Képes Sport
SZABÓ GÁBOR
2023.03.20 14:28 Frissítve: 2023.03.20 14:28

A Kádár-korból a demokráciába – a Nemzeti Sport története 1962 és 1993 között

Az 1962-ben érkező Tabák Endre kiszorította a „kötelező” mozgalmi témákat, Szabó Béla alatt már szombaton is, egyúttal heti hatszor jelent meg az újság, és Szekeres István volt az első, aki nem felülről, ejtőernyővel érkezett a főszerkesztői székbe.

1969. december 3., Marseille: Csehszlovákia-Magyarország 4:1, nem jutottunk ki az 1970-es mexikói vb-re. Gól a magyar kapuban…

 

 
1. rész: Küzdelem a Nemzeti Sport ideáljáért, avagy ilyen volt a lap hőskora (1903–1932)
2. rész: A magyar sport aranykora, a Nemzeti Sport fénykora – a Vadas-korszaktól Puskásékig (1933–1961)

1962
A Népsport 1962. február 15-i száma az utolsó, amely Kutas István főszerkesztőségéhez köthető, egyúttal az első oldalon közölték, hogy Kutast hatodmagával a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökhelyettesévé nevezték ki. A másnapi lap utolsó oldalán Kéri János neve volt olvasható szerkesztőként, a főszerkesztői posztnak viszont se híre, se hamva. Április 16-án tűnt el Kéri neve, helyére Ardai Aladár lépett, és mindenféle külön tájékoztatás, bejelentés nélkül felbukkant főszerkesztőként Tabák Endre. Az új főnök 1945 és 1960 között a labdarúgó-játékvezetői testület főtitkára, 1948-tól a nemzetközi bírói tanfolyamok előadója, a játékvezetésről írt megannyi szakkönyv szerzője volt, kinevezése előtt három évig állt a Népsport labdarúgórovata élén. A halálát követően, 1994-ben rá emlékező Vad Dezső kiemelte, hogy főszerkesztői tevékenysége alatt fokozatosan kiszorította a „kötelező” (párt) mozgalmi témákat, az olvasók érdekeit figyelembe véve egészséges egyensúlyt alakított ki az újságban, az NB I-es mérkőzések tudósításainak méltó teret engedett, és fiatalított: az újságírói szakma későbbi jelesei – például Dávid Sándor, Gallov Rezső, Kocsis L. Mihály – bontakoztathatták ki tehetségüket. Kinevezése után másfél hónappal a chilei futball-világbajnokságról tudósított Szepesi Györggyel, de főszerkesztői időszaka alatt rendezték a 10-10 magyar aranyat hozó tokiói és mexikói olimpiát, az 1966-os labdarúgó-világbajnokságot, az 1964-es futball Eb-t is, valamint Budapest adott otthont az 1962-es súlyemelő-vb-nek és az 1966-os atlétikai kontinensviadalnak. Érdekesség, hogy a hazai súlyemelés Veres Győző révén 1962. szeptember 20-án szerzett első világbajnoki elsőségét alcímben sem jelezte az újság. A „feledékenységnek” nyilván az volt az oka, hogy a középsúlyúak versenye lapzárta után ért véget, így a 21-i számban nem kaphatott helyet, 22-én, szombaton nem jelent meg a lap, míg 23-ra már „elöregedett” klasszisunk bravúrja – helyette a nehézsúlyú szovjet Jurij Vlaszov diadala virított a kirakatban...

 

1964
Tabák Endre maga tudósított az 1964-es spanyolországi labdarúgó Eb-ről (akkor Nemzetek Európa-kupája), amely gyakorlatilag négyes döntő volt a házigazda, valamint Dánia, Magyarország és a Szovjetunió részvételével. A mieink kikaptak az elődöntőben a spanyoloktól (1:2), a bronzéremért Novák Dezső hosszabbításban szerzett két góljával megverték a dánokat (3:1) – máig ez a magyar futball egyetlen Európa-bajnoki érme.

1968
„Tudomásul kell venni, hogy a labdarúgás alapjaiban megváltozott, s aki e változásokkal nem hajlandó lépést tartani, az kérlelhetetlenül lemarad” – érzékeltette Tabák az idők változását az 1968. május 13-i Népsportban, miután a 2:0-s első meccs adta esélyt eltékozolva a magyar válogatott 3:0-ra veszített a Szovjetunió elleni Eb-negyeddöntő visszavágóján, így nem jutott be az olaszországi négyes döntőbe. Tabákot pedig az év decemberében nyugdíjazták, egyúttal a Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) országos tanácsa elnöksége felmentette főszerkesztői beosztásából, és Szabó Bélát nevezte ki utódjául.

1969
Az új vezető regnálása alatt hamarosan jöttek, és elszomorítottak minket a csehszlovákok: 1969 decemberében Marseilleben együttesünk súlyos, 4:1-es vereséget szenvedett északi szomszédunktól, és először maradt le a pályán nyújtott teljesítménye miatt világbajnokságról (az 1930-as és 1950-es tornán eleve nem élt a részvétel lehetőségével a magyar szövetség). „Súlyos kérdések várnak válaszra” címmel jelent meg a meccsre visszapillantó cikk, amelyben idézték az olimpiai válogatott mestere, Lakat Károly történelmi párhuzamát: „Muhi puszta, Mohács, Marseille...” Azóta is a magyar futball Mohácsaként tartják számon a találkozót, noha 1972-ben Európa-bajnoki negyedik helyet szerzett a csapat, és 1978-ban, 1982-ben, valamint 1986-ban is világbajnoki szereplő volt. De ha már említettük 1969-et, a marseille-i zakó előtt örömre is volt ok, amennyiben a szeptemberi budapesti öttusa-világbajnokságon a vele együtt lélegző emberek szurkolásától támogatva Balczó András káprázatos futása aranyat ért a pesthidegkúti repülőtéren. És hosszú évtizedek után, 1969. február 1-jén ismét az újságosstandokra került szombaton a Népsport, egyúttal első alkalommal jelent meg heti hat alkalommal – csak szerdán maradtak olvasnivaló nélkül a sportrajongók.

1971
Egy meg nem bocsátható mulasztás is fűződik Szabó Béla főszerkesztői tevékenységéhez: 1971. január 24-én 84 éves korában elhunyt Vadas Gyula, az újság néhai tulajdonosa, felelős szerkesztője (1919–1943), ám egyetlen mondatban sem emlékezett meg róla a Népsport! – amelyet Vadas támasztott fel 1919-ben, és fejlesztett etalonná, nemzetközi rangú médiaszereplővé. A mulasztás legfeljebb akkor bocsátható meg, ha nem tudtak az elhunytáról.

LÁTJUK-HALLJUK MÜNCHENBŐL
„A rádió és a televízió sportosztálya azonnal megkezdi a XX. Olimpiai Játékokról szóló további tudósítását, amint Münchenben ismét elkezdődnek a versenyek. Sportágakra és időpontokra vonatkozó információval azonban lapunk zártáig nem szolgálhattak felvilágosítással, így arra kérjük a rádióhallgatókat és a tévénézőket, hogy kövessék figyelemmel a fenti hírközlő szervek műsorismertetését.”

(Az 1972-ben a müncheni olimpiai faluban történt merénylet másnapján érthetően idehaza, a magyar sportsajtóban is megbénult az élet.)


1972

Szabó Béla időszakára esett az izraeli sportolók ellen elkövetett terrortámadás miatt tragikus emlékű müncheni olimpia is, amelyről hatalmas újságírói csapat (Dávid Sándor, Niszkács László, Subert Zoltán, Szabó András, Szabó Béla, Szombathy István, Vad Dezső és Z. Vincze György) tudósított.

1973
Ekkor jelent meg először a Népsport Évkönyv – a rendszeressé váló kiadvány mindig az előző esztendő történéseit foglalta össze, különös tekintettel a legfontosabb nemzetközi és hazai versenyek eredményjegyzékére, a világranglistákra, de színes írások, sportolói portrék, a következő esztendő legfontosabb eseményeit rögzítő versenynaptár is gazdagította.


1976

A nekünk mindössze négy aranyat tartogató montreali játékokon a Népsport színeiben Ardai Aladár, Naményi József, Szekeres István és Vad Dezső dolgozott.

1978
Az újra magyar részvétellel zajló labdarúgó-vb-ről, Argentínából két legenda, Borbély Pál és Németh Gyula tudósított – akárcsak négy évvel később Spanyolországból.

 

1980
A moszkvai csonka olimpiát a Népsport teljesnek láttatta, az eseményről hatalmas stáb (Gyárfás Tamás, Kaszás Sándor, Kocsi Tibor, Kő András, Naményi József, Szabó Béla, Szekeres István, Vad Dezső és a fotós Záhonyi Iván) tájékoztatta az olvasókat – a lapot június 7-től a Szikra Lapnyomda frissen átadott C-üzemében nyomták: „Mostantól augusztus 5-ig az ötkarikás játékok tiszteletére olimpiai formaruhát ölt a Népsport is. Az utolsó előkészületek és a nagy esemény időtartama alatt lapunk ofszetnyomással jelenik meg – vessenek egy pillantást a kezükben tartott első ofszet-Népsportra! Tisztábbak lettek a címek és a képek, olvashatóbb a szöveg, szebb a külalak. Ilyen köntösben a sikerekről szóló beszámolók is jobban mutatnak...” Néhány hónap múltán aztán visszatértek a megszokott, kásásabb, kevésbé olvasható oldalak...

1983
Szabó Béla csaknem 15 év után vált meg a laptól, a Népsport 1983. június 30-i számában ez volt olvasható: „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Szabó Bélának (...) a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. (...) Buda István felolvasta a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökének levelét, amelyben – július 1-től – Varga Józsefet, a Magyar Hírlap eddigi főszerkesztő-helyettesét kinevezte a Népsport főszerkesztőjévé.”

NEM LOS ANGELESRE
„A Magyar Olimpiai Bizottság május 16-án ülést tartott és újólag áttekintette a helyzetet. Sajnálattal kellett megállapítania, hogy a szocialista országok jó szándékú felhívásai nem találtak kellő megértésre. Az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedő bizonyos szélsőséges politikai körök a versenyek előkészületeit továbbra is a Szovjetunió és a szocialista országok elleni propaganda céljaira használják fel. A Magyar Olimpiai Bizottság osztja a Szovjetunió és más szocialista országok olimpiai bizottságainak aggodalmát és szolidaritást vállal döntésükkel. Megállapította, hogy változatlanul nem szavatolják megfelelően valamennyi ország sportolóinak biztonságát és a versenyek zavartalan megtartását, ezért úgy foglal állást, hogy a kialakult helyzet nem teszi lehetővé a magyar sportolók részvételét a XXIII. Nyári Olimpiai Játékokon. A Magyar Olimpiai Bizottság sajnálja, hogy a jelenlegi körülmények között a távolmaradás elhatározására kényszerült.”

(Az 1984-es olimpiai bojkott száraz bejelentése a Népsport címlapján – a mellette lévő hasábon a havannai selejtezőben hiába diadalmaskodó kosaraslányokról szól a tudósítás... A képen jobbra az 1978–1986 között a MOB elnöki posztját betöltő Buda István.)


1984

Varga két és fél éves működése kevés helyet igényel a sportnapilap históriás könyvében, már csak azért is, mert irányítása alatt sportolóink nem vehettek részt a Los Angeles-i olimpián. (Magyarország a szocialista országok döntő többségével egyetemben bojkottálta a nyári játékokat, amelyen Varga nemhogy ott volt, de Gyárfás Tamással és Békesi Lászlóval közösen a végül bezúzott Olimpia Los Angelesben című könyvet is megírta.)

Mezey György kivezette futballistáinkat az 1986-os vb-re


1986
Az 1986-os mexikói futball-vb idején már öt hónapja Király Ferenc ült a főszerkesztői székben – az argentínai és spanyolországi vb-n szereplő labdarúgó-válogatott volt sajtófőnökéből, az MTI korábbi havannai és madridi tudósítójából lett új főszerkesztő viharos szűk négy esztendőn keresztül szolgált, a mexikói futball-vb-ről azért Borbély Pállal és Gyenes J. Andrással ő tudósította a lapot.

A 0–6 ELŐTT…

„Nekünk az első negyedórában kell magunkhoz ragadnunk a kezdeményezést. Amennyiben kezünkben tartjuk az irányítást, és a saját stílusunkat játsszuk, egészen biztosan nem lehet baj.” „A fegyelmezettségben és a csapat egységében fedezem fel a mi igazi erényeinket, ezzel billenthetjük magunk felé a mérleg nyelvét.” „A jelenlegi magyar válogatott közösségi erejével, a szinte tökéletességig fejlesztett játékstílusával kemény dió a világ legjobb csapatai számára is. Ha tudása hetven százalékát nyújtja, nem lehet baj.”

(Optimista magyar labdarúgók a Népsportban, egy nappal az 1986-os irapuatói nemzettragédia előtt.)


1988

A szöuli sikerolimpiáról Gyárfás Tamás, Kocsi Tibor, Szekeres István és Vad Dezső informálta a lap olvasóit.

 

1989
A Király Ferenc személyéhez kötődő megannyi személyes konfliktus nehezítette a munkát a szerkesztőségben, sőt az Országos Sporthivatal (OSH) elnökével, Tibor Tamással is megromlott a kapcsolata – nem véletlen, hogy 1989 októberében felmentették a munkavégzés alól. Utódja egyik főszerkesztő-helyettese, az akkor 44 éves Szekeres István lett. Mégpedig demokratikus úton, merthogy vezetőválasztó szerkesztőségi ülésen voksoltak rá a munkatársak, ugyanakkor Tibor nevezte ki.

FÜGGETLENÜL, SZERÉNYEN
„Az új szerkesztőségi élethez új gazdasági társulási formát találtunk. Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalattal és a Szikra Lapnyomdával közösen létrehoztuk a Nemzeti Sport Lap-, Könyvkiadó és Szolgáltató Kſt.-t, amelynek fő részvényesei maguk az itt dolgozó újságírók. A Népsport nyereségét évtizedeken át nem a sport és nem is a lapot előállító közösség élvezte, hanem a KISZ pénztárcájába, lapjainak fenntartására folyt, utóbb már a veszteséges sportlapok finanszírozására is. A NEMZETI (nép)SPORT szerény, tisztességes haszonra számít, ám abból, amit maga megtermelt, bizonyos részt a sport támogatására fordít. Hogy a pénz arra a tevékenységre szálljon vissza, amely révén a sportsajtó, így lapunk is létezhet.”

(Részlet az 1990. március 1-jén az Országos Sport Hivatallal szakító Nemzeti (Nép) Sport vezércikkéből.)


1990

A kollektíva úgy döntött, privatizálja a Népsportot, ily módon a munkatársak 80 százalékos tulajdonhoz jutottak, míg tíz-tíz százalékon az Ifjúsági Könyv- és Lapkiadó, illetve a Szikra Lapnyomda osztozott. Az újságot magáénak valló OSH nem járult hozzá a változáshoz, így formailag megszűnt a Népsport, és a kft. Nemzeti (nép)Sport néven adta ki a lapot. Ezzel a felirattal először 1990. március 1-jén nézett az olvasóra a címlap, a szerkesztőség köszöntője így kezdődött: „Magamutogató túlzás nélkül állíthatjuk, a magyar sportsajtó történetének jelentős napja a mai. A NEMZETI (nép) SPORT hosszú évtizedek szünete után az első független sportnapilap hazánkban.” Az augusztus 19-i újság első oldalán már nem volt feltüntetve a „nép” előtag, miután a szabad választások eredményeként megalakult az Antall-kormány, az OTSH élére pedig júliusban a volt sportnapilapos Gallov Rezső került, aki kvázi átengedte a Népsport „márkanév” tulajdonjogát.

1992
A barcelonai olimpiai stábot (Kocsi Tibor, Róth Ferenc, Simon József, Szekeres István és két fotós, Farkas József és Záhonyi Iván) is vezető Szekeres 1992. október elejéig ült a főszerkesztői székben, s hogy miért csak addig, az már egy következő történet.

Egerszegi Krisztina egy ország kedvence lett a rendszerváltozás környéki olimpiákon


HARMINC ÉV – TÍZ CÍMLAP

A NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
A NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!



(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. március 18-i lapszámában jelent meg.)

2023.06.04 17:58:42

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

ALAPVONAL. És hogy milyen edző volt, az egy hete 79 éves korában elhunyt korábbi kiváló öttusázó, vízilabdázó Bodnár János? Sportágtól függetlenül, íme rá egy jellemző mondat: „Ars poeticám nincs, mert az alapvetés, hogy nem csupán versenyzőt, embert is kell faragnom a tanítványaimból.”

2023.06.03 23:04:45

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Büszkén vállalja a klub iránti szeretetét, lassan egy éve pedig már hivatalosan is tesz, tehet a Lokiért.

2023.06.03 22:20:18

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

ALAPVONAL. Ez a publicisztika nem Suhajda Szilárdról, hanem a halálát övező reakciókról, a szokás szerint kettészakadt közhangulatról, a szinte kizárólag „féloldalas” gondolkodásról és véleményekről szól. Ezért vártam vele ennyit. Hiszen nem az a kérdés, kinek van igaza, hanem az, miért akarunk megint igazságot hirdetni olyan ügyben, amelyben egyetlen, objektív, osztatlan igazság nincs, nem is lehet.

2023.05.30 17:00:59

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Büszke rá, hogy harmadik olimpiai bajnoki címének megszerzése után megszólaltathatta Szilágyi Áront.