bolla, 63.), Nagy Á., Styles (Kalmár Zs., 63.), Kerkez – Sallai (Kata, 74.), Szoboszlai – Varga B. (Ádám, 84.)Szövetségi kapitány:Marco Rossi
SZERBIA:V. Milinkovics-Szavics – Erakovics (Tadics, a szünetben), Milenkovics, Pavlovics – Zsivkovics (Radonjics, 74.), Gudelj, Sz. Milinkovics-Szavics, Terzics (Kosztics, a szünetben) – Lukics (Ratkov, 84.), A. Mitrovics, Gacsinovics (Djuricsics, 67.).Szövetségi kapitány:Dragan Sztojkovics
Gólszerző: Varga B. (20.), Sallai (34.), ill. Pavlovics (33.)
Kiállítva: Kalmár (a lefújást követően)

A mérkőzés onlive, szöveges tudósítása itt érhető el!

ÖSSZEFOGLALÓ

Micsoda tömeg volt! Na, nem este a Puskás Aréna környékén, hanem már kora délután az M1-es autópálya egyes benzinkútjain. Alig múlt két óra, amikor a magyar mezbe öltözött, sállal, sapkával, zászlókkal, dudával, dobbal felszerelt magyar szurkolók megszállták a Budapest irányába haladó oldal töltőállomásait. A söröspolcok készleteit alaposan kiürítették, de később a fővárosi forgatagban is szépen fogyott az alkoholos ital. Délutánra a szerb drukkerek is megérkeztek Budapest belvárosába, több csoport is a kiülős helyeken sütkérezett, ám jó hír, hogy az ultrák közötti ütközetek elmaradtak, mindenki békésen hangolódott az esti összecsapásra. Alighanem úgy voltak vele, majd a játékosok a pályán eldöntik, ki a jobb, és úgysem kímélik egymást.

Igazuk lett!

A magyar és szerb együttes is maximális fordulatszámon vetette harcba magát. Már az első percekben is minden labdaérintésnél, összecsapásnál érződött, a játékosok ezen az estén mindennél jobban szeretnék, ha a nap végén a rivális lenne szomorú, ő hagyná el csalódottan a Puskás Arénát. Hátul a Willi Orbánt helyettesítő Fiola Attila is nyomban fejest ugrott esti feladatába, a vele szembekerülő szerb kulcsembert, Alekszandar Mitrovicsot ütközte le kétszer-háromszor. Ami szembetűnő volt, hogy a vendégek rögtön az elejétől feltolták a védekezésüket, és ha kirúgáshoz készülődött, esetleg hátul adogatott a magyar válogatott, letámadtak, próbálták nyomás alá helyezni Szalai Attiláékat. Ráhangolódásról, kezdeti kivárásról szó sem lehetett ezen a szombaton. Dibusz Dénesnek kellett egy távoli, pattogós lövést fognia, majd a kettő az egy ellen támadó vendégek akcióját hárította bravúros kivetődéssel.

Majd jött a magyar válogatott!

Engedte a szerbeknek, hogy ha annyira szeretnének kitámadni, nyugodtan tegyék, majd amikor lehetősége volt rá, villámgyors ellentámadást indított. A legtöbb szerb még vissza sem ért a saját térfelére, amikor Sallai Roland mintaszerű indításával Loic Nego száguldott el a jobb oldalon, középen pedig ki más érkezett volna, mint Magyarország új gólvágója, Varga Barnabás. A csatár ismét olyan ütemben vált le a rá tapadni próbáló védőjéről, ahogy az a futball nagy tankönyvében meg van írva – Marco Rossi hidegvérrel leült a kispadhoz, kollégája, Dragan Sztojkovics pedig a fejét fogta. A magyar szurkolóktól le is fújhatták volna a félidőt, de hol volt még a vége...

A magyar védelemben akadtak olykor rövidzárlatok, rossz helyen eladott labdák, és miután magukhoz tértek a szerbek, ilyen szituáció után egyenlítettek, még ha közvetve is. Hátul a rossz döntéseinket követően szöglethez jutottak, a pontos középre tekerést pedig az előrehúzódó belső védő, a Red Bull Salzburgban légióskodó Sztrahinja Pavlovics fejelte a kapuba. De nem sokáig örülhettek a szerb szurkolók. Szektoraikban néhányan még bőszen ugráltak, lengették zászlóikat, amikor a magyar válogatott ismét lerohanta Szerbiát, és néhány húzásból a kapuja előtt termett. Az akció ismét a jobb oldalon bontakozott ki, a gólpasszt ezúttal is Loic Nego adta, Sallai Roland pedig akkora gólt lőtt bal lábbal, hogy talán maga sem hitte el. Már a labdaátvétele is mesteri volt, hiszen a magasból érkező labdát a sarkával húzta maga mögé, úgy, hogy azonnal lövőhelyzetet teremtsen magának.

És lőtt is, de mekkorát!

A magyar csapat pillanatok alatt visszaszerezte az előnyét, és innentől ismét a megszokott mederben folytatódott a mérkőzés: a szerbek a magyar térfélen adogattak, passzolgattak, ívelték a labdákat a tizenhatoson belülre, ám a védők, sőt középpályások is sokszor önfeláldozóan vetették magukat a lövés, beadás útjába. A két gárda az iramot illetően olyan első negyvenöt percet produkált, amire számítani lehetett; nem volt elveszett labda, nem volt üresjárat, a felek kőkeményen harcoltak, küzdöttek, és a szünetre Marco Rossi együttese vonulhatott előnnyel.

A statisztika is azt mutatta, amit a pályán láttunk: a szerbek többet birtokolták a labdát (63:37 százalék), vezették a több támadást (28–14), passzoltak többet (316–149), próbálkoztak többet gólszerzéssel (8–5), azonban a több gólt a magyar válogatott szerezte, és ez volt a lényeg. De Dragan Sztojkovics rizikózott, a jobbhátvéd Sztrahinja Erakovics helyére a pályára érkezett a csatár Dusan Tadics. És sajnos jöttek is a vendégek... A fordulás után az első tíz percben Alekszandar Mitrovics révén kétszer is a kapunkba találtak, ám mindkétszer (minimális) lesről, a találkozónak ebben a periódusában közel sem volt meggyőző a magyar csapat játéka. A szerbek beszorították a védelmünket, sokszor másodpercekre sem sikerült megtartani a labdát.

Marco Rossi is belenyúlt a mérkőzésbe: Loic Nego helyére Bolla Bendegúz, míg Callum Styles helyére Kalmár Zsolt érkezett. A szövetségi kapitány is érezte, kell a frissítés, és nem sokkal később eldőlhetett volna a találkozó. Szalai Attila szerzett labdát a saját tizenhatosa előtt, majd végigkísérve az akciót középre kanyarított, Varga Barnabás pedig fejjel centiket tévesztett, a labda a lécről pattant a kapu mögé.

A válogatott ezúttal a szerencsével sem állt hadilábon, a vendégek kétszer is a bal oldali kapufát találták telibe – ha Varga Barnabás lehetőségénél centiken múlt a gól, ezeknél a próbálkozásoknál millimétereken... Ami viszont biztató volt, hogy a magyar játékosok egyáltalán nem tűntek megilletődöttnek, Szoboszlai Dominik és Sallai Roland laza trükkökkel, sarkazással jelezték, semmi gond nincs, merni kell futballozni, cselezni, támadni. A csereként beálló Bolla Bendegúz is vitt némi lendületet a játékba: élete eddigi talán legfontosabb gólját szerezhette volna, ám ziccerben a kapufa mellé lőtt. Marco Rossi tovább frissített az együttesén, érkezett Botka Endre, a középpályára pedig Kata Mihály, az utolsó tíz percnek pedig úgy futott neki a nemzeti csapat, hogy próbált némi nyomást levenni a hátul futballozókról – látszott, egyetlen vendégjátékost sem lehet szabadon hagyni tizedmásodpercekre sem.

Harcolt, küzdött a válogatott, és elképesztő mérkőzésen győzte le – Belgrád után ismét – 2–1-re Szerbiát. Marco Rossi az első mérkőzésén irányított magyar állampolgárként, és győzelemmel ünnepelt!

A válogatott október 17-én, kedden Kaunasban Litvánia ellen lép pályára – Magyarország nagy lépést tett Németország, a 2024-es Európa-bajnokság helyszíne felé.

A csoport másik mai mérkőzésén:Bulgária–Litvánia 0–2
Szabadnapos: Montenegró