Súlyemelés: legutóbb 65 éve nem indultunk világbajnokságon

SZABÓ GÁBORSZABÓ GÁBOR
Vágólapra másolva!
2022.11.22. 08:55
null
Nélkülünk –magyar tenyereket nem horzsol le a rúd a decemberi bogotái világbajnokságon, amely az olimpiai kvali (Fotó: Dömötör Csaba)
A második világháborút követően 1958-ban szerepeltek először világbajnokságon a magyar emelők, azóta egyet sem mulasztottak el. Éppen ezért mellbevágó, hogy 1957 után ismét nélkülünk rendeznek vb-t.


A súlyemelés jelentős területvesztést szenvedett el az olimpiai erőtérben, aminek következtében majdhogynem nulla a sportág magyar képviselőinek esélye a versenyzésre az öt karika égisze alatt. Mert hol is tartunk most?

A riói 260 kvóta Tokióra 196-ra, Párizsra 120-ra csökkent (mindössze öt-öt súlycsoportra írtak ki versenyeket), ráadásul a súlyemelés még nem szerepel a 2028-as játékok műsorán! Ha azt nézzük, hogy az elmúlt három olimpián a magyar súlyemelést egyedül megtestesítő Nagy Péter már a 37. életévét tapossa, az új kvalifikációs rendszerben – azaz már 2024-re – nagy valószínűséggel lenullázzuk magunkat. Ezt vetíti előre a május-júniusban megrendezett Európa-bajnokság erőviszonyainak alakulása is:  „Az oroszok, fehéroroszok és románok távollétében 22 ország szerzett érmet legalább valamelyik fogásnemben, közülük 18 büszkélkedhet az összetettben dobogóra álló versenyzővel – éppen ezért szomorú, hogy a magyarok nemcsak hogy érem nélkül maradtak, hanem egyedül Jung Beáta fért be a hat közé, ő is csak szakításban az ötödik helyével. Eközben albán, belga, francia, lett, német, norvég, osztrák, spanyol, svéd hölgy is állt a dobogó valamelyik fokán az összetett eredményhirdetése alatt”  – írtuk öt hónapja lapunkban, s érdemes megnézni, mire lenne jó az októberi U23-as Eb-n Mitykó Veronikának 81 kilóban aranyat hozó 208 kiló a december 5-én Bogotában kezdődő olimpiai kvalifikációs világbajnokságon. Nos, a nevezések alapján a 33. helyre sorolnák, csak Elefántcsontpart, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, valamint Kenya egy-egy képviselőjét előzné meg...



Feltételes módban fogalmaztunk, nem véletlenül. Odáig jutottunk, hogy a kolumbiai vb-t magyarok nélkül rendezik meg, a szövetség senkit sem nevezett. Különösen azért mellbevágó a döntés, mert éppen elkezdődik az olimpiai kvalifikációs időszak, meg hát hogy történhet ez meg a Földi Imre, Veres Győző, Tóth Géza, Baczakó Péter, Szanyi Andor, Stark Tibor, Feri Attila, Takács Mária, Márkus Erzsébet, Likerecz Gyöngyi vagy Krutzler Eszter fémjelezte magyar súlyemeléssel!? A megdöbbenés kutatásra ösztönzött minket, arra keresve a választ, vajon mikor esett meg ez a szégyen legutóbb.

Kiderítettük, hogy a második világháború után 1957-ben Teheránban rendeztek legutóbb vb-t magyarok nélkül, de gyorsan hozzátesszük: addig nem is próbáltunk szerencsét, mert még gyerekcipőben járt nálunk a sportág. Egy hajdani cikk szerint vasgyúró honfitársaink 1949-ben sok evéssel, pihenéssel, heverészéssel gyűjtötték az erőt a kiadós, szakszerű edzések helyett, leginkább a pocakjuk nőtt a gyors összehúzódásra képes izomzat helyett. Az első fecske Borsányi Árpád (légsúly), Veres Győző (váltósúly) és Tóth Géza (középsúly) volt, a stockholmi Eriksdallshallenben pódiumra lépve 1958 szeptemberében törték meg a jeget.
Manapság nincs pocak, de a nemzetközi szinten figyelemre méltó teljesítmény is hiányzik, meg – ahogy Dobos Imre szövetségi elnök válaszaiból kitűnik – pénzből is lehetne több, pláne, ha a messzi Kolumbiában gyűlnek össze a világ erős emberei.

Helyzetjelentésünk fényében azon is elgondolkodhatunk, vajon mi késztethette arra a sportállamtitkárságot, hogy friss versenyfejlesztési programjában a harmadik kategóriába sorolja a súlyemelést – azaz a következő két olimpián magyar pontszerző helyet várjon a vasak világából...


 

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik